Erőtlen környezetvédelmi őrség

• 2012-04-03 14:58:53

• Vajda György

Tavasszal több szó esik a szemétgyűjtésről. A hótakaró alól előbukkannak a hulladékkupacok, amelyeket ősszel otthagytak, s amelyek télen csak nőttek. Ilyenkor a településeken tavaszi nagytakarítást szerveznek.

Fotó: Vajda György

Tavasszal több szó esik a szemétgyűjtésről. A hótakaró alól előbukkannak a hulladékkupacok, amelyeket ősszel otthagytak, s amelyek télen csak nőttek. Ilyenkor a településeken tavaszi nagytakarítást szerveznek. A tapasztalat igazolja, néhány hétig rend van, aztán minden kezdődik elölről: megtelnek szeméttel a folyópartok, az útszéli árkok, az erdőszélek, a mezők. Mintha valami gonosz szellem bosszúból varázsolta volna oda..., mert soha nincs gazdája az elhagyott szemétnek. Hogy miként lehetne változtatni mindezen, arról Cincea Laurenţiu Dumitruval, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelőjével beszélgettünk.

– Kezdjük a helyzetképpel. Tudomásunk szerint megyénkben egyetlen engedélyezett szemétlerakat működik, a segesvári, a többit rég le kellett volna zárni. A tapasztalat igazolja, még mindig hordják a szemetet a marosvásárhelyi, vagy akár a szászrégeni lerakóba.

– Így van. Az Európai Unióval történt tárgyalások alapján megyénkben 2009. január elsejétől nem lenne szabad használni a hulladéklerakókat. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség 2012. december 31-ét jelölte meg lezárási határidőként. Ez azt jelenti, hogy mind a marosvásárhelyi, mind a többi városi depóniákat az idén be kell takarni, ugyanakkor ki kell építeni a csurgaléklé lefolyó- és tisztítórendszerét. A törvény szerint a vidéki és a városi önkormányzatok szerződést kell kössenek egy hulladékgazdálkodási céggel. Az utóbbi szintén szerződés alapján szállítja a szemetet valamely hulladéktárolóhoz. A rendszer papíron nyomon követhető. Megyénkben három cég, a Salubriserv, a Sileva és a Schuster Eco Sal foglalkozik szemétgyűjtéssel és -szállítással. A megye északkeleti felében levő települések egy része Maroshévízre, a többiek Aranyosgyéresre vagy Marosújvárra szállítják a szemetet. A segesvári hulladéklerakó a város és a környékbeli települések kivételével máshonnan nem fogad hulladékot, annak ellenére, hogy a napokban kaptak engedélyt újabb két cella megnyitására. Nem lenne gond a befogadóképességgel, ennek ellenére a segesvári tanács úgy döntött, nem fogadnak máshonnan szemetet. A hulladéktárolóba szállított, előre leszerződtetett mennyiséget követni tudjuk. Mi több, az évente összegyűjtött hulladék 15%-át újra kell hasznosítani. Amennyiben ezt nem tudják bizonyítani az önkormányzatok, minden tonna nem szelektíven lerakott szemét után 100 lej büntetést kell fizetni a környezetvédelmi alapba. A gyakorlat azonban mást igazol. Vannak visszajelzések, hogy használják a régi hulladéklerakókat, és mi is tapasztalhatjuk, hogy a vidéki települések határai szemetesek.

– Mi ennek az oka?

Az önkormányzatok papíron „tiszták”. A törvényt betartják. Az illegális hulladéklerakó üzemeltetéséért akár 300.000 lejes büntetést is kiróhatunk. Amennyiben egy polgármesteri hivatal nem köt hulladékgazdálkodási szerződést valamely szakcéggel, ezért akár bűnügyi eljárást is kezdeményezhetünk ellenük. A valóságban azonban az történik, hogy a szállítási költségek „megtakarításáért” még mindig használják a régi lerakókat. Erre csak akkor jövünk rá, ha valahol a guberálók tüzet raknak a telepen, és a füst miatt a környéken lakók panaszt tesznek az őrségen. Sajnos, nem tudunk minden lerakó mellé ellenőrt, felügyelőt állítani, mert mindössze tízen végeznek terepmunkát. Nemcsak a szemétkezelés terén, hanem mindenféle környezetszennyezés esetén ez a csapat helyszínel az egész megyében. Lehetetlen mindent lefednünk. Az utóbbi napokban is például több mint 20 értesítést kaptunk a tarlóégetésről, azt sem tudjuk, hova rohanjunk.

