A finn fővárostól, Helsinkitől mintegy 100 kilométerre északkeletre fekvő Lahtit választották 2021-ben Európa Zöld Fővárosának. Brüsszel ezzel a címmel ismeri el a jelentős környezetvédelmi erőfeszítéseket. A város a cím mellé 350 ezer euró pénzdíjat és Európa zöld nagyköveti posztját is elnyerte idén.
Lahti célja, hogy négy éven belül, 2025-re teljesen karbonsemlegessé váljon. Ez nagy vállalás, Finnország 2030-ig szeretné elérni ugyanezt, míg az Európai Unió 2050-re vállalta a teljes karbonsemlegességet.
Lahti – Wikipédia
Környezetvédelemre nevelés környezetvédelmi dadusok segítségével
Lahtiban a gyerekek már nagyon korán elkezdik megtanulni, milyen a környezettudatos szemlélet, és hogy miként óvhatják meg a bolygót. A környezetvédelmi oktatás már az óvodában elkezdődik, és az iskolában is nagy hangsúlyt kap, külön nevelők, az úgynevezett környezetvédelmi dadusok segítségével. A környezetvédelmi dadusok idősebb önkéntesek, akik segítenek átadni a környezetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat a gyermekeknek. Madárlesre viszik őket, bújócskáznak az erdőben, megtanulják a virágok nevét, még lékhorgászatra is elviszik őket a befagyott tóra.
Az ötlet Helena Juutilainené, négy unoka nagymamájáé, aktív környezetvédőé, ő találta ki tíz évvel ezelőtt, amikor nyugdíjba ment. – Azt vettem észre, hogy az unokáim csak úgy szívják magukba az ismereteket, megtanulták a virágok és a halak nevét, sőt még a latin nevüket is megjegyezték – mondta Helena Juutilainen az Euronews-nak.
Azóta számos nagymama és nagypapa csatlakozott a környezetvédelmi dadusprogramhoz.
Fontos a követendő jó példa
A Lahti Pelicans célja, hogy a világ első karbonsemleges hokicsapata legyen. A jégcsarnokot megújuló energiából látják el, a csapat pedig nem utazik repülővel. Amikor az ötszáz kilométerre fekvő Oulu csapatával játszik, majdnem egy napig utazik odáig fenntartható forrásból származó üzemanyagot használó buszával.
A jégkorong nagyon népszerű sportág Finnországban, amikor a csapat úgy határozott, hogy karbonsemleges működésre vált, annak nagy hatása volt az egész közösségre.
– A zöld irányváltás új rajongókat is hozott a klubnak – mondta a kommunikációs vezető.
De nemcsak a sport, a kultúra területén is van jó példa: a lahti szimfonikus zenekar hat éve dolgozik a teljes karbonsemlegességen. 2018-ban díjat is nyertek az erőfeszítéseikért, közte azért, hogy kevesebb kottát nyomtattak. Egyelőre sem a hokicsapat, sem a zenekar nem érte el a teljes karbonsemlegességet, de példájuk inspiráló.
Jutalomsütivel buzdítják fenntartható közlekedésre a város lakóit
Sütivel, ingyenes buszjeggyel és más ajándékokkal jutalmazza Lahti vezetése azokat a városlakókat, akik csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat.
A világon egyedülálló CitiCAP nevű alkalmazás, amit használnak, más finn városok és országok figyelmét is felkeltette. A személyes adatok – mint a gyermekek száma, a munkába járás ideje – alapján az applikáció kiszámolja a személyes CO2-kibocsátási keretet. Az alkalmazás ezután figyelemmel követi, hogy mennyit és milyen járművekkel utazik a felhasználó, a hét végén pedig megmondja, hogy sikerült-e tartani a heti kvótát.
Ha ezt túllépik, nem jár nekik jutalom. Ha sikerül a határértéken belül maradniuk, virtuális pénzt kapnak, amit például buszjegyre, uszodai belépőre vagy süteményre lehet költeni.
Fenntartható üzlet
A fenntartható gondolkodás nemcsak a klímának kedvez, a gazdaságot is felvirágoztathatja, ahogy azt a gabonával foglalkozó Päijät-Häme Grain Cluster tagjai is tapasztalták Lahti térségében.
A gabonaklaszter cégek kiterjedt hálózata, amelyek az összes ponton kapcsolódnak a gabonához, a gyártástól a kereskedelemig és a végfelhasználásig. A több mint háromezer munkavállalót tömörítő csoportban farmok, malmok, malátagyárak vannak, amelyek az élelmiszer-, kenyér- és sörgyártás területén aktívak.
Az együttműködés egyik környezetvédelmi vetülete az Etanolix nevű bioetanol-üzem, amely a finn St1 energiacég és a Lahtiban található Hartwall italgyártó együttműködésében valósult meg. 2010 óta gyártanak bioüzemanyagot élelmiszeripari hulladékból és maradék gabonából, amit malmokból vagy főzdékből gyűjtenek be.
A szennyezett területek újraélesztése
A Vesijärvi-tó kikötője népszerű hely egész nyáron. A zsúfolt partot Lahti szabadtéri nappalijának is nevezik, ahová azért mennek a helyiek, hogy egyenek-igyanak és találkozzanak egymással.
A hetvenes években azonban ez még egyáltalán nem így volt. A kikötő tele volt szennyező gyárakkal, a tó maga pedig alkalmatlan volt fürdésre, horgászásra, de még vitorlázásra is.
A Vesijärvi Tó Alapítvány sokat dolgozott azon a közszféra és magáncégek bevonásával, hogy újraélesszék a tavat és környékét. A Vesijärvi-tó regenerálása egyedülálló a világon, és azóta modellként szolgál más tavak helyreállításához Finnországban és más államokban is.
Befektetés a jövőbe
A Kymijärvi III nevű bioüzem 2019-ben kezdte meg működését Lahtiban. Az erőmű azóta 100 százalékban megújuló energiát termel, amit a város energiaellátója, a Lahti Energia arra használ, hogy kiváltsa a régi, Kymijärvi I nevű széntüzelésű erőművet. A biomassza-erőmű főleg erdészeti hulladékot használ a tüzeléshez.
Az új erőmű, együtt a 2012 óta üzemelő, gáztüzelésű Kymijärvi II-vel, képes a város mind a százhúszezer lakosának energiaellátására, méghozzá úgy, hogy az éves szén-dioxid-kibocsátást eközben sikerült csökkenteni 600 ezer tonnával.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
