Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést
Elfogadta pénteken a parlament a jövő évi költségvetést, amely 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A büdzsét 255 honatya támogatta, 95-en szavaztak ellene. Az 5,5 százalékos gazdasági növekedés mellett GDP-arányosan 2,97 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3,1 százalékos éves inflációval számoltak. Az euró átlagárfolyamát 2018-ra 4,55 lejben valószínűsítették.
A kiadások legnagyobb részét, a bruttó hazai termék (GDP) 10,9 százalékát a szociális juttatások teszik ki, amelyek elérik a 98,6 milliárd lejt (21,4 milliárd euró). A költségvetésben az összkiadásokat 314,5 milliárd lejre (68,3 milliárd euró) tervezték.
A bérköltségek a GDP 8,9 százalékát teszik ki. A kormány 38,5 milliárd lejt (8,36 milliárd euró) – a GDP 4,2 százalékát – tervez közberuházásokra fordítani. A katonai kiadások a jövő évben is elérik a GDP 2 százalékát.
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter korábban leszögezte, hogy a költségvetés tartalmazza a jövő évi bér- és nyugdíjemeléseket. A közszféra számára a költségvetésben előirányzott béralap 17 százalékkal nagyobb az ideihez mérten. A tervek szerint júliustól 10 százalékkal fognak nőni a nyugdíjak.
A költségvetési törvény hatályba lépéséhez még Klaus Johannis elnök aláírása szükséges. Az államfő szerdán kijelentette a büdzséről, hogy annak „bizonyos részei vitathatóak”, de nem kívánt részletesebben állást foglalni.
RMDSZ: fontos erdélyi beruházások valósulnak meg a jövő évi költségvetésből
„Az RMDSZ javaslatára több erdélyi beruházás is folytatódhat, illetve kezdődhet el a 2018-as állami költségvetés alapjaiból. A szövetség munkájának eredménye, hogy elkülönítenek pénzeket az erdélyi repterek korszerűsítésére, biztosítják a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges forrásokat, illetve az is, hogy a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub állami költségvetési támogatásban részesül. Kezdeményezésünkre a zilahi megyei sürgősségi kórház is jelentős fejlesztéseket eszközölhet. Ennek ellenére kétségeink vannak afelől, hogy a költségvetés végrehajtása során miként oldják meg az önkormányzatok finanszírozását, amelynek számítási képlete jelentősen változik jövőre, és amely elsősorban a kisebb önkormányzatoknak kedvez. Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény számos tekintetben kedvező az erdélyi magyarok számára, és hogy a parlamenti munka során több javaslatunkat is sikerült elfogadtatni, az RMDSZ parlamenti csoportja által meghozott döntés értelmében megszavaztuk a 2018-as állami költségvetést” – nyilatkozta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja, azt követően, hogy december 22-én a parlament megszavazta a jövő évi állami költségvetést.
Prioritás az erdélyi repterek fejlesztése
„A repülőterek vonzáskörzetükben jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, ezért az RMDSZ számára minden költségvetési vita alkalmával prioritás, hogy ezek modernizációjára pénzforrások kiutalását kérje. 2018 már a második olyan év lesz, amikor az RMDSZ javaslatára különítenek el összegeket az állami költségvetésből a nagyváradi és a marosvásárhelyi repülőtér számára. Idén is kezdeményezésünkre több millió lejes állami költségvetési finanszírozásban részesültek az erdélyi repterek: jövőre a marosvásárhelyi légikikötő 40 millió lejt, a nagyváradi reptér több mint 10 millió lejt kap fejlesztési munkálataira. Emellett 2018-ban a szatmárnémeti repülőtér számára is 10 millió lejes finanszírozást biztosít a költségvetési törvény, szintén az RMDSZ javaslatainak eredményeként” – összegezte Tánczos Barna, az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa.
Tartható az 5,5 százalékos gazdasági növekedés jövőre
„A 2018-as költségvetés 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az idei több mint 7 százalékos növekedést látva, meggyőződésem, hogy ez egy tartható és reális tervezés, egy egészséges és nem túlfűtött gazdaságnak a növekedése. A 3 százalékos költségvetési hiánycél megfelel az ország uniós vállalásainak, ám valószínűleg az év második felében különböző költségcsökkentésekkel fogja tudni tartani ezt a kormány. A társadalombiztosítási kasszában látszani fog a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok új befizetési rendszerének hatása, hiszen a bruttó fizetésbe beépítették a teljes társadalombiztosítási járulékot, és ezáltal gyakorlatilag arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy bruttó fizetésemelést alkalmazzanak, ha alkalmazottaik nettó bérét tartani akarják. A társadalombiztosítási büdzsé esetében 20 milliárd lejes pluszbevételre számíthat a kormány, egyértelműen a személyi jövedelemadó kárára” – összegezte Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi költségvetési bizottságának tagja. Hozzátette, ami jelentős bevételi forrást jelenthet a költségvetésnek, az az uniós alapok lehívása, mert ha több pénz áramlik a gazdaságba ilyen formában, az a költségvetésben is megjelenik. A kormány jövőre 30 százalékos növekedésre számít e téren 2017-hez képest. (hírösszefoglaló)
