Úgy tűnik, a kirúgásnak váratlan hatásai is lehetnek egyes politikusok ítélőképességére. Így amikor már nem tudnak valamely, számukra kényelmetlen feladatot megoldani, szóban hirtelen már egyetértenek a dologgal, mert a regáti közéletben következmények nélkül lehet ígérni és hazudni.
A kormány menesztése okán immár csak ügyvivő hatáskörökkel rendelkező miniszterelnök szerdán azt mondta, liberális pártja és maga is támogatja az energiaárak maximálását. Állítólag ahogy visszakapná a teljes hatalmát, ez lenne az egyik első dolga. Még figyelmeztette is a vállalatokat, amelyek kihasználnák a bejelentést, hogy a jelenlegi szinten fognak felső határt szabni az energiaáraknak. Ugyanilyen hősiesen szokták a pekingi palotakutyák is egy kétméteres kerítés oltalmából harsányan tudtára adni a dobermann-nak, hogy megszabnák rajta a nadrágot, ha engedné az élet.
Ugyanez a kirúgott bankár szeptember közepén még a kincstári televízió stúdiójában hosszasan magyarázta a világnak, hogy nem akar felső határt szabni az energiaáraknak, mert nem ért egyet a szabadpiaci folyamatokba való hatósági beavatkozás elvével, és érvekkel alá is támasztotta az álláspontját. Szerdán elfelejtette pontosítani, hogy minek hatására gondolta meg magát bő három hét leforgása alatt egy ilyen horderejű kérdésben. Mert, szó se róla, ez egy járható út, aminek révén egy olyan kormányzat, amelyikben van akarat, hozzáértés és tettrekészség is, megszelídítheti valamelyest az adófizetői energiaszámláit, még ha a brüsszeli papírhuszárok a multijaik gazdasági érdekeinek védelmében a politikai nyilatkozatoktól a jogi eljárásokig mindent meg is tesznek az elakasztására.
No de a mi hősünket, aki Superman helyett csak Münchhausen báró ócska balkáni változata, ilyen viszontagságok nem fenyegetik, mert ügyvivő hatáskörű kormányosként nincs jogköre ilyen döntést hozni. Pedig ennek a hétnek a döntései pontosan megmutatták, hogy amire akart, arra fel tudott készülni, hiszen a bizalmi szavazás előtti nap kormányülésén egy egész sor pénzosztós döntést elfogadtak, jól tudva, hogy másnaptól elzárják a kasszakulcsot. Az energiaárak fel sem merültek, mert egyrészt innen nem nagyon lehet haveri zsebekbe pályázati pénzt csatornázni, másrészt meg a pofonváltásokba bonyolódáshoz a multikkal és a brüsszeli döntéshozókkal sem az akarat, sem a hozzáértés, sem a tettrekészség nincs meg. Amikor nincs tét, akkor meg már lehet nyilatkozgatni, az ingyen van. Az adófizetők meg maradnak egy olyan energiaár-kompenzációs törvénnyel, amely révén egyeseknek lehet, hogy csöppen valami a számla mellé, de a többség vacogni fog a télen.
