Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-08-25 13:09:46
Magyarország előző, 1992-93-as BT-tagsága után 20 évvel ismét az ENSZ legfőbb döntéshozói fórumának nem állandó tagja lehet; a világszervezet 193 tagállama októberben titkos szavazáson dönti el, hogy az úgynevezett kelet-európai választási csoportból Magyarország, Szlovénia vagy Azerbajdzsán vehet majd részt a testület munkájában 2012–13-ban.
Magyarország 1955-ös ENSZ-csatlakozása óta kétszer volt BT-tag, az 1992–93-as időszak előtt 1968–1969-ben. A BT-tagság elnyeréséhez e két alkalommal Budapest nem folytatott lobbitevékenységet, mert a kelet-európai régió tagjai közmegegyezéssel, rotációs alapon töltötték be a csoport számára rendelkezésre álló egy nem állandó tagsági helyet. Ez a gyakorlat a Szovjetunió szétesése után, a jelentősen megnövekedett csoportlétszám következtében megszűnt. A mostani szavazás előtt azonban Magyarország már kiterjedt nemzetközi kampányt folytatott, illetve folytat.
Az ENSZ-közgyűlésben – ahol mind a 193 ENSZ-tagállam szavazatának azonos a súlya – a BT-tagság első körben való elnyeréséhez a jelen levő és szavazó tagállamok voksainak minimum kétharmadára, vagyis az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén legalább 129 szavazatra van szükség. Ha ezt a többséget egy tagállam sem tudja megszerezni, további választási fordulókat tartanak.
A 15 tagú BT tíz nem állandó tagsági helyét az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján osztják ki; az őszi szavazáson öt ilyen BT-helyről lesz döntés. A 23 tagú kelet-európai csoportnak két helye van a BT-ben: az egyik a vétójoggal rendelkező, állandó tag Oroszország. Magyarországon kívül a 2012–13-as időszakra, a nem állandó BT-tagsági helyre eredetileg Szlovénia, Azerbajdzsán és Örményország pályázott a kelet-európai csoportból. Örményország a nyáron visszavonta pályázatát, így három állam maradt versenyben.
Egy magas rangú, korábban az ENSZ-szel is foglalkozó diplomata szerint meglepetés lenne, ha Azerbajdzsán megelőzné a két közép-európai országot, és Szlovénia esélyeit némiképp csökkenti, hogy 1998–99-ben volt BT-tag. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szavazás eredményét nagyon nehéz megjósolni. Míg a nyugati államok esetében ki lehet számítani, hogy otthoni kormányzati döntés alapján miképpen voksolnak, addig sok ország lényegében ENSZ-nagykövetére bízza a döntést, így annak is jelentősége van, hogy milyen viszonyt sikerül kiépíteni ezen országok New York-i diplomatáival – tette hozzá a szakértő.