Élesedik Moszkva és Washington versengése a közép-ázsiai befolyásért
A Kommerszant című orosz napilap értesülései szerint Washington és Taskent megkezdte a tárgyalásokat egy Üzbegisztánban létesítendő, úgynevezett operatív reagálási központról, amely 2014-től gyakorlatilag amerikai katonai bázisként szolgálhat.
Élesedik Moszkva és Washington versengése a közép-ázsiai befolyásért – írta internetes oldalán a Kommerszant című orosz napilap csütörtökön.
A tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap értesülései szerint Washington és Taskent megkezdte a tárgyalásokat egy Üzbegisztánban létesítendő, úgynevezett operatív reagálási központról, amely 2014-től – a nemzetközi biztonsági erő csapatainak afganisztáni kivonulását követően – gyakorlatilag amerikai katonai bázisként szolgálhat. Taskent megkapja az Afganisztánból elszállítandó amerikai haditechnikai eszközök nagy részét.
Eközben Moszkva Kirgizisztánnal erősíti együttműködését. A Kommerszant úgy tudja, hogy az ősszel egyszerre három stratégiai megállapodást írnak alá, amelyek katonai-műszaki, gazdasági és energetikai területeket érintenek.
Az amerikai-üzbég viszony csak nemrég változott meg gyökeresen. Köszönhető ez Hillary Clinton amerikai külügyminiszter külön rendelkezésének, amelynek révén Üzbegisztán lekerült az emberi jogokat megsértő azon országok feketelistájáról, amelyekkel az USA nem létesíthet katonai-műszaki együttműködést.
Iszlam Karimov üzbég elnököt pedig magas rangú küldöttségek látogatták meg a Fehér Házból, a Pentagonból és a külügyminisztériumból.
Az üzbegisztáni külügyminisztériumhoz közel álló források szerint arról még folyik az egyeztetés, mekkora lesz az amerikai katonai jelenlét a közép-ázsiai országban, de a Kommerszant már tudni véli, hogy ez lesz a legnagyobb amerikai katonai létesítmény Közép-Ázsiában.
A közép-ázsiai ország június végén függesztette fel tagságát a volt szovjet tagállamok alkotta Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ), így lehetővé vált, hogy területén idegen katonai bázist létesítsenek.
Moszkvában kimondottan ellenzik az amerikai katonai objektum üzbegisztáni létesítését, és remélik, hogy Taskent még meggondolja magát.
