Erősíteni a román–magyar gazdasági együttműködést
A Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés erősítésének szükségességét hangsúlyozták a résztvevők a Romániai Magyar Üzleti Fórum pénteki budapesti konferenciáján.
A Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés erősítésének szükségességét hangsúlyozták a résztvevők a Romániai Magyar Üzleti Fórum pénteki budapesti konferenciáján.
Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövete hangsúlyozta: a két ország gazdasága nagymértékben függ egymástól, a válság körülményei közepette pedig újra felfedezték egymás partnerségét.
A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás. Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.
Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat – hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula.
Egyben jelezte, hogy a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. Hozzátette, a pénteki fórum megszervezése egy fontos jelzés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1.281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.
Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle-terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban összehangolja, és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.
Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése, és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési összeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszergazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.
