Épített örökségünk

Somlyó várának alaktalan maradványai

Szilágysomlyó Szatmárnémetitől nyolcvan kilométerre délre, Zilahtól mintegy harminc kilométerre északnyugatra fekszik. Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet a Kraszna folyó szeli ketté. Nevének eredetéről: P. Szathmári Károly írja „...a somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt...”. Neve a régi magyar somlik, somosodik (csuszamlik) igéből származik, és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök: bat = elmerül) nevű személy hegye.

A Csolt nemzetség ősi birtoka

Szilágysomlyó területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt. 

1258-ban a Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt százhúsz márkáért eladta a Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és a Pok nemzetségbeli Móric országbírónak, és határát leíratta.

1319-ben a Pok nemzetségbeli Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta. 

1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolták. Ekkor Miklós vajda fia, (Meggyesi) Móric fia, Simon és István fia, István birtoka volt. 

1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó – Somlyó – várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya, Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.

Az ősi fészek

A Báthory család ősi fészke – 1351 óta –, ősi váruk, a Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említették.

A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom.

A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, 1703-ban pedig a kurucok. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll.

A vár kertjébe turulmadaras emlékoszlopot állítottak fel az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére.

A vár első említése 1351-re datálható

IV. Béla király Roland nádor és Móric mester kérésére 1257-ben a váradi káptalan levele alapján kiadta az általuk bírt Vatasomlyó határleírását, melyben a kresznai várjobbágyokat: Ruben hadnagyot, Echillanus várnagyot (varnog), Öszöd és Prinna századosokat és több várszolgát is említenek.

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a várról 1316-ban még nem esik szó ugyan, de már említik egy 1351-ben kelt oklevélben – ahogyan ezt a fentiekben már részben mi is jeleztük –, amelyben Meggyesaljai Móric leánya, Anna (Báthory Lászlóné) elismerte, hogy fivére, Medgyesi Simon pozsonyi, győri és bakonyi ispán a Kraszna folyó melletti Somlyó várát (Castrum Somlyo) és a hozzá tartozó öt falut leánynegyed fejében átadta neki.

A birtok bizonyítottan 1355-től a Báthory család tulajdona

A váradi káptalan 1355. évi levelében azt bizonyította, hogy Medgyesi Anna, Báthory László felesége, a nagyanyjától, Sabinától örökölt Somlyó várát megosztotta testvérével, Simon mesterrel. Ezután állandóan a Báthory család birtoka volt.

1592-ben Báthory István új várkastélyt építtet

Szintén a fent említett szerző tud arról, hogy amikor 1520 körül a szendrői bég Somlyó környékét pusztította, a vár még „valamennyire ép” volt. A várat valószínűleg 1551-ben Mohammed beglerbég rombolta le, miután könnyűszerrel elfoglalta.

Ez a vár nem épült újra, de helyette 1592-ben somlyói Báthory István építtetett a városban egy várkastélyt.

Erről 1594-ben készítettek leltárt, amelyben az ingóságok mellett az udvarbíróság háza, a nagy palota, a Kraszna felőli szegletbástya, a torony alatti tárház és egyéb helyiségek szerepelnek.

Az emeletes várkastély északi sarkánál van az egyszerű, timpanonnal díszített, boltíves kapu, felette három nagy méretű ablak, fölöttük öt ágyúlőrés.

A kastély déli és délnyugati sarkát egy-egy négyszögletes bástya erősíti. Az épület négyszögletes udvart ölel körül.

Báthory András fejedelem hadakat küld a vár védelmére

Somlyót 1599-ben Báthory István birtokolta. Testvére, András nem sokkal fejedelemmé választása után, 1599-ben hadakat küldött a vár védelmére, amit – ennek ellenére – Basta császári tábornok elfoglalt. 

1602-ben Náprági Demeter erdélyi püspök a fejedelem birtokának mondja. 

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki még az is, hogy Somlyó utolsó birtokosa a Báthoryak közül Báthory Zsófia volt, aki 1670-ben arx Somlyót és tartozékait ötezer forintért elzálogosította Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Annának. 

1672-ben Bánffy Dénes zálogosította el Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek.

Visszaváltása után – még 1676 előtt – I. Apafi Mihály fejedelem zálogbirtoka lett. 1677-ben özvegy Bánffy Dénesné Bornemissza Annát iktatták be a vár uradalmának birtokába, mely ezután e család kezén maradt.

Károly lotharingiai herceg 1687-ben elfoglalta Somlyót, és német őrséget helyezett el benne. Innen küldte tábornokát, Schaerffenberget Apafi Mihály fejedelemhez, hogy „engedelmességre” bírja, és seregének téli szállást adjon.

A császáriak elfoglalják a várkastélyt

Szintén Kiss Gábor közléséből tudjuk meg azt is, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1703-ban Somlyót a kurucok foglalták el, de még ez évben Rabutin császári tábornok 400-500 fős csapatot küldött a visszafoglalására.

