Ma foglalkozzunk valami komolyabbal. Például azzal, hogy a világ szélsőségektől elzárkózó, józanabb fele kissé fellélegzett Macron választási győzelme hallatán.
Ma foglalkozzunk valami komolyabbal. Például azzal, hogy a világ szélsőségektől elzárkózó, józanabb fele kissé fellélegzett Macron választási győzelme hallatán. Mondom, kissé! Nagy reményeket ugyanis már senki sem fűz semmihez. Annál könnyebben hisz a vészjelzésekben. A francia elnök- választás kapcsán attól lehetett tartani, hogy ha a véresszájú ellenjelölt győz, egy-kettőre kivezényli országát az Európai Unióból, az EU-nak pedig annyi! Az unió esetleges szétesését nem csak öreg kontinensünk sínylené meg, egy ilyen esemény az egész földgolyót megrengetné. Az elmúlt napokban a világ tőzsdéin erőteljesen érzékeltették is negatív hatásukat a pesszimista előrejelzések. Keményen estek a tőzsdei árfolyamok. Szerencsére ennek komolyabb következményei nem lettek. Nem omlott össze a világgazdaság, nem dőlt össze a bankrendszer, nem váltak milliók földönfutóvá, nem lettek munkanélkülivé ugyanannyian, öngyilkossá se rengetegen. Mint száznyolcvan éve ezen a napon, amikor New Yorkban kitört a nagy tőzsdepánik. És később is mindegyre annyiszor. A tőzsdék kezdenek újra magukra találni, ami különben minket, kisembereket eléggé hidegen hagy, hiszen közvetlenül nem érzékeljük az árfolyamváltozások káros kihatásait. Legfennebb azon mérgelődünk időről időre, hogy megint drágább a valuta, s ennek folytán sok egyéb is növeli a kiadásainkat. De azt tudjuk, hogy ha valami rosszul megy, a tőzsde azonnal lereagálja, és a jelenség fordítva is működik. Arról is van tudomásunk, többnyire könyvekből, filmekből, hogy amennyiben egy jól menő vállalkozás nagyon kinövi magát, előbb-utóbb a részvénypiacon is meghatározó tényező szeretne lenni. Fejlődési, gazdagodási esélyei ezzel is növekedhetnek. Erre egy számunkra is ismerősnek tűnő példát adhatok. A minap röppentették fel a gazdasági szaklapok, de még a bulvársajtó is szenzációként tálalta, hogy a DIGI Communications távközlési csoport tulajdonosai tőzsdére akarják vinni romániai leányvállalatuk, az RCS&RDS részvényeit. A társaság igazgatótanácsa az előrejelzések szerint május 16-án a Bukaresti Értéktőzsdén ajánlja fel eladásra a részvényeket, amelyeknek össz-értéke a vállalkozás szociális tőkéjének legalább egynegyedét teszi ki. Ezzel a társaság a fejlődés új szakaszába kíván lépni. Persze a cég meghatározó embere továbbra is az alapító, arculatformáló, többségi tulajdonos, a leggazdagabb romániai magyar, Teszári Zoltán marad. A média tulajdonképp miatta is futtatta ki a témát. Mert „az arc nélküli milliomos”, ahogy egyesek előszeretettel nevezik, továbbra is izgatja a bulvárlapokat. Minduntalan igyekeznek eddig még nem tudott dolgokat közzétenni róla, de nemigen sikerül. Teszári visszahúzódó, csendes, hivalkodástól, botrányoktól mentes életvitele nem szolgál rendhagyó médiaeseményekkel, még fotó is ritkán készült a rendszerváltozás után a semmiből hatalmas vagyont teremtő nagyváradi titokzatos gazdag emberről. Most is volt olyan lap, amelyben korábbi rajzos portréjával illusztrálták a cikket, az írás pedig a tőzsdei szenzációról szólt, és azt hangoztatta, hogy jelenlegi lépésével Teszári Zoltán, Ion Ţiriacot lekörözve, Románia legtetemesebb kimutatható vagyonának a birtokosává válhat. Körülményes a fogalmazás, de így szerepel az eredeti cikkben. Nyilván a nagyközönség ezen nem akad fenn, sőt az is csak kuriózum lehet számára, hogy az RCS&RDS gazdája még számottevőbben gyarapíthatja vagyonát. Az viszont már igenis érdekli, hogy a telekommunikációs, illetve egyszerűbben, a kábeltársaság milyen szolgáltatást nyújt nekünk a továbbiakban. Vagyis ha több pénzt hoz majd a házhoz a vállalkozás, jobb, tökéletesebb lesz-e az is, amit a fogyasztóknak szolgáltat? Reméljük, úgy lesz. Igaz, a legtöbb esetben kiderül, a jónép csak a reménnyel marad. És azzal a kétes dicsőséggel, hogy ezt az országot senki ki nem billentheti az utolsó pozícióból, amelyet a volt kommunista blokk országainak gazdasági fejlettségi rangsorában évtizedekkel ezelőtt sikerült elfoglalnia.