– Miért nem lehet bírságolni azokat az önkormányzatokat, polgármestereket, ahol illegális szemétlerakókat találnak?

– A törvény értelmében ahhoz, hogy hivatalosan eljárást kezdeményezzünk, szükségünk van írásos jelentésre, kivéve, ha saját alkalmazottaink helyszínelnek. A legtöbb esetben azok, akik telefonálnak, nem vállalják a felelősséget a bejelentéséért. Ha ennek alapján ki is megyünk a helyszínre, általában nem érjük tetten a szemetelőt, nincs gazdájuk a hulladékhegyeknek. Egyszerűen nincs akit megbüntetni. Akkor tudnánk hatékonyan intézkedni, ha módosítanák a törvényt úgy, hogy a terület tulajdonosát vonjuk felelősségre, attól függetlenül, hogy ki szemetelt. Így konkrétabban meg lehet majd állapítani, hogy az önkormányzat, magánszemélyek, vagy netán a lakótársulások felelőssége rendben tartani az adott környezetet. A tarlóégetés esetén kezdeményeztünk egy ehhez hasonló eljárást. Felvettük a kapcsolatot a mezőgazdasági kifizetési ügynökséggel (APIA) és az unió által is szorgalmazott megfelelő mezőgazdasági eljárások (Cod de bune practici în agricultură) – amely kimondja, hogy a földterületeket megfelelő módszerrel és nem tarlóégetéssel kell megtisztítani – alapján megvonják a területalapú támogatást attól, akinek a területét felperzselte a tarlótűz. Ehhez hasonló intézkedés kellene az illegális hulladéklerakás esetében is.

– A törvény kötelezi a közintézményeket, hogy a szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazásáért külön edényeket helyezzenek ki a műanyagnak, papírnak és üvegnek. Működik-e a rendszer?

– A napokban végeztünk tematikus ellenőrzést erről. Több közintézményt, többek között iskolákat is felkerestünk. Még nem összegeztük az eredményeket, de annyit elmondhatok, hogy jól állunk ezen a téren. Eddig mindössze két esetben büntettünk. Ez azt jelenti, hogy a települések önkormányzatai gondoskodnak a szelektív gyűjtésről, és az intézményeknél is megvan a feltétel ahhoz, hogy ez a rendszer működjön. Hozzánk is jelezték ugyan, hogy például Marosvásárhelyen a kihelyezett tárolókból egy teherautóba öntik az amúgy külön-külön gyűjtött hulladékot, de ennek még nem tudtunk utánajárni. Elméletileg a cég érdeke kell, legyen a szelektív szállítás, kezelés, hiszen papíron is bizonyítani kell, hogy az évi szemétmennyiség 15%-át szelektálták.

– Ha már a törvényes eljárás nem annyira hatékony az illegális hulladéktelepek felszámolásában, akkor talán a különböző civil szervezetek által évek óta kezdeményezett gyűjtőakciók változtathatnák meg a szemléletet, de sajnos ez sem elegendő.

– Igen szerencsés és hatékony országos akciónak bizonyult a Let s do it Románia, amit a szaktárca támogatásával az idén két alkalommal szerveznek meg. Az első május 13-án lesz, a második szeptemberben. Persze, emellett iskolák, civil szervezetek is rendezhetnek hasonló gyűjtéseket településeik környékén. Hiszem azt, hogy hosszú távon ezek is hasznosak, bár az emberek mentalitását a legnehezebb megváltoztatni. Itt elsősorban a tiszta környezetért való felelősségérzetet kellene megerősítenünk közös összefogással. Ami pedig a megyei hulladékgazdálkodást illeti, remélem, hogy a helyzet radikálisan megváltozik, ha beindul a megyei tanács mesterterve alapján megépített kerelőszentpáli hulladéklerakó, illetve több szelektálóközpont. Tudomásom szerint az idén ez is beindul, és ugyancsak e terv részeként fognak hozzá a marosvásárhelyi telep befedéséhez. Persze a rendszer tökéletesítése mellett szükség van egy felelősebb környezetszemlélet kialakításához, amelynek az alapjait az iskolában kellene letenni. Ameddig ezen a téren nem történik jelentős változás, addig sajnos lesznek szemetelők, s minden évben gondot okoznak majd az illegális hulladéklerakók.