Erdélyi magyar érték lett a csíksomlyói búcsú

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság ülésén 37 értéket javasoltak az értéktárba, a bizottság a tanácskozást követően a csíksomlyói búcsút, valamint további hat erdélyi magyar érték felvételét javasolta a Nemzeti Értéktárba, amelyek következő lépésként hungarikummá válhatnak.

„Továbbra is arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és felújítsuk azon értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, hanem az egész nemzet számára reprezentatívak. A csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük, hogy a következőkben a Nemzeti Értéktár után hungarikummá válhat” – összegzett az ülés után Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a kolozsvári ülésen 37 felterjesztett értéket vitatott meg, melyből 12 került az Erdélyi Értéktárba, a továbbiakat pedig helyi, illetve megyei értéktárba javasolták. Mától az Erdélyi Értéktár része a csíksomlyói búcsú, Kőrösi Csoma Sándor életműve, a kürtőskalács, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, a madéfalvi Siculicidium emlékmű, a kilyéni unitárius templom és falképei, Bikfalva épített öröksége, a Csomád–Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna-tóval, a Sebes-Körös völgye és a Révi-szoros, a parajdi Só-szoros és sóbánya, valamint a szatmári református gimnázium falfestményei. Az értékek közül a bizottság a továbbiakban felterjeszti kiemelt nemzeti értékké a csíksomlyói búcsút, illetve Kőrösi Csoma Sándor életművét, a Sebes-Körös völgyét és a Révi-szorost, Csomád–Bálványos természetvédelmi területet a Szent Anna-tóval, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszereket, valamint a korábban értéktári listára felvett Tordai-hasadékot.