Elveszítette önállóságát az iskola

Megyénk egyik legszebb fekvésű vidéki iskolája működik Görgényüvegcsűrön. A község központjában levő térről nyíló épület előtt áll a hajdani Erzsébet-emlékmű a két világháború áldozatainak a nevével és egy másik kőoszlop a falu negyed évezredes létezésének az emlékére az üvegfúvást jelképező réz domborművel.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Megyénk egyik legszebb fekvésű vidéki iskolája működik Görgényüvegcsűrön. A község központjában levő térről nyíló épület előtt áll a hajdani Erzsébet-emlékmű a két világháború áldozatainak a nevével és egy másik kőoszlop a falu negyed évezredes létezésének az emlékére az üvegfúvást jelképező réz domborművel. Az iskola előtti parkban az egy helyről szétágazó három öreg fát Erzsébet királyné halálának az emlékére ültették, s akkor állították az emlékművet és a kőkerítést is. Az előcsarnokban mindig szívesen nézem a tárlókat a hajdani üveggyártás szép termékeivel. A korszerűsített épületben látszólag minden feltétel adott ahhoz, hogy a legjobb körülmények között oktassanak, s a falu lakóinak a közreműködésével készült kétemeletes óvoda is a gyermekek és pedagógusok rendelkezésére áll.

Mégis a legnagyobb elkeseredés közepébe érkezem. Benkő Aurora igazgatónő asztalán ott van a tanügyminisztérium rendelete, miszerint az iskolát a görgényszentimrei erdészeti kollégiumhoz csatolják. A település önállóságának az elvesztésében az utolsó csepp, ha az iskola is önálló pénzügyi ügyvitel, titkárnő és pecsét nélkül marad, egy megbízott aligazgató irányításával. Hogy miképpen vezetett ide az út azon kevés vidéki települések egyikén, ahol még mindig pozitív a népszaporulat, tehát több gyermek születik, mint ahány idős ember távozik az élők sorából? Nos, az igazgatónő szerint 300 tanulóval őrizheti meg önállóságát egy iskola, de az a tény, hogy a községben az üvegcsűri az egyetlen, ahol magyar osztályok működnek, indokolná, hogy ne csatolják a kilométerekben is távol levő községközponti tanintézményhez. A falu lakóinak a helyzetét ugyanis még jobban megnehezíti, ha ezentúl az iskolai igazolásért is a 16 kilométer távolságra levő központi iskoláig kell menni.

A gyermekek száma 236 – mondja Benkő Aurora, majd számba vesszük, hogy a magyar tagozaton a hatodik-hetedik osztályba 14 illetve 15, a többi osztályba az alsó tagozaton átlagosan 10 gyermek jár, a második osztályt kivéve, amelyet összevontak az elsővel. A román tagozaton szintén összevont osztályok működnek, a legkisebbek ugyanis hárman vannak egy-egy évfolyamon. A felső tagozat évfolyamain, ahova a szomszédos falvakból is összegyűjtik a gyermekeket, 7-9 diák jár.

Csak pár asszonynak van munkahelye, szorgalmaztam, hogy vállalják árva gyermekek gondozását, hiszen akkor lenne munkaviszonyuk is, de csak egy család fogadta meg a tanácsomat – mondja az igazgatónő, aki szerint nem várt „Mikulás-ajándékot” kapott az iskola. Ahol érezhetően nem jó a hangulat, s akit megszólítok, a félelmet és az elutasítást látom a szemében. A múlt évben az igazgatónőre érkezett panasz, hogy egy helybeli magyar tanítónő állását akarta felszámolni, ő pedig arra panaszkodik, hogy többször is feljelentették.