Együttműködés a piaci térhódításért

Kárpát EXPOrt

Október 21–22-én a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. a korábbi évek sikereire, illetve a résztvevők pozitív visszajelzéseire való tekintettel harmadik alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei összmagyarság legjelentősebb gazdasági és üzleti rendezvényét, a Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítást, vagyis a Kárpát EXPOrtot a budapesti Millenáris Parkban. A rendezvényen tizenhat országból – köztük Japán és Törökország – 621 résztvevő volt. Romániából 92 cég, gazdaságfejlesztési társulások képviselői vettek részt. 

Jelen volt Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője is, aki elmondta, hogy a főszervező a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó egykori Nemzeti Kereskedőházból létrejött CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., amely hiánypótló szakmai rendezvényként a Kárpát EXPOrton teret ad a jelentősebb magyarországi és határon túli partnercégei számára a potenciális üzletfelekkel, szakmai szervezetekkel, illetve a regionális gazdasági élet meghatározó szereplőivel a közvetlen kapcsolatfelvételre. A kiállítással egy időben a konferencián az érdeklődők naprakész információkhoz juthatnak egyebek mellett a magyar kormány által meghirdetett gazdaságfejlesztési programok eddigi eredményeiről, aktualitásairól, a pályázati és beruházási lehetőségekről, valamint a régióban tevékenykedő állami és szakmai szervezetek szolgáltatási portfóliójáról. Jó alkalom ez tehát arra is, hogy azok az iparban vagy a mezőgazdaságban tevékenykedő tőkeerős kis- és középvállalkozások, amelyek, akár pályáztak a gazdaságfejlesztési programokra, akár nem, de hajlandók egymással együttműködni ezen a rendezvényen, építsenek ki partnerkapcsolatot anyaországi vagy más Kárpát-medencei (felvidéki, vajdasági, muravidéki stb.) cégekkel. Ugyanis a térségben már beindított gazdaságfejlesztési programok egyik célja, hogy létrejöjjön egy közös árualap, amely versenyképesebb helyzetbe hozza a térség vállalkozóit az uniós és azon kívüli piacokon. Hazai példát említve, olyan, mint a Merkúr üzletlánc működtetése, amikor kis- és középvállalkozók által megtermelt javakat egy helyen, megfelelő marketinggel, jobb áron értékesíthetnek. Ez globálisan azt jelentené, hogy, mondjuk, amennyiben a Kárpát-medencében előállított jó minőségű pálinkát egy helyre gyűjtenénk, és nagy mennyiségben értékesítenénk, az eladási árat illetően sokkal jobb helyzetből lehetnek tárgyalásokat folytatni, s ennek eredményeként betörni az AEÁ vagy Japán, de akár Kína piacaira is. 

Ezért is a rendezvény egyik célja a magyar export, a Kárpát-medencei gazdasági erőtér növelése volt. A konferencián jelen levő, felszólaló – a gazdaságfejlesztésben aktív szerepet vállaló – miniszterek is ezt hangsúlyozták. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, Magyar Levente köszöntőjét követően dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az exportképes kis -és középvállalkozók nemzetközi piacra lépését elősegítő magyar multi programról tartott előadást. Őt követte dr. Nagy István agrárminiszter, aki a magyar agrárium és a környező országokbeli élelmiszeripar exportlehetőségeiről értekezett. 

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők (Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Muravidék, Erdély) teljes képet kaphattak a határon túli gazdaságfejlesztési programokról. A panelbeszélgetéseken többek között a magyar startup programok Kárpát-medencei esélyeit, eredményességét latolgatták. Szó volt a brandépítésről a külföldi piacokon, illetve arról is, hogy milyen fontos a profi beszéd és prezentáció az üzleti világban. A kiállítótérben több mint 250 Kárpát-medencei kiállító mutatta be termékeit, és a konferencia lehetőséget teremtett kétoldalú (ún. B2B) üzleti megbeszélésre. 746 egyeztetett találkozóra került sor. A díszvacsorán – az előző évi rendezvény hagyományát folytatva – jótékonysági célra gyűjtöttek a résztvevők. Az idén egy beregszászi gyerekmentő alapítványnak ajánlották fel az összeget. 

Kozma Mónika kifejtette, hogy a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programok mellett nyitott a technológiai transzferre is mind az ipar, mind a mezőgazdaság terén. Ezt hangsúlyozta mindkét tárcavezető. A kerekasztal-beszélgetés pedig jó alkalom volt arra, hogy a Kárpát-medencei programot irányítók – egymáshoz viszonyítva is – képet kapjanak arról, hol áll az adott térség gazdasága, mezőgazdasága. Erdély a jó középmezőnyben van. Nálunk kevésbé honosodtak meg az új, innovatív technológiák, és a digitalizálás terén is van még fejlődni-, tanulnivaló. Például az olyan cégeknél, ahol legalább 100 alkalmazott van, és hasznos lenne egy vállalatirányító szoftver bevezetése, még mindig a klasszikus módon, papíron és egyszerű könyvelői programmal dolgoznak. A mezőgazdaságban pedig még mindig ódzkodnak a gazdák a korszerű, számítógép-vezérlésű gépek, eszközök, feldolgozó gépsorok megvásárlásától, a drónok használatától. 

Mindemellett hiányzik a vállalkozók önbizalma, hogy kilépjenek termékeikkel a (kül)piacra. Az erdélyi gazdaságfejlesztő program irányítója úgy látja, hogy ehhez generációváltásra van szükség. „Akik alapították és mindeddig jól működtették a cégeket, más mentalitás mentén gazdálkodtak, aki viszont átveszi, örökli második nemzedékként a vállalkozásokat, érdekelt abban, hogy beruházzon az új technológiákba, használja a digitális irányítást az iparban, a mezőgazdaságban. A Pro Economica Alapítványnál megkötött szerződések is ezt igazolják. A következő lépésben a cégeknek, farmereknek el kell sajátítaniuk és alkalmazniuk a korszerű menedzsment- és marketingtechnikát is. A Kárpát EXPOrt kiállításon is kitűnt, hogy nagyobb volt az érdeklődés az olyan standoknál, ahol megfelelő csomagolásban, prezentációval került a termék az érdeklődők elé. Erdélyben még van jól képzett munkaerő, nagyon jó minőségű föld – ez lehet az erősségünk, ehhez kell az a tudás és a technológiai fejlődés, amelyet felkínál a magyar kormány, ennek eredménye lehet a közös Kárpát-medencei árukészlet. Ezért érdemes jelen lenni a Kárpát EXPOrton” – mondta Kozma Mónika.