Érdekes felmérést tett közzé az eJobs: az eredmény azt mutatja, hogy a romániai munkavállalók közel fele a havi jövedelme kiegészítésére szorul, ezért másodállást vállal. Közel 30 százalékuk minden munkanapon mindkét munkahelyén dolgozik, 11,2 százalékuknak hétvégi részmunkaidős állása van, 11,6 százalékuk csak esetenként dolgozik pluszjövedelemért, 3,8 százalékuknak pedig több részmunkaidős állása is van. Az arányok is érdekesek: például közel 14 százalék esetében a másodállás a fizetésük megduplázását jelenti, közel 5 százalékuk a részmunkaidős vagy hétvégi munkával jobban keres, mint a főállású munkahelyén. A legnagyobb arányban (38,7%) azok vannak, akiknek körülbelül egyharmadával nő a jövedelmük.
A felmérés szerint a másodállást vállalók 12,1 százaléka akkor mondana le az egyik munkahelyéről, ha már nem tudná fenntartani az egyensúlyt a magánélete és a munka között, és ugyanennyien nyilatkozták ezt arra az esetre, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat. Egy másik tanulmány eredményei az okokra világítanak rá: a másod- vagy harmadállást vállalók 80 százalékának több pénzre van szüksége, mint amennyit a főállásában keres, 44 százalékuknak egy B tervet jelent a pluszmunkahely arra az esetre, ha a főállást elveszítenék, 34 százalékuk szakmai tudását bővíti, és még mindig ott az a 21 százalék, akit főállása nem köt le eléggé, így aztán szabadidejét is munkával tölti ki.
Pedig, annak ellenére, hogy ezek elfogadható érvek, a pihenőidő hiánya akár egészségi gondokhoz is vezethet. Hosszú távon biztosan visszaüt a dolog. És most nem a munkajogi szabályozás megszegéséről van szó, hanem a két vagy több munkahelyen való helytállás következményeiről, úgymint a munkahelyi teljesítmény csökkenése, a csökkent koncentrálóképesség miatti munkavédelmi kockázat, illetve a munkahelyi balesetek előfordulási valószínűségének növekedése, a krónikus alváshiány pedig az immunrendszert gyengíti. Depresszió, szívbetegségek szintén gyakran előfordulnak azoknál, akik napi 11 óránál többet dolgoznak. A pluszkereset pedig évek múlva egészségügyi ellátást fedez…
Ma már számos országban a munkaadók jelentős része valamilyen módon támogatja az alkalmazottai egészségét, legyen az prevenciós szűrés vagy egészségfelmérés, magán-egészségbiztosítás, cafeteriacsomagok stb. Itthon ez még nem annyira bevett gyakorlat, bár a pandémia utáni munkaerőpiac változásai, a krónikus munkaerőhiány egyre több munkaadót ösztönöz arra, hogy pluszjuttatásokkal próbálja megtartani alkalmazottait.
Az eJobs felmérése csak a hazai munkaerőpiac helyzetét tükrözi. Azt a piacot, ahol az 5 millió munkavállaló közül jelenleg mintegy 2 millió minimálbéren van, azaz közel nettó 1900 lejt visz haza. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy „valamiből meg kell élni” alapon sokan még két-három helyre rohangálnak dolgozni, persze legtöbbször „feketén”, vagyis még a társadalombiztosítási alaphoz sem járulva hozzá.
A hírek szerint 2024-től 3800 lejre növelnék a minimálbért. Lehet, hogy ennek az intézkedésnek a nyomán Románia alkalmazottainak fele végre „feltornázza magát” a nettó 600 eurós bérre…
