A Marosvásárhelyről Szászrégen felé vezető úton, a Maros bal partján, a Bongor hegyoldala melletti síkon fekszik Gernyeszeg. Első írásos említése 1319-ből való Knezeg alakjában. A mai kastély elődjét, a középkori védműves várkastélyt – melyet egy 1477-es oklevél Castellani castelli Gernyeszegh néven említ – Erdélyi István alvajda építtette 1462 és 1465 között. Mátyás király egy évvel később, egy 1478-ban keltezett oklevélben ugyanezt az épületet már királyi várként nevezte meg, Castrum Nostrum (regis) Gernyeszegh formában.
Mi mindent adott a Teleki család?
A Teleki család a magyar történelem kiemelkedő alakjaival büszkélkedhet. Adott a Teleki nemzetség erdélyi kancellárt, magyar miniszterelnököt, földművelésügyi minisztert, negyvennyolcas harcost, Petőfi-barátot, drámaírót, geográfust, történészt, könyvtáralapítót többet is, festőt, zeneszerzőt, földrajzi felfedezőt, mintagazdát, megszámlálhatatlan főispánt, alispánt, képviselőt és utóbb kertészt is.
A család sokféle ágra szakadt. Van köztük református és katolikus, gernyeszegi, gyömrői, újvári és somkúti ág.
Teleki II. Mihály az ősapja minden későbbi Telekinek
A Teleki nemzetség az ősi Garázda család egyenes leszármazottjaként szerepel a magyar nemzet-
ségtörténetben.
A Garázdák tiszta magyar eredetű törzse a 12. századtól fogva egyik fő birtokáról, a Bolgárországban fekvő Mecsincéről származtatja magát.
Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy a Garázdák 1414 körül költöztek véglegesen Magyarországra.
Ettől kezdve a Garázda nemzetség három ágra oszlott: egyik zágorhídi, a másik széki, a harmadik teleki Garázdának írta magát.
A széki Garázda-ág egyetlen leányát, Garázda Annát a teleki Garázda Dénes fiához, Mihályhoz adta feleségül.
Teleki I. Mihály fia, János jenői várnagy, zarándi főispán 1630-ban vette nőül Bornemisza Annát. Fiuk, Teleki II. Mihály (1634-1690) volt az ősapja minden későbbi Telekinek.
A Teleki nemzetség különös jelentősége egykor és ma
A széki Teleki család nemcsak erdélyi, hanem magyarországi viszonylatban is kiemelkedő történelmi, társadalmi szerepet játszott, és kulturális tekintetben is példát mutatott.
Ugyancsak a fent említett szerző közléséből derül ki, hogy ivadékaik történelmünk két és fél évszázadában a közélet minden területén előkelő és fontos szerepet játszottak, a legmagasabb állami hivatalokat töltötték be, kitüntetésekben részesültek.
A Teleki nemzetség különös jelentősége azonban mindmáig a tudomány és irodalom szeretetében és pártolásában rejlik.
A család szellemét az egyensúly jellemezte és jellemzi
Erdély keleti részében, a Maros partján felépített váraik, kastélyaik a szó legnemesebb értelmében vett végvárak voltak. Nem pusztán a fizikai lét feltételeit védelmező erősségek, hanem szellemi, nemzeti identitást, kulturális örökséget és emberséget egyaránt oltalmazó erődök is.
A Telekiek erdélyi viszonylatban gazdagoknak számítottak, és igyekeztek is észszerű gazdálkodással és birtokaik gyarapításával növelni a jövedelmüket.
Ezzel együtt megvolt bennük a hajlandóság a család tekintélyét megfelelően reprezentáló igényesebb, ha úgy tetszik, modernebb életstílus kialakítására, amelyekben a művészetek is jelentős szerephez jutottak. Ugyanakkor a protestáns puritán családi tradíciókhoz is ragaszkodtak életük külső kereteinek megformálásában.
A család szellemét tehát az egyensúly jellemezte: ragaszkodtak a hagyományokhoz, de igyekeztek megismerni a kor áramlatait, és sok mindent el is fogadtak az új szokásokból.
A Telekiek ősi fészke
A szóban forgó család ősi fészke, a Teleki-kastély a Maros ívének bal partján áll, festői szép parkban, évszázados fákkal koszorúzva.
Amint azt már röviden említettük, a kastély elődje egy 15. századi várkastély volt, amelytől a mostani nagyságában és alaprajzi körvonalaiban csak kissé tér el.
A széki Teleki nemzetség tagja, Mihály az 1600-as évek elején, mint a család örököse, a széki nevet vette fel, és ezt használják ma is a család leszármazottjai.
Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában tesz említést arról, hogy Gernyeszeg 1319-ben a Széchenyiek birtokába került, majd Zsigmond király adománylevelével, 1405-ben Erdélyi Antal tulajdonába. Fia, Erdélyi István alvajda 1462–65 között építtette a középkori várkastélyt két nagy sarokbástyával és három kisebb toronnyal, mindezt védősánccal körülvéve, melybe a vizet a Marosból vezették be.
A főbejárat előtt felvonóhíd szolgált, amelyre egy négynyílásos, téglaboltozatos hídon lehetett eljutni.
A pince falaiba beépített régi vár kövei ma is láthatók
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból kiderül, hogy A kastély 1675-ben a Telekiek tulajdonába került, és Teleki Mihály 1686–1687-ben bővítette.
A két hátranyúló épületszárnyat összekötötte egy új épülettel, tornyait magasította és faragottkő részekkel díszítette a reneszánsz stílusában.
