A barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezhették
Az eredetileg U alaprajzú kastély főhomlokzati hosszán a bal kéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, és az emeleten a rizalit tengelyében egy öntöttvas konzolos erkély is készült, amelynek ajtónyílását később átalakították ablakká.
Keresztes Gyula szerint a főhomlokzat ablaknyílásainak elrendezése nem szimmetrikus.
A két dór oszlopos fedett veranda, amelyről a kastély főbejárata nyílott, a szimmetriatengelyből kiesett a későbbi toldás és a homlokzatátalakítások során.
Feltételezhető, hogy a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobb oldali emeletes rizalitról lemondtak. Erre enged következtetni az Orbán Balázs könyvében lévő látkép is.
Szokatlannak tekinthető az ikerablak formákat összefogó, kétablaknyi szélességű szemöldökpárkány kialakítása is.
Az eredeti ablaknyílások formája a nyomok szerint félkörívekkel készült, erre engednek következtetni az oldalhomlokzat félköríves, úgynevezett vakablakai is.
A hosszhomlokzatokat főpárkány, az ablakkereteket könyöklő és szemöldökpárkányok díszítik. Az erkélyt tartó vaskonzolokat az átalakításkor nem szedték ki a falazatból.
A kastély és tartozékai
A kastély berendezése nem volt fényűző. A könyvtára őrizte a 16. századi kiváló humanista, Kovacsóczi Farkas kancellár levéltárát is.
Báró Bálintitt József irodalmi tevékenységet is folytatott, és 1895-ben Költemények címmel kötetet adott ki a kor német, francia és angol költőinek válogatott és általa lefordított verseiből, melyek közé a saját verseit is besorolta.
A földbirtokos Bálintitt György öngyilkosságot követett el
A Bálintitt családnak az 1910-es években több birtoka volt a Maros terén: Nagyernyében, Jobbágyfalván és Kebelében is, továbbá birtokrésze Marosszentgyörgyön. Az ernyei birtok nagyobbik része a Maros mellett, a Várheggyel szemben terült el ezerhatszáz katasztrális holdon. A birtokot Bálintitt György vezette, aki a koronkai gróf Tholdalagi Ilát jegyezte el, két héttel az esküvő után azonban ismeretlen okból főbe lőtte magát.
Isteni panoráma
A Várhegy kilátópont, ahonnan a Maros mentén mindkét irányba messze ellátni. A táj szépségét Orbán Balázs az alábbi mondatokkal ecseteli:
„… az innen feltáruló kilátás oly elragadóan szép, hogy annak rövid körvonalazódását el nem mulaszthatom. Közvetlen a hegyfok alatt… a Marosnak rohannak le haragosan hömpölygő hullámai… hosszan elnyúló fényszalagján a tutajok százai siklanak le, túl rajta gondosan művelt termékeny térség terül el, tarkázva szép berkekkel… Odább szépen sorozott faluk: Gernyeszeg, Sarenberk, a büszkén fekvő Ernye, Sz.-György és Vásárhely, mely innen nézve egy tekintélyes nagy város csalékony képét mutatja; közelben Udvarfalva, Szent-Anna, s a Hosszufalun alól a Maros gyönyörű tere le egészen Kerelő-Szent-Pálig, dombon álló sírkápolnájának tornyai ott ragyognak a nyugati láthatár végpontján. És a mily idylien szép e tér – melynek felékesítésére ember és természet kezet fogott – éppen oly nagyszerű e táj kerete, mert ott a Marosvölgy szőlő és erdő koszorúzta lankás bérczei felett felötlenek a Székelyföld közepét átszelő roppant trachyt-tömegnek nagyszerű havasai, azok a távolban kéklő büszke ormok... melynek végpontján ez isteni panoráma zárkövéül az Istenszéke tömbösül fel…”.
Várhegyen a névadó középkori váron kívül hajdanán két kastély is állt
A kastélyt fenyő-, tölgyallékkal szegélyezett íves úton lehetett megközelíteni.
Bözödi György egyetemi könyvtári segédőr 1945. január 22-én kelt, az Erdélyi Múzeum Egyesületnek címzett jelentésben írja, hogy a gernyeszegi mellett „…futólag megtekintettem a nagyernyei és sárpataki kastélyokat is… a parkok fáit mindenhol irtani kezdték…”.
A jelentés arra az időszakra Erdély-szerte jellemző állapotokat szemlélteti.
Dr. Kálmán Attila tanár, történész kiegészítése:
Az államosítás után, 1954-től a helyi iskola vette használatba az épületet. Ez megmentette az enyészettől. Habár 1976-ban új épületet emeltek a régi mellé, a kastély épületét mégis használták. A 2000-es évekkel kezdődően az iskola teljesen kivonult a kastélyból, és a rendeltetés nélkül maradt épület romlásnak indult. A dendrológiai park is elhanyagolt állapotba került.
Ezt a folyamatot elősegítette az ezt követő pereskedés, ameddig a család leszármazottai vissza nem kapták az épületet.
Sajnos a család leszármazottjai úgy döntöttek, hogy eladják a kastélyt. Persze akármilyen szomorúan állapítjuk ezt meg, örvendünk, hogy akadt vásárló, és a kastély nem lett az enyészeté. Fontos megjegyezni, hogy az épület nem szerepel a hivatalos műemlékek listáján.
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy, bár örvendünk az épület és a park megmentésének, annak már kevésbé, hogy a kastélyon komoly átalakításokat végeztek, így elveszítheti eredeti jellegét.
Remélhetőleg a kastélynak és a parknak legalább egy része hozzáférhető lesz a nagyközönség számára, és az építtető báró Bálintitt család emlékének a megőrzéséről is gondoskodnak.
A nagyernyei istenháza
A templom méreteiről és építészeti kialakításáról írásos adat nem maradt. A reformáció után előbb a reformátusok, majd az unitáriusok tulajdonába került.
1729-ben a jezsuiták missziós munkája nyomán visszakerült a katolikusokhoz. 1904-re a templom nagyon megviselt állapotba került, ekkor a katolikusok újat építettek az eredetinek a helyén. (Egy későbbi lapszámunkban az egyházi épületekre visszatérünk.)
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek és Demján László műemlékvédő építésznek. Mai képek: Nemes Gyula helytörténész
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
