Erdőszentgyörgy és Rhédey Klaudia

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely.

A Rhédey-palota Erdőszentgyörgyön

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely. Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re. Egy erdőkkel körülvett dombtetőn a Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot.

A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német. Nevezetessége a 18. század végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja felnőtt. Református temploma gótikus, a 13 – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is. Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van. A Zeyk család udvarháza 16. századi. Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.

Erdőszentgyörgy híres szülöttei – ott látta meg a napvilágot 1788-ban Bodor Péter, a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója, 1883. március 24-én pedig Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja – közül kétségkívül a leghíresebb az 1812 szeptemberében született Rhédey Klaudia, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja, II. Erzsébet angol királynő ükanyja. Egyik őse volt Rhédey Ferenc (1610-1667), Erdély fejedelme 1657-1658 között. Rhédey Klaudiát szülei, gróf Rhédey László és báró Inczédy Ágnes 1812. szeptember 21-én kereszteltették meg az erdőszentgyörgyi református templomban Clodina Zsuzsanna névre. Rhédey Klaudia grófkisasszony egy farsangi bálon ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel (1804–1885), Lajos Frigyes Sándor württemberg-tecki herceg (1756–1817) és Henrietta nassau-weilburgi hercegnő (1780–1857) legkisebb fiával, I. Vilmos württembergi király (1781–1864) sógorával és unokafivérével. Apjának halála (1817) óta Sándor Pál herceg az ősi Teck hercege címet is viselte mint egyedüli férfi utód. A herceg legidősebb nővére, Mária Dorottya hercegnő (1797–1855) József nádor negyedik felesége volt 1819 óta. Másik nővére, Paulina Terézia hercegnő (1800–1873) I. Vilmos württembergi király harmadik felesége volt 1820 óta. A bál után a herceg kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt azzal az indokkal, hogy nem tud magyarul, és mert a házasság a Rhédeyek számára rangon aluli lenne (?). A szerelem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor Pál herceg rövid időn belül megtanult magyarul és 1835. május 2-án házasságot kötöttek. A württembergi uralkodó család törvényei szerint a királyi család hercegi rangú tagja nem vehetett feleségül alacsonyabb, grófi származású leányt. Sándor herceg és Rhédey Klaudia grófnő házassága rangon alulinak minősült, a herceget és utódait kizárták a württembergi trónöröklésből. A király Klaudia hercegnének az örökletes Hohenstein grófnői címet (Gräfin von Hohenstein) adományozta, gyermekeik és utódaik ezt a címet viselték. Egy fiuk és két leányuk született: Claudine Henriette Marie Agnes (1836–1894), Hohenstein grófnője, és Franz Paul Karl Ludwig Alexander (1837–1900), Teck hercege, aki 1866-ban Mary Adelaide brit hercegnőt, Cambridge hercegnőjét (1833–1897), III. György brit király egyik unokáját vette feleségül, valamint Amalie Josephine Henriette Agnes Susanne (1838–1893), Hohenstein grófnője, aki 1863-ban Paul von Hügel grófhoz ment feleségül. Klaudia 1841 szeptemberében férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Az út során életét veszítette. Halálának körülményeiről több változat ismert. Várandós volt, útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Más változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október 1-jén Pettau (ma Ptuj, Szlovénia) városában elhunyt. Ismét más változatban a hercegnő Pettauban egy nagyobb szabású lovas roham gyakorlatán volt jelen nézőként, lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták. Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. Az út közel másfél hónapig tartott. A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.

Sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában – már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány emléktáblát állíttatott, amely ma is látható.