A 18. század második felében a várkastély lakhatatlanná vált, ezt 1771 előtt Teleki László lebontatta, és a kor ízlésének megfelelő, a ma is álló kastélyt építtette, a régi kastély alapjainak és boltozatos pincéinek felhasználásával.
A pince falaiba és boltozataiba beépített régi vár faragott kövei ma is láthatók.
Az új kastély 1782-ben már áll
Az 1772–1803 között épült U alakú barokk kastély a Pest környéki kastélyok – mint például Gödöllő, Pécel, Nagytétény – mintájára készült; mértéktartóan leegyszerűsített díszeivel klasszicizáló.
Keresztes Gyula szakvéleményezéséből az is kiderül, hogy az egyemeletes kastély homlokzatai nagy falisávokkal, keskeny, magas ablakokkal készültek, és a főtengelyen lévő középső rész pavilonszerűen emelkedik ki bádogkupolájával.
Továbbá ismeretes, hogy a kastély manzárdtetővel van fedve, a középső pavilont az óratoronnyal együtt 1777-ben fejezték be.
Harangjai közül az egyiket 1772-ben öntötték Bécsben, míg a másodikat 1777-ben. Az óradíszt Szigeti Órás György tordai órásmester készítette ugyancsak 1777-ben. Az udvar felől, a földszinten árkádos folyosó, az emeleten pedig ablakos zárt folyosó szolgálja ki a termeket.
Az emeleti nagyterem stukkódíszeit és az erkély faragottkő korlátját Schuchbauer Antal készítette, a kőművesmunkát Schmidt Pál halála után fia, Konstancz fejezte be. A kastély berendezés nélkül 1782-ben már készen állt.
A barokk romantika kívánalma: az aranyhalas tó és a mesterséges sziget
A francia rendszerű, geometrikus elrendezésű parkot Teleki József angolparkká alakíttatta át, és ennek beosztását ma is fel lehet ismerni.
A várárok sáncában aranyhalas tavat hoztak létre egy kis mesterséges szigettel, a barokk romantika kívánalma szerint. A szigeten egy tiszta vizű forrás van és egy szomorúfűz.
A park sétányai mentén hat antik istenszobor: Juno, Neptun, Pan, Venus, Bacchus és Ceres áll, valamint barokk hangulatú groteszk szobrok, mint például XVI. Lajos, Mirabeau és a „Les dames des halles”.
A műértő Teleki család
A Teleki család pompaszeretete a fényűző családokéhoz mérten szerényebb volt. Az emeleti nagy szalon porcelánkályhái és művészi kialakítású üvegcsillárjai, a kis szalonon márványkandallója enged következtetni az egykori berendezés szépségére.
A család műértő ízlését az összegyűjtött kincseket bemutató kastélymúzeum tükrözte. Az emeleti folyosó tárlóiban ötvösművek, fegyverek, órák, porcelánok, régészeti leletek, hímzések, népi faragványok, erdélyi kerámiák, míg a földszinten lapidárium, műlakatos és kovácsoltvas munkák voltak láthatók.
A kastély könyvtárgyűjteményét Gyulai Pál rendezte és katalogizálta.
Összeállításunkat dr. Kálmán Attila tanár történész az alábbiakkal egészítette ki:
A 18. században élt gernyeszegi Telekiek közül kiemelkedik Teleki Sándor, akit politikai karrierje mellett – főkormányszéki tanácsos, udvari kancelláriai tanácsos, tordai főispán – az erdélyi református oktatás egyik nagy mecénásaként tartanak számon.
Főgondnoka volt a marosvásárhelyi, illetve a nagyenyedi református kollégiumoknak. Elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy segítette az erdélyi diákok külföldi peregrinációját, pl. az ifj. Pápai Páriz Ferencét, akinek peregrinációs emlékkönyvébe az írta be, hogy:
„...boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez.
Ez kísérje jó barátomat, nagy szülőjének szeretett fiát, pápai P. Ferencet, aki a köz javára hazájából külországi akadémiákra távozik; s egyszersmind minden jókívánságom. Gernyeszegi kastélyomból 1711 augusztus 1-én Gróf Teleki Sándor a nemes Bethlen-kollégium kurátora sk.”.
Neki köszönhető, hogy kieszközölte azt, hogy a kuruc–labanc harcok idején elpusztult nagyenyedi kollégium számára Angliában gyűjtést indítsanak. Fia, László örökölte Gernyeszeget, aki 1732-ben kelt egybe Ráday Eszterrel.
Eszter Ráday Pálnak, II. Rákóczi Ferenc kancellárjának és Kajali Klárának volt a leánya. Művelt hölgy volt, saját könyvgyűjteménnyel rendelkezett. Ebben társra talált Lászlóban, aki ugyancsak könyvgyűjtő hírében állt.
Eszter testvére, Ráday Gedeon ugyancsak bibliofil főúr, a péceli kastély – Magyarország, Pest megye – átalakítója (Grassalkovich-stílusban). Ennek köszönhető talán, hogy Teleki László új gernyeszegi kastélyát is ebben a stílusban építi.
Említsük meg, hogy Teleki László és Ráday Eszter voltak Bod Péternek a mecénásai, Ráday Eszter felett 1764-ben bekövetkezett halálakor Bod Péter halotti beszédet mondott (amely nyomtatásban is megjelent).
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek, Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek. Fenti sorainkat – tekintettel a kastély mai állapotára – egy következő lapszámban még kiegészítjük.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
