Nap mint látjuk, hogy víz alatt van dél-Románia jónéhány települése, házakat, gazdaságokat, utakat, vasutat, szántóföldek termését mosta el a víz, nincstelen emberek százait hagyva maga után.
Nap mint látjuk, hogy víz alatt van dél-Románia jónéhány települése, házakat, gazdaságokat, utakat, vasutat, szántóföldek termését mosta el a víz, nincstelen emberek százait hagyva maga után.
Az utóbbi években az árvíz körbejárta az országot, s a 2009-es kegyelmi évet kivéve, nem volt esztendő, hogy ne találkoztunk volna az elöntött házak, udvarok, s térdig, derékig érő, szennyes vízben álló, végsőkig elkeseredett emberek, lakosokat mentő katonák képével. Pusztított az ár Erdélyben, a Bánságban, Moldovában, s az elmúlt napokban a Regátban okozott ma még felbecsülhetetlen károkat. Nem csak anyagiakban, hisz lelkiekben is nehéz feldolgozni, amikor egy családnak vagy akár egy egyedülálló embernek mindene odavész. Aki megérte, ha visszagondol a marosvásárhelyi árvizekre, jól tudja, hogy amelyik házban bent volt a víz, hosszú évekre, rengeteg munkára volt szükség ahhoz, hogy újból szárazzá, egészségessé tegyék. Amire már nem az ottlakóknak, jobbára a következő tulajdonosnak volt lehetősége. Tapasztalatot tehát bőven lehetett gyűjteni Romániában, s mégsem tanultak sem az emberek, sem a hatóságok. Pedig ma már tudni lehet, hogy hova érdemes házat építeni, mégis engedély nélkül nőnek ki veszélyeztetett területeken a villaszerű épületek. Az sem volt elég jó lecke, hogy a veszélyes vízfolyásoknak szabadon kell hagyni az árterületét, ha nem épült ki egy vízgyűjtő tó. Ha elgondoljuk, hogy Marosvásárhely Koronka felőli kijáratánál és Jedd irányában a kicsi, jelentéktelennek tűnő patakok árterületét mind beépítették, egy nap kellemetlen meglepetések érhetik a Poklos-patak vízgyűjtő területén álló házak, áruházak tulajdonosait. A patak medrét ugyanis csak a Tudor negyedtől kezdve mélyítették, szabályozták, építették ki.
A szakemberek szerint a sűrű árvizek, és egyáltalán, a klímaváltozás egyik alapvető oka az ésszerűtlen erdőpusztítás. A Greenpeace adatai szerint Romániában óránként három hektár erdő tűnik el. Az elmúlt húsz évben 366.000 hektár erdőt vágtak ki illegálisan – erősíti meg a zöldek megállapítását a Számvevőszék is. A kitermelt fa ötmilliárd eurós jövedelmet hozott a fakereskedőknek, de nagymértékben növelte az áradások kockázatát. Ki ne tudná, hogy az erdők, a levegő megszűrésén túl, jelentős hidrológiai szabályozó tényezőt jelentenek: lefékezik a felszíni vízfolyásokat, megkötik a talajt, megszűrik a vizet stb. Ennek ellenére tovább folytatódnak az illegális erdőkivágások, az első helyen Argeş, Gorj, Prahova megyében, amelyeket Maros, Hargita és Máramaros követ. És láthattunk olyan műholdfelvételeket is, amelyeken a Kárpátok nehezen megközelíthető vonulatai erdőségeinek a hűlt helye maradt csupán. Ezzel szemben, a jó romániai szokásnak megfelelően, a statisztikák az erdővel borított területek növekedéséről beszélnek, ami feljogosítja az illetékeseket, hogy karba tett kézzel várják, hogy az ország területének a 27 százalékát borító erdők legértékesebbjét eladják.
A késő délutáni, kora esti órákban a volt November 7. negyedben, a régi Sörház utcában és a Cuza Vodă utcának a Ligetig tartó szakászán megfigyelhetik az egymást követő járműveket, amelyek napi rendszerességgel megyénkből is elviszik a hatalmas rönköket. Ha ez így folytatódik, nem kizárt, hogy a jövőben a vízben álló Maros és Hargita megyei falvakon sajnálkozik majd az ország.