Nem valószínű, hogy sikerült visszavenniük, mert 1709-ben még mindig a kurucoké volt. 1710-ben azonban Rabutin vette ostrom alá a várat, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt kétezer kuruc védelmezett.

Rövid támadás után a császáriak a várkastélyt elfoglalták, az őrség közül százötven katonát megöltek, nyolcvanat fogságba vetettek, és az erődítményben német őrséget helyeztek el.

A vármegye borai számára cellariumot építenek

A várkastélyból a szatmári békeszerződés után, 1711-ben katonai élelmezési raktár lett.

1727-ben a vármegye úgy rendelkezett, hogy „...a vármegye borai számára a somlyai várban bizonyos cellarium építtessék...”, 1729-ben pedig kötelezték a környező falvakat, hogy a várkastélyban őrzött rabok és az azokra vigyázó hajdúk számára nyáron hetenként egy, télen pedig két-két szekér tűzifát szállítsanak.

A fényes betűkkel írt Báthory név

A 18. század végén a város és a romos kastély még mindig a Bánffyak birtoka.

„...körfalainak egy része – írja Bunyitay – azonban belül két csonka kerek bástyatorony s nyugati kapuja felett az emeletes őrház falai részben még megvannak. E kapu ormán két címerpajzs látható, a jobbfelöli a Báthory-címerrel, a balfelölinek pajzsa üres. A vár 1532-ben épült, s így akkori asszonyának, Thelegdy Katalinnak czímere állhatott rajta. Ezen Thelegdy Katalinnak s … Báthory Istvánnak fia, szintén Báthory István, ki két nemzet: a lengyel és magyar történetében fényes betűkkel írta be nevét, …e várban született.”

Az alábbiakban Demján László műemlékvédő építész meglátása

A félreértések tisztázására tudnunk kell, hogy a Bánságban található Somlyó, ma Vársomlyó várát és a közeli településeket a déli vidékeket érintő 1551-es török hadjárat teljesen megsemmisítette. Korabeli leírások néha összemosták a két somlyói vár történetét, virágkorát és pusztulását.

Most viszont a legendák szárnyán közelítem meg a mi várunk történetét. Báthory, Báthori, Bátori, Bátor-i, Bátorból való. Rögtön a Szatmár-háti Bátor település ugrik elő. Ma ugyan a Nyírbátornak nevezett helység ködös múltjában élő germán Gutkeled nemzetségéhez tartozó Vid nevű vitéz messze földön híres cselekedeteit eleveníti fel a család emlékkönyve. 

A Bátorhoz közeli lápokban élő fenevad sárkány pusztította vidék lakói félelemben éltek, mígnem a mi Báthori-Vid vitézünk egy éjjel a csodatevő dárdájával le nem szúrta a fenevadat. Így, mielőtt elmerült volna a kénköves ecsedi mocsárban, bizonyságul kitörte annak a három legfélelmetesebb fogát. Családi hagyomány szerint ezért a címerük több évszázados jelképe a sárkányfog. Ezeket és a család egyéb hőstörténetét domborművekkel ábrázoló sétányon láthatjuk ma Nyírbátor híres református és minorita templomai között. 

Kis érdekesség, hogy a család somlyói ágának tagjai, akiket a történeti krónikák somlyói Báthoriaknak írnak, előszeretettel használták a báthori Báthory formát is. Elöljáróságukat és nagyságukat mutatja, hogy a somlyói ág lengyel királyt, öt fejedelmet, valamint a Sárkányrend és az Aranygyapjas Rend több tagját adta.

A mai állapot, avagy dr. Kálmán Attila tanár, történész kiegészítése

A szilágysomlyói Báthory-várkastély egyik példája annak, amikor a műemlékek a bürokrácia és az egymásnak ellentmondó törvények útvesztőibe kerülnek. 

A várkastély már jóval a kommunizmus előtt felújításra szorult.

A kommunizmus idején azt is tervezték, hogy lebontják, ezt nem hajtották végre, sőt a lengyelek szorgalmazták a felújítását. 

Az 1990-es években történtek próbálkozások a vár turisztikai forgalomba való bevonására: a helyi cserkészcsapat eltakarította a szemetet, felújítási tervek születtek, kisebb állagmegóvási munkálatok történtek. 2006-ban elkezdődhettek a fontosabb állagmegóvási munkálatok és a vár régészeti feltárása, rövid idő múlva azonban mindez abbamaradt.

A vár felújítási tervei közben elkészültek, de a projekt elfogadtatása nehézségekbe ütközött. A város azonban készül újabb projekt leadására – ha már meg nem tette –, amelyből elkezdődhet a vár régóta remélt felújítása és kulturális központtá alakítása. 

Ma Somlyó várából csekély, alaktalan maradványok találhatók a Magurán. A városban épült várkastély falainak egy része romosan, emeletes homlokzati része boltozatos kapujával aránylag ép állapotban látható.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségbe.