Eredetiség és humor
Megszokott helyén, a szovátai Teleki Oktatási Központban már nincs mód megszervezni, s nem sikerült szokásos időpontjára, április 11-re, a költészet napjára időzíteni sem.
Megszokott helyén, a szovátai Teleki Oktatási Központban már nincs mód megszervezni, s nem sikerült szokásos időpontjára, április 11-re, a költészet napjára időzíteni sem. A május 18-20-ra kitolt időpont ellenére mégis akadtak olyan vállalkozó szellemű diákok, akik a helybeliek mellett Erdély minden sarkából eljöttek Marosvásárhelyre, hogy alkotó, eredeti gondolkodásukat megcsillantsák. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) valamint a Fiatal Erők Vásárhelyért és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Diákszövetsége 17. alkalommal szervezte meg az Irodalmi Kreativitás Verseny országos szakaszát a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A versenyt az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és az Etnikumközi Kapcsolatok Szakosztálya támogatta.
A szabad versenyen az eredetiséget, az alkotó gondolkodást, a sajátos egyéni írásmódot és a humort értékelik. Erre ösztönöznek a tételek is, amelyek az iskolai anyagtól eltérően „szabad kezet” adnak a résztvevőknek, hogy kreativitásukat bizonyítsák. És minden nehézség ellenére, évről évre szinte ugyanannyi számú tehetséges diák sereglik össze a vetélkedőre, amelynek eredményét sajnos nem számítják be az egyetemi felvételibe, bár a magyar szakon igencsak megérdemelnének néhány pontot a verseny győztesei.
Az idén is több műfajban kipróbálhatták íráskészségüket a résztvevők. A legtöbben egy kétszakaszos vers kiegészítésével próbálkoztak, és sokan humorérzékükkel nyerték el a zsűri tetszését a „Kérje ki szagavatott szagértőink szagvéleményét” szlogent használó céghez írt levélben. Kevesen vállalkoztak az Eurovíziós sláger folytatására, Zidár Keli balladájának megírása sem ösztönzött túl sok versenyzőt, s Mircea Dinescu nem könnyű versszövegének magyarra fordításával is alig próbálkoztak. A falfirka-szövegek írására ösztönző feladatot választók dolgozatából a szellemes szókapcsolatok megfogalmazása maradt el. Nagy sikere volt viszont a padlizsánsütéssel kezdődő kriminek, az elbeszélésnek és a XIX. századi stílusban írt regényrészlettel is egy-két versenyző próbálkozott.
A zsűri tagjai (Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi lap főszerkesztője, Bodolai Gyöngyi, a Népújság munkatársa) és elnöke (Haller Béla, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára) nevében Kovács András Ferenc értékelte a résztvevők teljesítményét, elsősorban a nyelvi képzelőerőt, a játékosságot, a behatóan szép kifejezési formákat. A díjakat Haller Béla adta át, aki elnézést kért, hogy az ajándékkönyvek egy része nem érkezett meg, ezért használt, de tartalmában értékes szépirodalmi könyveket is kénytelen volt kiosztani a zsűri. Simon György, a versenyek atyja, egy másik vetélkedőn való részvétel miatt nem lehetett jelen.
A helyezések:
IX–X. o.
1. Králik Eszter, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad,
2. Fodor Vanessza, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely,
3. Kajántó Beáta, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad,
Különdíj: Iszlai Gáspár, Művészeti Líceum, Marosvásárhely.
X-XII. o.
1. Salló Krisztina, Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda,
2. Márton András, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely,
3. Munzlinger Noémi, Salamon Ernő Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklós,
Különdíj: Veress Szabolcs, Ady Endre Elméleti Líceum, Bukarest, Bagaméri Noémi és Tőkés Emma, Kolozsvár (sajnos dolgozatukon nem tüntették fel az iskolát).
A Népújság különdíját Márton András, a Transindex díját Králik Eszter és Salló Krisztina kapta.
A verseny fődíját, a fiatalon elhunyt, tehetséges Mikó András nevét viselő díjat az idén Komán Zsombor, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diákja nyerte.
