Erdőszentgyörgy több napon át ünnepelt

Tartalmasság és változatosság jellemezte az idei Szent György-napok műsorkínálatát Erdőszentgyörgyön. Nemcsak a városlakók szórakoztak, hanem velük tartottak a testvértelepülések képviselői is, a bajaiak, bélapátfalviak, celldömölkiek, valamint a francia Varades-ből érkező vendégek is. A kulturális műsorok, diákprogramok, sportvetélkedők és koncertek mellett térségfejlesztési tanácskozásra is sor került, ahol kiderült, pár napja végre nekilátott a megyei tanács a Bözödi-tó körüli út javításának. 

 

Az idei Szent György-napok érdekessége, hogy próbálták bevonni a helyi, valamint a testvértelepülésekről érkezett diákokat különféle interaktív tevékenységekbe. Tóth Domokos iskolaigazgató lapunknak elmondta, két testvértelepülésről érkeztek diákok és pedagógusok, Bajáról és Bélapátfalváról. –A célunk az volt, hogy ne csak elméleti szinten, hanem gyerekek bevonásával építsük a kapcsolatot a helyi és anyaországi iskolák között. Ez mintegy első lépés volt egy remélhetőleg gyümölcsöző kapcsolat irányába. Így élünk mi címmel mindenik iskola bemutatta saját települését fotókkal, rajzokkal, power-point-bemutatókkal, ahogyan ők jónak látták. A másik érdekes mozzanat az volt, amikor üzleti tervet kellett bemutatniuk, hogy milyen vállalkozást indítanának, a saját településük adottságaira építve. Érdekes és változatos ötletek születtek: a nyárád-szeredaiak például a méhészetben gondolkodtak, az erdőszent-györgyiek a turizmusban, a Rhédey-kastélyban szabadidőközpontot terveztek, Bélapátfalva egy gumiszerviz létrehozását találta ki, ugyanis rosszak az utak, és ez hiányzik a településükről. A bajai diákok a halászlé népszerűsítésében, a szovátaiak pedig szintén a turizmus fellendítésében láttak fantáziát. Emellett Beke Tünde tanárnő egy szászföldi túrán a szászok örökségével ismertette meg a vendégtanulókat, vasárnap pedig Szilágyi Mária Magdolna magyar szakos tanárnő székelyföldi túrára kalauzolta a diákokat – foglalta össze a fiataloknak szánt programokat az igazgató. 

Szalmafonás és szabadtéri fodrászszalon

A diákok és a testvértelepülések mellett a „civilek” is kiemelt teret kaptak az idei Szent György-napok keretében, a helyi civil szervezetek sátrainál érdekes tevékenységek folytak. Talán a leglátványosabb a bözödi asszonyok sátra volt, ahol kiállították a település jellegzetességeinek számító, szalmából készült tárgyaikat, és az asszonyok ott helyben be is mutatták, hogyan készülnek a szebbnél szebb dísztárgyak. Ugyanakkor bemutatkozott az erdőszentgyörgyi Naplemente idősek klubja, amely nagy népszerűségnek örvend a nyugdíjasok körében, kissé odébb pedig gyerekfoglalkozások, arcfestés, kéz-műveskedés és szabadtéri mozgásfejlesztő játékok vonzották a település legifjabb lakóit. Az erdőszentgyörgyi középiskola tanulói eredeti ötlettel rukkoltak elő, a szépség és testápolás szakos diákok szabadtéri fodrászszalont alakítottak ki, amely bárki előtt nyitva állt, aki szépülni vágyott, turizmus és közélelmezés szakos társaik pedig saját készítésű süteményeket kínáltak az arra járóknak. 

A turizmusra és az infra-struktúra fejlesztésére kell fókuszálni

A Szent György-napok keretében szombaton délután Fenntartható fejlődés helyi, kistérségi és regionális szinten – Erdő-szentgyörgy kulcsfontosságú szerepe a térségben címmel beszélgetésre került sor Brassai Zsombor, megyei RMDSZ elnöke, Kelemen Márton, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Zsigmond Barna Pál főkonzul és Bíró Zsolt, az MPP elnökének a részvételével. Brassai Zsombor hangsúlyozta, Erdőszentgyörgy város, és ilyen minőségében a térség gazdasági, szociális és kulturális generátora kell legyen, tehát a fejlesztést célzó tervezéskor a környező településekkel is együtt kell működni. – A tudatos térségfejlesztés több mint tíz évvel ezelőtt elkezdődött, a Borbély Emma vezette kistérségi társulás azóta is hatékony munkát végez – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Hozzátette, fontos lenne a tehetséges kézművesek lakta Bözödöt bevésni a köztudatba, évente több fesztivált szervezni, például halászati fesztivált a tóparton, vagy kézművesfesztivált, ahol a szalmafonók mutatnák meg tehetségüket, és ezáltal minél több turistát idevonzani. Kelemen Márton elismerte, a megyei tanácsnak nagy adóssága van az erdőszent-györgyi közösséggel szemben: a bözödi út javítása, aminek néhány napja végre nekifogtak. A jelenlegi javítás ugyan csak ideiglenes megoldás, ám a megyei tanács alelnöke megígérte, mindent megtesznek, hogy aszfaltréteg kerüljön az útra, a Hargita Megyei Tanáccsal is tárgyalnak ez ügyben. Hozzátette, a megyei költségvetésből nem futja ilyen méretű beruházásra, így ezt kizárólag uniós forrásokból vagy kormányalapokból lehet megvalósítani. Csibi Attila, Erdőszent-györgy polgármestere szerint a 600 bözödi lakos, akiknek a sorsát szívén viseli, nem hisznek abban, hogy valaha jó minőségű út fog vezetni a településükre, ám a városvezető ígéretet tett, nem adja fel, amíg ez meg nem valósul. Bíró Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014–2020-as időszakban a kisvárosoknak is lehetőségük nyílik jelentős uniós összegeket lehívni integrált városfejlesztési tervekre, ez pedig komoly esély Erdőszentgyörgynek is, hogy infrastrukturális fejlesztésekre pályázzon. Zsigmond Barna Pál főkonzul szerint, ahogy már évekkel ezelőtt a település védjegyének számított az erdőszentgyörgyi krémes, most is a helyi értékekre építve kell beépülni a köztudatba. – Azt kell kitalálni, mivel tudják itt megállítani a Székelyföldre tartó turistát. Számos lehetőség adott, például a Rhédey család öröksége, hiszen az angol uralkodó szépanyjáról van szó. A kastély ne csak egy épület legyen, hanem egy modern múzeum interaktív tevékenységekkel, ami felkelti a turisták figyelmét. Ki kell használni, hogy az anyaországból érkezők részéről nagy az érdeklődés a térség értékei iránt – fejtette ki a főkonzul.