Erős szakmai érdekképviselet

Vezetőváltás az RMGE Maros élén

Az idén májusban elhunyt Csomós Attila agrármérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke. Távozásával nagy űrt hagyott maga után, hiszen évekig meghatározta a szervezet életét, kapcsolatrendszerének működtetését. Több vezetőségi gyűlést követően Fazakas Miklós (fotó) nyárádkarácsonyfalvi gazdát választották az elnöki tisztségbe. Az új elnökkel a szervezet tevékenységéről beszélgettünk. 

– Miként érintette az RMGE Maros szervezeti életét Csomós Attila mérnök távozása? 

– Az év viharosra sikerült az RMGE Maros történetében, ugyanis májusban elhunyt Csomós Attila elnök. Távozása – bár tudtuk, hogy beteg – váratlanul érintett mindannyiunkat. Az általa felépített koncepcióval és irányításával működött évekig az egyesület. A vezetőségben társak és partnerek voltunk, így átmenetileg is vállaltam az egyesület irányítását. Tisztáznunk kellett az egyesület új jogi és gazdasági helyzetét. Alaposan megvizsgáltuk azt, miként tudjuk gyakorló gazdákként ellátni azokat a feladatköröket, amelyet Csomós Attila betöltött, és hogy felelünk meg a további kihívásoknak, a gazdák jogos elvárásainak. Most már elmondhatjuk, hogy sikerült. Számunkra fontos volt folytatni az általa elkezdett munkát. Több elnökségi ülés, rendkívüli közgyűlés volt, ahol azt tapasztaltam, hogy mindenki pozitívan állt mellém. Eldöntöttük azt, hogy továbbra is megszervezzük az általa elindított programokat, az akkreditált tanfolyamokat. A meglévő zöldségtermesztés, az állattenyésztés és a farmerképző szaktanfolyamok mellett nemsokára akkreditáltatjuk a méhészetet is. De ami most a legfontosabb, feladatunk lett a falugazdász-hálózat kiépítése. 

– Tudomásom szerint ez korábban elkezdődött, de a magyar agrárminisztérium támogatásának köszönhetően most ez újabb lendületet kaphat. 

 – Többéves tervezés és egyeztetés eredményeként a falugazdász-hálózat kiterjesztését jelenleg valóban a magyarországi Agrárminisztérium koordinálja. Volt egy kísérleti jellegű programunk, két falugazdász már megkezdte munkáját az RMGE Maros szervezetnél. Ezt a programot bővítettük ki az újonnan megalakult Székely Gazdaszervezetek Egyesületével is, amellyel nemcsak a falugazdász-hálózat fenntartására, hanem többrétű együttműködési megállapodást kötöttünk. A magyar kormány által támogatott program alapján Erdélyben 60 falugazdászt foglalkoztatnak. A helyeket szerződéses alapon osztották le, együttműködési szerződést kötve a különböző szakmai szervezetekkel. Nekünk négy fizetett állású falugazdászunk van, az SZGE 20-at kapott, míg Hargita és Kovászna megyében kisebb szervezeteknél egy-egy falugazdászt fogadtak be. A rendszer kiépítésében kistérségben gondolkodtunk, akár az autonómiatörekvést is figyelembe véve, a három megyét egy koncepció alá vettük. Ezen belül kistérségként mindenekelőtt szakmai tanácsadói munkakörben foglalkoztatnánk a falugazdászokat. Széleskörűek a lehetőségek, de azt is be kell látnunk, hogy egy megyét öt-hat emberrel nem tudunk lefedni. A Szülőföldön okosan program alapján a szakmai tudás erősítését tartjuk a legfontosabbnak. Öt embert alkalmaztunk, egy állást pedig megosztva, az RMGE Maros által támogatva tartunk fenn. A tanfolyamaikon oktató tanárainkat bevonva állattenyésztési szakértő (Dán Péter), méhész (Kiss Miklós), zöldségtermesztő (dr. György Sándor), pályázatírás, más adminisztratív tevékenységet lefedő (Sikó László), marketinggel, menedzsmenttel, piackutatással foglalkozó szakértő (Szakács Géza) áll a rendelkezésünkre. Az elkövetkezendő időszakban szakmai kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk az említett területeken levő szakértőkkel, hogy a gondokra, kérdésekre választ adjunk a gazdáknak. Ezt követően a gazdakörök segítségével, meghívására, a helyi önkormányzatokkal együttműködve az említett falugazdászaink a helyszínen osztják meg ismereteiket, gyakorlati bemutatókat is tartva farmokon, a mezőn, fóliasátorban, vagy ahol szükséges. Olyan problémákra fókuszálunk adott ágazatokon belül, amelyek több gazdát is érintenek. Például a szarvasmarha-tenyésztésben fontos a tartástechnológia feljavítása és a hatékony takarmányozás. Ez két olyan kérdéskör, amiben látszik, hogy nagy hiányosságok vannak a gazdáknál. Vagy említhetném a zöldségtermesztésben az öntözéstechnika korszerűsítését, vagy a fóliás hajtatott zöldségtermesztésben a paradicsom gondozását, hiszen erre kormánytámogatást is lehet igényelni. Nem olyan gondokról szeretnénk beszélni, amelyekre a választ a gazda megtalálja bármelyik szakkönyvben vagy az interneten, hanem konkrétan a helyszínen célzottan egy kis szegmensről szóló ismereteket szeretnénk átadni, ami egy adott gazdálkodói réteget érint. Erre van már jól felépített programunk, előkészítettünk mindent, hogy megfelelő hatékonysággal és profizmussal végezzük a munkánkat. Emellett fontos az is, hogy nemsokára kiszélesítik a magyar állam gazdaságfejlesztési programját, és emiatt is azt szeretnénk, hogy a pályázat megjelenése előtt tudjunk olyan alternatívát mutatni a gazdáknak, hogy ne a szükségtelen vagy gazdaságilag nem megfelelően alátámasztott eszközökre, felszerelésekre költsék el a pénzt, hanem a beruházás által előre tudjanak lépni, és a következő években hatékonyabban gazdálkodjanak. 

