Erős regényből emlékezetes adaptáció

Kortárs Magyar Dráma díjat kapott Sebestyén Aba és Barabás Olga

Nemrég röppent fel a hír, hogy Sebestyén Aba színművész, rendező és Barabás Olga rendező, dramaturg Kortárs Magyar Dráma díjat kapott a Sebestyén Aba által alapított és vezetett Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásáért. A produkcióról e sorok szerzője írt először, és elismerően szólt az emlékezetes előadásról, amely az azonos című, Bódi Attila által írt regény színpadi adaptációjaként született. A regény nyelvezete rendkívül erős, tematikája mindmáig aktuális: egy rég várt osztálytalálkozón kipattannak a résztvevőkből a mélyben rejlő indulatok és érzelmek annak kapcsán, hogy egy fiatalon elkövetett diákcsíny miatt hogyan tette sokuk életét tönkre a kommunista diktatúra. Persze ennél sokkal többet mesél és nyújt nekünk a különleges látványvilágú előadás, amely titkok, tudatszintek és tragédiák rétegződésein húz le a mélybe a lelki katarzisig. 

A díj kapcsán Sebestyén Abával beszélgettünk arról, hogy mit jelent számára, számukra a budapesti Rózsavölgyi Szalonban február 24-én átadott kitüntetés. 

– Nagyon örvendünk, és nagyon megtisztelőnek tartjuk, mert egy magándíjról van szó, nincsen benne semmiféle politikai vagy szakmai lobbi: a Kortárs Magyar Dráma díjat Örkény István özvegye, a Kossuth-díjas Radnóti Zsuzsa dramaturg hozta létre. Ő évekig volt a Vígszínház dramaturgja, az általa alapított díjat pedig a Kossuth-díjával járó juttatásból finanszírozza, 2019 óta adják át. Számunkra sokat jelent, hogy a díjat kizárólag szakmai alapon, egy nagy nevekből álló kuratórium ítéli oda, amelynek elnöke Radnóti Zsuzsa, további tagjai pedig Nánay István színikritikus, Csizmadia Tibor rendező, Lőkös Ildikó dramaturg és Németh Gábor író. Annak is örvendek, hogy az előadást több helyen látta a zsűri: egy részük Budapesten tekintette meg, Lőkös Ildikó az udvarhelyi fesztiválon látta, Nánay István pedig elkérte a szövegkönyvet Budapesten, és felterjesztette azt a kuratóriumnak. Radnóti Zsuzsa felvételt kért róla, mindenki el is olvasta, és felvételen is láthatta. Rá egy hétre írtak is, hogy annyira erős az előadás, hogy igen esélyes a díjra. 

A szöveget, a produkció alapját képező regényt régóta ismerem, mikor elolvastam, már akkor éreztem, hogy nagyon színpadra kívánkozik. A dramaturgiai munkára Barabás Olgát kértem fel. Minimálisan változott a színpadi adaptáció szövege, a zsűri pedig a színpadra vitelt díjazta elsősorban, így a dramaturg és a rendező kapta meg ezt a díjat. 

– A színrevitel mellett szerinted – rendezőként és az egyik főszereplőként – miért díjazták az előadást? Nyilvánvaló, hogy nagyon erős produkcióról van szó, de mi volt az, ami különösképpen megragadta a grémium figyelmét?

– Maga a színrevitel rendkívül fontos: a szöveg nagyon erős, nekünk pedig sikerült azt a dramaturgiai munkával még tovább sűríteni, rendezőileg pedig egy olyanfajta akusztikai és látványhátteret adni, ami tovább erősítette az előadást. Nagyon sok helyen kiemelték továbbá a két színész, ebben az esetben a László Csaba és a Sebestyén Aba teljesítményét. László Csaba is nagyon finoman, nagyon érzékenyen dolgozott végig, a Szász Csaba gitárjátékával és a zeneszerzésben való részvételével pedig sikerült egy egységes vizuális és akusztikai hátteret teremteni az egésznek, ami rendkívül megdobta az előadást, nagyszerűen szolgálta a szöveget, és hatott a nézőkre. Nagyon jó csapatmunka volt, rendkívül büszke vagyok rá.

Nagyon sokfelé hívják az előadást, sokan mondták, hogy képernyőn keresztül is hat, nem csak élőben. Április 24-én Sepsiszentgyörgyön játsszuk, utána megyünk vele Magyarországra, fesztiválokra hívták meg a produkciót, és bízom abban, hogy itthon is műsoron tudjuk tartani. A Covid miatt leálltunk, a várbástyában lévő Yorick Stúdióba a korlátozások miatt gyakorlatilag tíz-tizenöt ember fér be, és nehéz így játszani, de bizalommal tekintünk a jövőbe.