Friss hír szerint az országos helyreállítási terv harmadik részletének legfeljebb a felét fogja megkapni az ország, mert a kormány nem teljesített egy sor felvállalt intézkedést. Ha ez igaz, a veszteség milliárdos nagyságrendű, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy más okok miatt is jelentős összegek fognak elúszni.
A kormány a harmadik részlet kifizetési kérelmét még decemberben nyújtotta be a brüsszeli fejeseknek, 2,7 milliárd euró értékben. Ebből még egy centet sem kaptunk, viszont az egyik gazdasági hírportál értesülései szerint hamarosan érkezik egy levél az Európai Bizottságtól, a testület észrevételeivel. A portál kormányzati forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy a részletnek legfeljebb a felét fogja az ország megkapni. Amikor ezzel az értesüléssel szembesítették az uniós alapok kezelésével megbízott minisztert, az illető elismerte, hogy forrásmegvonás várható, de annak mértékéről nem adott határozott választ.
Ez azt jelenti, hogy zűr van a vonalon, és folyik az alkudozás. A témakörben járatos hírforrás szerint az egyik vitatott pont az, hogy a mikrovállalkozások adóztatásában a brüsszeliek szerint nem elég szigorú a kormány. Nemrég egymillióról félmillió euróra csökkentették azt a bevételi értékhatárt, amely felett ezeknek a cégeknek nyereségadót kell fizetniük az üzleti forgalomra kivetett enyhébb adó helyett, és kintről már akkor jelezték, hogy az értékhatárt 250 ezer euróra kellett volna levinni. Ám hogy az egyes okosoknak a valós adófizetés alóli kislisszolást biztosító szabály mennyire
fontos a kormánynak, az is jelzi, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban a kormányfő nyilatkozott már úgy, hogy inkább bevállalják a forrásmegvonást, semmint tovább szigorítanának a szabályon. Mert ugye adózni kell, de nem a klienseknek, az a pórnép kiváltsága e szép hazában. Egy másik, komoly vitás ügy egy, az állami cégeket felügyelő ügynökség vezetőinek kiválasztása felett folyik. Ezt a regáti médiában szuperügynökségnek is becézett kormányzati szervet szintén a helyreállítási alaphoz való hozzáférés feltételeként kellett megalakítani korábban. Ám a vezetői székekbe a kormánypártok fejeseinek protezsáltjait ültették, de annyira feltűnően, hogy a mérsékelt politikai klientelizmushoz szokott brüsszelieknek már szúrta a szemét. Amikor itthon a sajtóba is kiszivárgott, hogy az egyik aligazgató egy korábbi funkcióját felhasználva tagokat nevezett ki abba a vizsgabizottságba, amelynek az ő ide való jelentkezését kellett elbírálnia, a teljes háromtagú vezetőség vette a kalapját és távozott. Ettől a szuperügynökségtől – de nem kell aggódni értük amiatt, hogy éhen halnak.
Hogy mi lesz majd abban a bizonyos levélben, és mennyi pénz úszik el a balkáni mocsárjátszmák miatt, az még a jövő kasszacsörgése, de nem csak ilyen ügyek miatt folynak el jelentős pénzek a helyreállítási alapból. Mivel az alap felhasználási határideje 2026 augusztusa, elvileg minden olyan munkálat, amit mostanában lengetnek be, de két évnél hosszabb az elvégzési határideje, ki fog futni a pénzből. Persze, meglehet, hogy az egész program feltételrendszerében lesz még változás, mert más országokban is vannak hasonló problémák, de bőven lesz mit magyarázkodnia a következő kormánynak ez ügyben.
