Előtérben a szakmaiság

Kedden elfogadta a szenátus a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban is nagyon sok a szándékos félretájékoztatás vagy a jóhiszemű félreértelmezés, kérdések formájában sorolnék fel néhány, számomra fontos érvet, ami miatt én is meggyőződéssel szavaztam.

* Mi a rossz abban, hogy a törvény elősegíti a hatalmi ágak valós szétválasztását? Hiszen ez inkább függetleníti az igazságszolgáltatást a politikától, mintsem hatalma alá vonná. A megszavazott törvény életbe lépése nyomán sokkal nagyobb lesz a szakmai testületek hatásköre, átláthatóbbá válik az egész rendszer.

* Miért rossz az, ha a törvény elhatárolja a bírói tisztséget az ügyészitől? Itt a „mindenki egyforma fegyverrel indul” elv érvényesül, azaz egy normális jogrendszerben az ügyész és a vádlott az említett elv alapján működik. Az ügyészek és a bírák egymástól függetlenül kell dolgozzanak, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Az ügyészek egyetlen jogállamban sem a bírói hatalom részei, Romániában mégis a teljes igazságszolgáltatási procedúra az ellenkezőjét sugallja: mintha az államot képviselő ügyész, a másik fél képviselője az ügyvéd fölött állna, a bíróval egy szinten. Az ügyészeknek ugyanannyi joguk lesz, mint az ügyvédeknek, a bíró pedig a két fél meghallgatása nyomán hozza meg döntését.

* Mi rossz van abban, hogy az ügyészek az igazságügyi minisztérium hatáskörében működnek? A jóváhagyott törvénynek az ügyészekről szóló rendelkezése az alkotmány 132-es cikkelyének szó szerinti mása, azaz idézet az alkotmányból, és lényege, hogy az ügyészek az igazságügyi minisztérium hatáskörében működnek. Mihelyt az alkotmány előírásai egyébként is felülírnak bármely, vele nem összhangban lévő jogszabályt, nem kérdőjelezhető meg e cikkelynek a létjogosultsága.

* Mi a rossz abban, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket külön ügyészi testület fogja kivizsgálni? 

* Miért baj, hogy a bírák és ügyészek is felelnek meghozott döntéseikért? Jelenleg az ügyészek és a bírák felelősségvállalás nélkül dolgoznak, hibáikat nem kérik számon. Az asztalost is felelősségre vonják, illetve nem egyenlítik ki a számlát, ha a bútort nem a megbeszéltek szerint készíti el. A megszavazott törvénymódosítás szerint az állam kártérítési eljárást indíthat az ügyészek és bírák ellen, akik rosszindulatból vagy súlyos gondatlanság miatt helytelen döntéseket hoznak. Ha egy közalkalmazott, egy polgármester stb. anyagilag számonkérhető valamely hivatali visszaélés miatt, a bírákat, akik különleges jogokat élveznek – magas bérezés, különleges nyugdíjak, egyéb speciális juttatások, előrehozott nyugdíjkorhatár – miért nem vonhatja senki felelősségre? Fontos kihangsúlyozni, hogy a bírák felelősségre vonását az Európai Bírák Tanácsadó Bizottsága és a Velencei Bizottság is támogatja.

* Mi rossz van abban, hogy az ügyészek és bírák nem működhetnek együtt egyetlen titkosszolgálattal sem, nem lehetnek beépített ügynökök vagy valamely állambiztonsági szolgálat operatív munkatársai? Az elfogadott jogszabály alapján a bírák és ügyészek kötelesek erről évente nyilatkozatot tenni.

* Mi rossz van abban, hogy a Legfelsőbb Magiszteri Intézet hallgatói 2 helyett 4 évig tanulnak, és a gyakornok bírák és ügyészek nem egy, hanem két éven át gyakornokok? Az orvosok a 6 éves alapképzés után még éveket töltenek szakosodással, és csak azután gyakorolhatják önállóan a hivatásukat. Ők emberi életeket menthetnek meg, a bírák és ügyészek emberi sorsokról döntenek. Ahhoz, hogy valaki ilyen pozícióba kerüljön, nagy tapasztalatra és felelősségérzetre van szüksége. Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya. A nyugat-európai államok többségében nemcsak a bíróvá válás korhatára jóval magasabb, 30-40 éves kora előtt senki nem léphet a pályára, de sok esetben többéves ügyvédi vagy ügyészségi előtapasztalatot is kérnek. 

* Mi a rossz abban, hogy a bírák és az ügyészek nem halmozhatnak speciális nyugdíjat? Ha egy bíró 60 évesen nyugdíjba vonul, különleges nyugdíjban részesül, de még visszatérhet dolgozni, amiért bért kap. A megszavazott jogszabály szerint nem halmozhatja a speciális nyugdíjat és a fizetést is. 

Ezeken kívül még számos olyan előírást tartalmaz a jogszabály, amelyek technikailag határozzák meg, hogy milyen módon haladhat előre a ranglétrán egy bíró, vagy milyen feltételek mellett tölthetik be a bírói/ügyészi funkciót. Summa summarum: ebben politikai meghatározottság nincs, a szakmaiság viszont annál inkább előtérbe került minden esetben. 

Császár Károly szenátor