A Rhédey család ősi magyar nemesi család, az Aba nemzetségtől származtatja magát. Mátyás király 1466-ban adott címert neki. A Rhédeyek a Habsburgokkal való viszályaik miatt jöttek Erdélybe. A Rhédey-kastély Erdőszentgyörgy központjában, a gótikus Szent György-templommal szemben áll. Gróf Rhédey László és felesége 1807 és 1809 között építtette a ma is látható késő barokk, klasszicista kastélyt.
Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában leírja, hogy a Kornis család 1609-ben Báthori Gábortól kapott adománylevelet az erdőszentgyörgyi, a havadtői és a csókfalvi birtokokra. Erdőszentgyörgyi udvarházukat 1940 körül bontották le.
Fotó: Szász Attila
A vagyonos birtokosok
A 19. században Erdőszentgyörgy vagyonosabb birtokosai voltak: gróf Teleki Sámuel, báró Kemény Pál, özv. Zeyk Jánosné, gróf Hohenstein Ferenc és testvérei, valamint a Nagy és a Székely család. A két világháború között jelentős volt a Schuller-nagybirtok.
Erről a helyről többek között így írnak: „…ezen jegenye erdőktől körülárnyalt, a Küküllőtől körülkanyargott falu egy magaslaton igen festőileg fekszik, ódon templomával, büszke kastélyával…, oly szépen, hogy annak képét melléklésre méltónak ítélem… A gróf Rédeyek szentgyörgyi kastélya egyike honunk díszesebb úrlakainak…”
A Rhédeyek rangon alulinak számítottak
A fent említett szerző leírja: Erdőszentgyörgyön volt a család nyári rezidenciája, és itt született 1812. szeptember 24-én Rhédey Claudia, Rhédey László és Inczedy Ágnes gyermeke.
Az apa kitűnő nevelést biztosított egyetlen gyermekének. Az arisztokrácia bécsi udvari bálján ismerkedett meg a huszárezredesként szolgáló herceggel, Württembergi Sándorral. Szerelmüket mindkét család ellenezte: a gróf Rhédeyek rangon alulinak számítottak a hercegi kérőhöz képest, és ez sértette Rhédey László önérzetét. Így a fiatalok csak az apa halála után, 1835-ben köthettek házasságot. Ezzel a friggyel Claudia megkapta a Hohenstein grófi címet. A házasságból két lány és egy fiú született.
Rhédey Claudia fia, Ferenc feleségül vette Mary Adelaide angol hercegnőt. Kettőjük lánya, Mary Victoria lett később V. György, az Egyesült Királyság uralkodójának felesége. Fiuk, VI. György feleségül vette Elisabeth Bowes-Lyon hercegnőt, a házasságukból született II. Erzsébet királynő.
A jelenlegi kastély helyén is kastély állt
Erdőszentgyörgy nevezetes épülete, a Rhédey-család kastélya a település központjában áll, a templomtól az út választja el.
Ennek a helyén valamikor egy régi kastély állt, mely apátsági épületként épült, és a templommal az út felett átvezetett folyosóval volt összekötve.
A kisrédei gróf Rhédey család az Aba nemzetségből ered, az erdélyi ág I. Jánostól származik, aki 1639-ben cserélte el testvérével, I. Istvánnal magyarországi jószágait, és telepedett le Erdélyben. Ő kapta Bethlen Gábortól Erdőszentgyörgyöt.
A díszesen festett mennyezetet érintetlenül hagyták
Keresztes Gyula Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében úgy szerepel, hogy a Rhédey grófok 1647-től birtokolták a kastélyt.
Az újjáépített, egyemeletes, késő barokk díszítésű épület két szintje központosan elhelyezett hallt zár körül.
A földszinti termek boltozatosak, az emeletiek síkmennyezetűek és díszesen festettek. Az emeleti nagy szalon belmagassága nagyobb, mint a többi termeké, de a belmagasságát az államosítás után csökkentették, úgy, hogy az ovális ablakok parapetszintjében – a könyöklő magasságéban – egy fagerendás mennyezetet készítettek.
Szerencsének mondható, hogy az eredeti, díszesen festett mennyezetet érintetlenül hagyták. A bejárat feletti erkélyt kőkonzolok, míg az ellenkező oldalon lévő erkélyt dór oszlopok tartják.
A kastély körüli főúri parkot egy múlt századi metszet örökítette meg, melynek alapján fogalmat alkothatunk a franciakert pompájáról és szépségéről.
Írásban fennmaradt: „…mily szép lenne, ha ezen útszéli beültetést másutt is megtennék, mennyire szépítené az a vidéket nem csak, hanem egészségi és égalji viszonyainkra is mily üdvös behatással lenne…”
Sajnos a nagy kiterjedésű parkot részben beépítették, részben földművelésre használják. Csupán egy kis kert maradt meg a kastély előtt.
Kempelen Farkas a 18. század második felében az alábbiakat írja Erdőszentgyörgyről és környékéről:
„…Marosszékben, a Kis-Küküllő mellett fekszik, mely a falun keresztülfoly, és amelyen egy derék híd vagyon. Lakosai rész szerint magyarok, rész szerint pedig oláhok, három grófi és egynéhány szabad székely famíliák bírnak benne. A több lakosok pedig ezeknek földjeit ülik. Egy jól épült refor. templomot és három alkalmatos udvarházat láthatsz benne.
