Erdély a vallásszabadság bölcsője

A vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a január 9-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón. 

„A vallásszabadság törvénye Erdély egyik legértékesebb szellemi kincse. Az ezt szavatoló 1568-as törvény 450. évfordulójának megünneplése lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy tudatosítsuk ezt az értéket. A Magyar Unitárius Egyház ettől a dátumtól számítja intézményi létét, így ez az esztendő egyben a vallási közösség négy és fél évszázados évfordulója is. A vallási türelem eszméjéből és az erdélyi felekezetek több évszázados békés együttélésének példájából erőt és hitet meríthetünk a jövő kihívásainak leküzdésére. Ebből a szempontból e kettős értelemben vett ünnepi év lehetőség arra is, hogy hazai és nemzetközi szinten egyaránt felhívjuk a figyelmet a vallás szabad gyakorlásának áldásos hozadékaira” – mutatott rá az egyházvezető. 

Az eseményen Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész a vallásszabadság eszméjéről és a jubileumi év programjairól beszélt. Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház rangidős főgondnoka az egyház intézményi megalakulása 450. évfordulójának fontosságára hívta fel a sajtó figyelmét. Gyerő Dávid főjegyző pedig a vallásszabadság nemzetközi vonatkozásáról, valamint a világ más részein élő unitáriusok közös ünnepi alkalmairól számolt be a sajtó képviselőinek.

Kovács István közügyigazgató a szabad vallásgyakorlás kihirdetésének egyediségét hangsúlyozva elmondta: a világon először Erdélyben mondták ki azt, hogy minden közösséget megillet a szabad prédikátorválasztás joga, és e kijelentéstől kezdve az emberiség történelme megváltozott. „Az erdélyi országgyűlés 1568-as vallásügyi határozata, amely a szabad prédikátorválasztás jogát biztosította a gyülekezetek számára, egy olyan pillanat, amely radikálisan új szemléletet – a vallásszabadság lehetőségét – biztosította. A jubileumi évvel az a célunk, hogy a 450 évvel ezelőtt élők szellemiségét ragadjuk meg, illetve, hogy hajtsunk fejet történelmi léptékű döntésük előtt” – mondta Kovács István közügyigazgató, majd hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság eszméjének nincs nemzetisége vagy felekezete. „Nem lehet azt mondani, hogy az igazság – mivel itt vagy amott született – ennek vagy amannak a közösségnek a tulajdona. Az eszme felszáll valahonnan, azért, hogy mindenkinek az ajándéka legyen. A vallásszabadság is ilyen. Tordáról szállt fel, majd elfogadottá vált szerte a világon. A 2018-as év folyamán arra kell törekednünk, hogy magyarok, románok, szászok és más nemzetiségűek, katolikusok, ortodoxok, lutheránusok, reformátusok, unitáriusok és más vallásúak közösen ünnepeljük meg e világraszóló határozatot. Ezért kezdeményeztük azt, hogy a jubileumi évet január 13-án nagyszabású felekezetközi és össznemzeti ünnepséggel nyissuk meg Tordán, az erdélyi magyar és szász történelmi egyházak közös rendezvényeként, de jelen lesznek a román egyházi és politikai elöljárók is. Ezt előzi meg január 12-én Kolozsváron Alan Williams brit unitárius zeneszerző Híd menny és föld között című kvartettjének ősbemutatója, amelynek ihletője a 450 éves törvény” – mutatott rá Kovács István, aki ezt követően elmondta, hogy a tordai ünnepség alkalmával egy előterjesztés keretében kezdeményezik azt, hogy Magyarország Országgyűlése, valamint Románia Parlamentje és az Európai Parlament méltassa a tordai ediktum korszakalkotó jelentőségét, és január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.

