Ésszel, erővel a Mezőségért, Erdélyért!

A Mezőség szívesen és lelkesen fogadta vasárnap az RMDSZ-kampány karavánját, amelyen Markó Béla szenátorjelölt és Kelemen Atilla képviselőjelölt kérte az ott lakók támogatását.

Fotó: Mózes Edith

A Mezőség szívesen és lelkesen fogadta vasárnap az RMDSZ-kampány karavánját, amelyen Markó Béla szenátorjelölt és Kelemen Atilla képviselőjelölt kérte az ott lakók támogatását.

A karaván első állomása Mezőmadaras volt. A község bejáratánál Dávid Gyula polgármester és székely ruhás fiatalok kaláccsal fogadták a jelölteket, akik a kultúrotthonban találkoztak a helyi lakossággal, egyházi elöljárókkal, vállalkozókkal. Ezután Szénáságyon, az iskola előtti téren találkoztak a jelöltek a helyi választópolgárokkal, tanácsosokkal. Az iskola előtt is székely ruhás lányok és fiúk várták kaláccsal a karavánt. Székelykövesd volt a következő stáció. A Harcó és Kövesd közötti letérőnél Bartha Mihály, Mezőpanit polgármestere és helyi elöljárók várták a jelölteket, majd együtt mentek a mezőkövesdi iskolába, ahol ünneplőbe öltözött választópolgárokkal beszélgettek. Mezőbergenyében a kultúrotthonban várták az emberek a politikusokat. Jó hangulatú beszélgetést követően a helyi fiatalokból álló tánccsoport ropta a táncot. Szokványosnak nem mondható „kitérőre” került sor Csittszentivánon. Markó Béla és Kelemen Atilla Székely Lajos fafaragónál tett látogatást, illetve „hagyta ott a keze nyomát” egy éppen készülő kopjafán. A kultúrotthonban a helyi kórus előadása után került sor a beszélgetésre tanácsosokkal, egyházi elöljárókkal, választókkal és fiatalokkal.

A kampánykörút fénypontja a mezőpaniti kultúrotthonban tartott fórum volt. A zsúfolásig telt teremben egyetlen tűt is nehéz lett volna leejteni. Műsorvezető Nagy István volt, fellépett a Maros Művészegyüttes, Szabó Előd énekes és a Gruppen-Hecc társulat.

Bartha Mihály polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem mindegy, hogy hányan vagyunk, s hogyan gondolkodunk, mint ahogy az sem mindegy, hogy kik képviselnek bennünket és hogyan képviselnek”. Mint mondta, a községet húsz esztendeje „a tulipán szeretete” jellemezte, és annak ellenére, hogy voltak, akik próbálták „elhervasztani”, minden kísérletük kudarcot vallott. Arra kérte a megjelenteket, „ne hozzanak másokat helyzetbe”, szavazzanak ismét a tulipánra „magunkért, jelenünkért és a gyermekeink jövőjéért”. „December 9-én legyünk mi a győztesek, s írjuk át a történelmet” – mondta egyebek között Bartha Mihály polgármester, hozzátéve, hogy a magyarság gondjait is másként fogják megoldani, ha magyarok vannak döntéshelyzetben. „Ez a két ember (sz. m.: Kelemen Atilla, Markó Béla) sokkal jobban tudja képviselni az érdekeinket, mint azok, akiknek a plakátjai itt vannak az oszlopokon, de akik azt sem tudják, hol van Kövesd”.

Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy nép nem fogja fel, hogy össze kell fognia és egységesen cselekednie, nem lehet sikeres. „December 9-én erről van szó. December 9-én ezt a felismerést, ezt az igazságot nekünk érvényesítenünk kell”. Minden más vitát feleslegesnek, félrevezetőnek nevezett. Mint mondta, az elmúlt huszonvalahány esztendő azt bizonyította, hogy amit az RMDSZ elért, azt egyszerre érte el ésszel és erővel, azoknak a politikusoknak az eszével, tudásával, akik képesek voltak a románokkal kitárgyalni jogokat, és azoknak az embereknek az erejével, akik ott álltak ezek mögött a politikusok mögött. Ez az erő azt jelentette, hogy a román politika bármelyik pillanatban tudta, hogy az RMDSZ politikusai mögött nem egy-két ember, hanem egy egységes, összefogott magyar közösség áll. Ám ez az erő csak addig erő, amíg összefogás van, hangsúlyozta Markó Béla.

Kelemen Atilla, akit a mezőségiek a magukénak tekintenek, saját bevallása szerint ő maga sem hitte volna 1971-ben, amikor „befordult a paniti útra”, hogy egész élete ehhez a községhez köti majd. Itt dolgozott állatorvosként, majd az utóbbi több mint egy évtizedben a parlamentben képviselte a vidéket és a vidék magyarságát.

A jelölt, aki „új szívvel” indul egy újabb parlamenti mandátumért, hangsúlyozta: az erdélyi magyarság problémáira nem fognak megoldást találni sem Brüsszelben, sem Budapesten. „Ezért gondolom úgy, hogy úgy kell képviselni Bukarestben az erdélyi magyarságot, hogy helyzetbe tudjuk hozni, helyzetben tudjuk tartani”. Arra kérte az embereket, „szavazzanak erre a győztes csapatra”!