Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-10-10 14:20:50
Erdővidék az én hazám. Ott szült engem az én anyám. Ezek a jól ismert sorok élnek a szívekben és ösztönzik meghitt baráti találkozóra azokat a marosvásárhelyieket, akiket bölcsőjük Erdővidék ölében ringatott.
Ezért találkoztak szeptember utolsó szombatján immár 14. alkalommal. Bár az összegyűltek régen elkerültek szülőföldjükről, legtöbbjük vissza-vissza jár családi ünnepekre, nevezetes évfordulókra vagy csupán nosztalgiázni és feltöltődni. Jóleső érzés felidézni a közös gyermeki és ifjúkori történéseket s szeretettel gondolni e korosztály nevelőire, akik maradandó értékeket ültettek lelkükbe. Hogy ezek az értékek maradandók, bizonyítja az évenként megújuló erdővidéki találkozó.
Berszán Vilmos mérnök, a találkozó szervezője köszöntötte az ünneplőket, majd kialakult a közvetlen, meghitt párbeszéd, ahol Ráduly Béla és dr. Deák István elmondták, hogy 14 évvel ezelőtt fogant meg a gondolat, hogy megerősítsék a szálakat, melyek összekötik Erdővidék elszakadt szülötteit. Egymás után elevenedtek fel a régmúlt eseményei, a közülünk már eltávozottak alakjai, így egyik szemünk sírt, a másik nevetett, de jól éreztük magunkat. És amikor Illés Imre mérnök videón erdővidéki tájakat mutatott, úgy éreztük, otthon vagyunk és gyermekként játszadozunk a baróti nevezetes „diákdombon”. A hangulatot feldobta a jóízű ebéd és a barátságos étterem.
Az örömben az az üröm, hogy egyre kevesebb a résztvevők száma. Az Erdővidékről Marosvásárhelyre szakadtak remélik, megérik a rendezvény 15. évfordulóját és a hívó szó minden Vásárhelyen élő erdővidékit megérint.
Radványi Hajnal