Farkas Emőd főgondnok az unitárius egyház évfordulóját méltatta: „az 1568-as határozat teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a pár évvel korábban Kolozsváron megfogalmazódó unitárius gondolat, amely meg- lehetősen gyorsan terjedt Erdélyben, intézményi keretet szerezzen. Az unitárius eszmeiség nemcsak 450 éves, hanem közvetlenül Jézushoz és evangéliumához vezethető vissza, ám a történelmi körülmények korábban nem tették lehetővé, hogy ez a gondolat intézményi keretet nyerjen. 

Az 1568-as törvénytől számítjuk tehát az unitárius egyház intézményi létét, így ebben az évben 450-szer unitárius cím alatt ünnepeljük meg egyházunk fennállását”. Kifejtette, hogy az elődök merész álmait, amelyek a huszadik század katasztrófái miatt nem valósulhattak meg, pótolni szeretnék e jubileumi év rendjén: „szobrot kívánunk állítani egyházalapító püspökünknek, Dávid Ferencnek Sepsiszentgyörgyön (novemberben) és Kolozsváron (december 8-án, a zsinati ülés keretében). Továbbá szintén ebben az évben újul meg az unitárius püspöki ház is, amely nem csak a láthatók szintjén, hanem új rendeltetéssel – Vallásszabadság Házaként – nyílik meg a tágabb közönség előtt. Igazi megújulás és pezsgés körvonalazódik a jubileumi évben, amely egyfelől a gyülekezeti események révén, másfelől viszont épületeiben is láthatóvá válik. 2018-ban templomok újulnak majd meg, amelyekben élő gyülekezetek ünnepelhetnek, óvodák és bölcsődék létesülnek a kicsik számára. Az előttünk álló 450 év reményében gyülekezeti épületek és közösségi terek telnek meg élettel. A jubileumi ünnepségeink és fejlesztési terveink fő támogatója Magyarország kormánya, amely méltóképpen biztosítja az anyagiakat (1.040.000.000 forinttal) a jubileumi ünnepléshez. Emellett megemlítjük az elmúlt bő egy évben folyósított, illetve megítélt óvoda- és bölcsődefejlesztési támogatásokat, amelyek révén öt helyszínen zajlik ez irányúan a jövőépítés” – összegezte az egyházi főgondnok.

Gyerő Dávid főjegyző a vallásszabadság ünnepének nemzetközi vonatkozásairól beszélt, és elmondta, hogy a vallásszabadság tordai ediktuma a világon élő minden unitárius ünnepe. „A mi közösségünk is része annak a nemzetközi hálózatnak, amely a világon élő unitáriusokat egybekapcsolja. Az év folyamán ezek a közösségek velünk ünnepelnek majd. A nagy-britanniai és amerikai unitáriusokkal évszázados kapcsolatokat ápolunk, ami jelen pillanatban a száznál is több testvérgyülekezeti viszonyban valósul meg a leglátványosabban. A kölcsönös segítés és odafigyelés szellemisége itatja át ezt a kapcsolatot, amely termékenyen hatott mind a hazai, mind a tőlünk távollevők vallásos életére. Ezt a testvér-egyházközségi partnerséget szeretnénk kiegészíteni olyan teológiai, vallási párbeszéddel, amely a különböző kultúrájú, de vallásilag hasonlóan gondolkodó személyek kölcsönös gazdagítását célozza meg” – taglalta Gyerő Dávid főjegyző.

Az egyházi főjegyző ezt követően hozzátette: a világon élő unitáriusokat tömörítő Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsa (International Council of Unitarians and Universalists, azaz ICUU) idén egész éves teológiai párbeszédsorozatot kezdeményez, amely a 450 éves tordai határozat szellemében kíván a jelen kihívásaira és problémáira reflektálni. Ennek a párbeszédnek egyik kulcsfontosságú pillanata az a júliusban zajló kolozsvári konferencia is, amelyen a világon élő unitárius közösségek képviselői vesznek részt, olyan előadásokat hallgatva, melyek az eszmei közeledést célozzák meg. (közlemény)