A helység véginél szép szőlők vagynak…”
Fotó: Szász Attila
Az első katonai felmérés idején már állt a kastély
Dr. Fekete Albert munkájából kiderül, hogy a Rhédey-kastélyhoz tartozó kertet, a birtok méreteinél fogva, nem ábrázolják részletesen a katonai felmérések szelvényei. Annyi azonban bizonyos, hogy az első katonai felmérés idején már állt a kastély, és az épületet kert vette körül, amelyben egy építmény látható.
A Rhédey-kastélyt és a Zeyk-udvarházat a térkép ponttal külön megjelöli. A Rhédey-kastélytól délre táblás elrendezésű díszkertet, illetve gyümölcsöst láthatunk.
A Zeyk-udvarház délkeleti oldalán ugyanez az elrendezése a kerteknek. A kastélytól északra elhelyezkedő magaslatot „Cripta” felirattal jelölték a térképen. A felmérés körülbelül nyolcvan házhelyet jelöl. Nagyobbik részük a Kis-Küküllő jobb partján van, és ezt a területet a bal parti házakkal köti össze. Északon dombok övezik.
A Pán-templom
A második katonai felmérés térképlapján látható, hogy a Rhédey-kastély mögötti kert területét megnövelték.
A barokk kertekre jellemző architektonikus térszerkezet jól tetten érhető: a kastélytól délnyugatra fekvő területet egymásra merőleges utak hálózata tagolja. A kriptát a dombtetőn ez a térkép is jelöli. A kastély két oldalán meredek rézsűk látszanak, melyek ma is megtalálhatók.
A térképen az is látható, hogy az első katonai felméréshez képest a település kétharmadával megnövekedett, és ez a fejlődés a folyó bal partján jellemző leginkább.
A második katonai felmérést egy 19. századi acélmetszettel vethetjük össze. Ez utóbbin egy vegyes kialakítású kert látható, mely architektonikus és tájképi elemeket egyaránt tartalmaz: a magaslaton álló Rhédey-kastélyt kerítés választja el a templomkerttől és a környezetében kialakult településtől. A fennmaradó oldalakon erdő határolja.
Az épülettől távolabb, a domb alján csillagsétánnyal kettéosztott boszkét (liget) alakítottak ki, közepén magas vízsugarat lövellő szökőkúttal. A délnyugati fenyvesből Pán-templom emelkedik ki.
A szabályos formára nyírott növényekből formált boszké az ültetéssel és nyírással erőteljesen szabályozott növénytömeg révén díszít, szemben a tájképi növényalkalmazás elveivel, melyek szerint az egyes növények természetes formájuk, megjelenési módjuk és egyediségük révén válnak a kert díszévé.
Szokatlan vonalvezetés
A kastély körüli – valószínűleg – gyepes partereket (kertrész) azonban már kanyargós, tájképi jelleget sugalló utak választják el egymástól, ami (Fekete Albert szerint is) szokatlan vonalvezetés egy franciakertben.
A barokk és a tájképi elemek sokasága a két fő kerttípus közötti átmenetet idézi, és az úgynevezett irreguláris kertek ismérve.
A nyugattól, azaz az eszmei központtól való távolság nemcsak az egyes áramlatok időbeni késését eredményezte Erdélyben, de sok esetben ezek stílustörténeti szempontból is átértékelődtek, kevésbé tisztán, egymással vagy a helyi népi művészeti formaelemekkel keveredve jelentek meg.
Ezt bizonyítja az erdőszentgyörgyi kert „kavalkádja” is, alátámasztva Zádor Anna megállapítását, miszerint Erdélyben az angolkertek „…gyakran megőriztek valamit az előző kertalakításból, így némileg kevert stílust mutatnak, ragaszkodva a régihez és a hagyományoshoz…”
Dr. Kálmán Attila történész kiegészítése: A Rhédeyek kiemelkedő képviselői közül érdemes megemlíteni gr. Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Katát, aki a család erdőszentgyörgyi ágához kapcsolódik. Férje korai halála után egyedül rendezte a birtok ügyeit.
A kor egyik fontos könyvgyűjtőjeként és mecénásaként tartották számon. Az erdőszentgyörgyi egyházon kívül a bözödi, havadtői egyházak is élvezték nagylelkűségét, de adományaival segítette az udvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári református kollégiumokat is. Értékes források fennmaradt imanaplói.
Gróf Rhédey Lajosról is szót kell ejteni, az ún. magyarországi ágból, aki 1761-ben született.
A bécsi magyar testőrségnél szolgált, jó barátságot ápolt Kazinczy Ferenccel és Szentmarjay Ferenccel. 1808-ban grófi címet kapott. Bihar és Bereg vármegyék adminisztrátora volt.
Támogatója volt a magyar nyelvű színjátszásnak. Mecénása volt a költőknek (pl. Csokonai Vitéz Mihály). Ő maga is írt alkalmi verseket, sőt egy színdarabot is. Több kulturális intézményt támogatott, pl. a Magyar Nemzeti Múzeumot, de segítette a Bécsben tanuló magyar fiatalokat is.
Szerepet vállalt Nagyvárad fejlesztésében, a városnak adományozta a róla elnevezett Rhédey-kertet. A kert egyik részében – ma a nagyváradi állatkert – áll a Rhédey-kápolna, amelyben ő és felesége nyugszanak. 2018-ban a város szobrot állított az emlékére.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek, Demján László műemlékvédő építésznek, továbbá a képekért Szász Attilának és Molnár Leventének.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
