Elkerülhetetlennek tűnik az adóemelés
2024-05-21 14:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
A Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, Mugur Isărescu szerint az ország nehéz gazdasági helyzetben van, aminek oka, hogy egymásra tevődik a költségvetési és kereskedelmi hiány. Miközben a miniszterelnök arról beszél, hogy év végére 5% körül lesz a költségvetési deficit, addig az Európai Bizottság szakemberei 6,9%-ra teszik. Az így kialakuló hiányt fedezni kell valamiből, ezért az ország újabb és újabb hiteleket vesz fel, ennek következtében pedig a GDP-arányos államadósság mértéke elérte az 52%-ot, meghaladva a bűvös 50%-ot. Minderre rátesz még egy lapáttal, hogy sokkal magasabb az import, mint az export.
Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a Népújságnak elmondta, az ország az elmúlt években gazdasági növekedést könyvelt el, elkezdődött a felzárkózás, már nincs jelentős különbség a környező országokkal való összevetésben. Ezzel együtt is beszélni kell a növekvő költségvetési hiányról, illetve arról, hogy többet importálunk, mint amennyit exportálunk. Ha egy újabb gazdasági válság üti fel a fejét, azt Románia nagyon meg fogja érezni, mutatott rá Bálint Csaba.
A költségvetési hiánynak, bármennyire is meglepő, vannak pozitív hatásai rövid távon, hiszen nőtt a fogyasztás, nőttek a bérek és a nyugdíjak, megvalósultak beruházások, viszont azt is látni kell, hogy a deficit mértéke megugrott, arra pedig kevés az esély, hogy a szuperválasztási évben sokat tesznek a hiány csökkentése érdekében. Előbb-utóbb a számlákat ki kell fizetni. Miközben az egészséges, fenntartható költségvetési hiány 3% körül van, addig Románia ennek a kétszeresénél is többnél jár, mondta Bálint Csaba, aki hozzátette, hogy 4%-ot hirtelen lefaragni a hiányból szinte lehetetlen. Romániának szüksége van ehhez néhány évre. Amennyiben nagyon hirtelen kellene megoldani a problémát, annak fájdalmas gazdasági hatásai lennének, például adóemelések, beruházáscsökkentések, sőt, a kényszerített gyors csökkentése a hiánynak recesszióhoz, gazdasági visszaeséshez is vezethetne, magyarázta a szakember. A gazdasági helyzet orvoslása mellett a kormányzatnak arra is oda kell figyelnie, hogy a Románia számára elérhető EU-s forrásokat, amelyek több milliárd euróra rúgnak, megfelelően használja fel. Jelenleg ezek a legnagyobb gazdasági kihívások az ország számára.
Az államadóssággal kapcsolatban Bálint Csaba elmondta, hogy a költségvetési hiány és az adósság mértéke között összefüggés van, hiszen valahogyan elő kell teremteni a hiányzó pénzt, ilyenkor pedig jön a hitelfelvétel. Ami pedig az 52%-os hiányt illeti, ez nem is olyan rossz európai szinten, tette hozzá a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. Viszont az államadósság növekedésének dinamikája ijesztő, hiszen 20 évvel ezelőtt ez 11% volt, innen jutottunk el az 50%-ig. Ez is mutatja, hogy a – főként külföldi – hitelekből finanszírozott nagy költségvetési hiány nem fenntartható, mindenképpen tenni kell valamit, de konkrét ötleteket adni nehéz ebben a helyzetben, húzta alá Bálint Csaba. A tankönyvszerű megoldás az lenne, hogy elsősorban az állam megpróbál „otthon rendet tartani”, tehát hatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló forrásokat, hiszen bizonyos területeken lehetne még spórolni, jobb helyen elkölteni a pénzt. Ezzel gyors változást nem lehet elérni, de úgyis meg kell tenni ezeket a lépéseket. Ezután jöhet a második szint, hiszen az adóbehajtás terén is probléma van, sokan nem fizetik be az adókat, vagy valamilyen úton megkerülik a befizetést. Jelen pillanatban az állam a héa mindössze 2/3-át tudja begyűjteni, mondta.
Ha az említett két lépés nem bizonyul elegendőnek, jön a harmadik, az adóemelés. Látjuk, hogy nagy a hiány, és ha hirtelen kell javítani, a helyzetet csak adóemelésekkel lehet kezelni a választásokat követő években, vélekedett Bálint Csaba.
Vagyis hiába tüntetnek egyesek a fizetések után fizetendő nagy adó miatt, nem lehet kizárni, hogy még nagyobbak lesznek az adók, ha nem is a bérek esetében, de máshol. Jelen állás szerint ennek az elkerüléséhez arra van szükség, hogy ne kelljen egyből látványos csökkentést elérni a költségvetési hiány tekintetében, másrészt ne következzen be egy újabb, a koronavírussal és az orosz–ukrán háborúval együtt járó gazdasági nehézség.
