Elsőként vesz részt romániai állatkert
nemzetközi bölény-visszatelepítő programban
A Marosvásárhelyi Állatkert egyik nőstény bölényét is kiválasztották, hogy annak a csoportnak a része legyen, amely nemsokára Berlinből indul Azerbajdzsánba. A program célja, hogy újra bevezessék az európai bölényt (Bison bonasus) Azerbajdzsán Shahdag Nemzeti Parkjába a Kaukázusban. Berlinből ez alkalommal 10 másik bölény indul, amelyek különböző európai állatkertekből származnak, de a projekt már korábban elkezdődött.
A program elsődleges célja egy életképes európaibölény-populáció kialakítása a Nagy-Kaukázus déli lejtőin, amely aztán biztosítani fogja azoknak az ökoszisztémáknak a természetes dinamikáját, amelyekből sok növény- és állatfaj közvetlenül vagy közvetve profitál. Ez a gyönyörű és ikonikus faj hozzájárul majd a természetvédelem tudatosságának növeléséhez a szélesebb közönség körében, és új lehetőségeket teremt az ökoturizmusnak és a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésnek a régióban.
Az európai bölény a kontinens legnagyobb őshonos emlős állata. Az őskortól kezdve a bölények széles körben elterjedtek voltak Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európában, egészen a Volga folyóig és a Kaukázusig. A bölényállomány azonban a sűrű vadászat és az élőhelyek pusztulása miatt az 1920-as években a kihalás szélére került, az utolsó szabadon élő bölényt 1927-ben lőtték le a Nagy-Kaukázusban.
Az összes ma élő bölény mindössze 12 egyedtől származik, amelyeket néhány állatkertben és magánterületen tartottak. Emiatt a bölények védelmének egyik kihívása a génváltozatosság alacsony szintje.
Az első bölény-visszatelepítésekre 1952-ben került sor Lengyelországban, a Fehéroroszországgal határos Białowieża erdőben. Ma különböző bölény-visszatelepítési programok folynak Fehéroroszországban, Oroszországban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és Németországban.
Az azerbajdzsáni WWF 2012-ben 11 potenciális helyszínt azonosított a Kaukázus hegységben, valamint két potenciális helyszínt a sztyeppéken. Az öt fő lehetséges helyszín közül a Zagatala természetvédelmi terület érte el a legmagasabb pontszámot, majd az Ismayilli következett. Az Ismayilli helyszínt a Shahdag Nemzeti Parkban választották ki megfelelő élőhelyei, védett terület státusza és a bölények megfigyelésére és védelmére motivált személyzet rendelkezésre állása miatt.
A visszatelepítési helyszín kiválasztása után, Buynuz falu közelében (a Nemzeti Park egyik fő bejáratánál) egy visszatelepítési központot hoztak létre, a személyzetet kiképezték és felszerelték. A visszatelepítési központ építése 2017-ben kezdődött, és éppen azelőtt fejeződött be, mielőtt az első 12 bölény (három hím és kilenc nőstény) 2019 májusában megérkezett.
Az első két szakaszban kezelési és alkalmazkodási területeket alakítottak ki mintegy három hektáron. Innen kerülnek ki majd a bölények a Shahdag Nemzeti Parkba, amely több mint 130.000 hektáron terül el különböző ökoszisztémákkal – főként hegyi erdőkkel és alpesi rétekkel.
A jelenlegi szállítmányt is szállítódobozaiból az akklimatizáló – vagy alkalmazkodó – területre engedik ki, ahol szoros felügyelet alatt lesz, hogy szükség esetén kezelhessék. Ez az első szakasz egyben karanténidőszak is. Ezután az állatokat beengedik a szomszédos területre, egy mintegy 300 hektárnyi völgybe, amelyet elektromos kerítés zár le a gerincen. Az állatokat felkészítik arra, hogy teljesen alkalmazkodjanak új élőhelyükhöz, de még mindig egy korlátozott területen belül maradnak. A kiegészítő etetés nullára csökken, így az állatoknak a természetes vegetációra kell támaszkodniuk. A bölények állapotát és viselkedését a gondozók és a nemzeti park személyzete folyamatosan figyeli. Amikor a bölények jó állapotú, egészséges és természetes módon viselkedő csordát alkotnak, beengedik őket a nemzeti parkba. A tervek szerint évente körülbelül 10 egyedet vezetnek be a Shahdag Nemzeti Parkba, minimális célnak 50 egyedet tűztek ki.
A helyi állatorvosokat is kiképezték a bölények egészségügyi ellenőrzésére, kezelésére, különleges felszerelést kaptak a bölényekkel való munkához. Ugyanakkor a szomszédos falvakban, különösen az iskolákban, oktatják a gyerekeket és a helyi lakosokat, hogy megismerjék az új fajt, és ismereteik legyenek a visszatelepítés céljairól és okairól.
A már visszatelepített bölények közt több borjú is született.
Ami a marosvásárhelyi bölényt illeti, október 19-én, csütörtökön reggel altatták el, hogy be lehessen helyezni a szállítódobozba, és a nap folyamán elindultak vele Berlinbe.
(közlemény)