– Köztudott, hogy az RMGE Maros – amint az elnevezés is jelzi –, levált az RMGE szervezetétől, és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A korábbi szervezettel évekig tartó perben állt. 

 – Most kaptuk meg a legutóbbi törvényszéki döntést, ami ismételten nekünk ad igazat. Az országos RMGE, ami, hangsúlyozom, nem azonos a miénkkel, a székházat igényelte, de az anyagi követeléseken kívül nem tud tevékenységet felmutatni. Reméljük, megszületik a végleges döntés, és akkor háborítatlanul folytathatjuk munkánkat. Mi csak a szakmai szerveződésen keresztül tudjuk elképzelni tevékenységünket. Nálunk helye van bármilyen politikai meggyőződést, nézetet valló gazdának, aki azonosulni tud a szakmai követelményeinkkel. Sajnáljuk, hogy az országos RMGE-nek nincsenek meg azok a megyei szervezetei, amelyek úgy működnének, mint a miénk. Már 2000-ben is ajánlottuk, hogy önálló jogi személyiséggel levő szervezetekként szövetségben működjünk együtt. Azért váltunk önálló jogi személyiséggé, léptünk más útra, mert úgy láttuk, hogy ez a követhető normális lehetőség. Önálló jogi személyiségként, a gazdák érdekeit előtérbe helyezve, partnerségben bárkivel együttműködhetünk. Az RMGE-be lépett egy olyan réteg, aki nem gyakorló gazdaként vett részt a szervezet életében, hanem ugródeszkát látott a politika felé, gondolok itt Sebestyén Csaba elnökre, és ezt borzasztóan sajnáljuk. Mi is politizálunk, de elsősorban a szakmai érdekeket szeretnénk képviselni. 

 – Azért nem zárkózhatnak el a politikumtól, hiszen szakmai szempontból szükség van arra, hogy akár a törvénykezésbe is beleszóljanak, kifejtsék a véleményüket, hogy olyan politikai döntések szülessenek, amelyek kivitelezhetőek és közel állnak a gazdákhoz. 

 – Nem utasítjuk el a politikummal való kapcsolatot. Nem is lehet másként elképzelni a szervezeti életet, hiszen a gyakorlati kérdések rendezéséhez szükség van a politikai támogatottságra. A legnagyobb segítséget nekem Bíró Csaba sóváradi polgármester, a szervezet alelnöke nyújtja, aki közigazgatásban is jártas, és magas szakmai felkészültséggel, társadalmi érzékenységgel viszonyul a gondok rendezéséhez. A piacorientált globalizált demokráciában meg kell kapni az utat ahhoz, hogy az érdekeinket érvényesítsük, és ha nem tartjuk a kapcsolatot a politikummal, akkor ez nem kivitelezhető. De a politikai vitáknak nálunk nincs helye. Itt csak a szakmai kérdéseken vitatkozhatunk. Ha feltevődik a kérdés, hogy a rendszeren belül valami változzon, és ez érinti a gazdákat is, akkor mi is hallatjuk a hangunkat. Kifogástalanul működő kapcsolataink vannak a mezőgazdasági intézményekkel (mezőgazdasági igazgatóság, APIA, FADR, AFIR, környezetvédelmi ügynökség, DSV stb.), és ezúton is külön köszönöm az általuk a gazdáinknak nyújtott operatív segítséget. Együttműködünk a MIÉRT-tel az agrárakadémiák szervezésében, résztvevők biztosításával, tagjaink mozgósításával. Tagja vagyunk a megyei mezőgazdasági kerekasztalnak mint civil szervezet. Nemrég négy tagunk segített az APIA szakembereinek, hogy a kifizetések határidejét be tudják tartani, és közösen ellenőrizték a támogatásra benyújtott dossziékat. Egyedüli szervezet vagyunk, amely tagja a LAPAR-nak (mezőgazdasági termelők országos ligája), az ország legnagyobb szakmai szervezetének. Nemrég meghívást kaptunk a Három tenger régió övezetében levő hét ország konferenciájára, ahol közös állásfoglalást hoztak a 2020-as európai uniós mezőgazdasági támogatási rendszerről. Ezen a konferencián is véleményt mondhattunk. Kapcsolatot teremtettünk a magyarországi Nemzeti Agrárkamara és a Lapar képviselői között. Ahol a szakma része az agrárdiplomáciának, annak érdekében, hogy a gazdák érdekét szolgáló törvénymódosítás vagy valamilyen finanszírozási rendszer beinduljon, olyan értelemben mi is részt veszünk a politikában, de csak szigorúan szakmailag. Mi tevékenységünkkel szolgáljuk a gazdatársadalmat és azon túl az erdélyi magyar és a hazai társadalmat.