Est túl az Óperencián

Gondot, bajt nem ismerő, fényes tündérvilágban találta magát szerda este a marosvásárhelyi Kultúrpalota közönsége. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg a magyar operett napja előtt tisztelgő estet, az október 24-ére eső nap megünneplését idén objektív okokból december 7-re időzítették.

Fotó: Nagy Tibor

Gondot, bajt nem ismerő, fényes tündérvilágban találta magát szerda este a marosvásárhelyi Kultúrpalota közönsége. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg a magyar operett napja előtt tisztelgő estet, az október 24-ére eső nap megünneplését idén objektív okokból december 7-re időzítették. Négy fiatal tehetség – Boros Emese, Trozner Kincső, Buta Árpád és Szabó Levente – hitette el a Grazioso vonósnégyes és Ávéd Éva zongoraművésznő játéka kíséretében a telt házas nagyérdeművel, hogy bármennyire is Illúzió a szerelem, Túl az óperencián boldogok leszünk. A Marosvásárhelyi Állami Filharmóniához tartozó, a Művészeti Líceumban, illetve a Művészeti Egyetemen tanító énekesek Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Albert, Jakobi Viktor, Ábrahám Pál, Johann Strauss gyöngyszemeiből villantottak fel néhányat a tőlük megszokott magas színvonalon, mikrofon nélkül, Benő Barna és Pál Alíz kiváló koreográfiájának köszönhetően nemcsak hangjuk, színpadi játékuk is élményt nyújtott. „Adjon az Isten szerencsét/ szerelmet, forró kemencét” – kívánta Nagy László soraival az est legelején a műsorvezetői szerepet is betöltő Buta Árpád, majd a Grazioso vonósnégyes Strauss-dallamokkal, a Dél rózsáival röpítette el a télből az egybegyűlteket. Ezután egymást követték a szerelmi viszonyokról, reményről, csalódásról, egymásra találásról mesélő operettrészletek, gróf, cselédlány, indiai herceg hangján szólt a dal, a lányok angyali voltáról valló Csárdáskirálynő-részletet és a Mágnás Miska Cintányéros cudar világát végig is tapsolta a publikum. A kétfelvonásos előadás utolsó perceiben a Te rongyos életet morajlotta a Palota, majd a művészek–közönség „páros” éneklése után Lokodi Edit Emőke köszönetet mondott a szervezőknek és a fellépőknek. A megyei tanács elnök asszonya felhívta a figyelmet a két évtizede alakult Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület munkájára, említést tett a gyerekeknek szóló táborokról, illetve számos, sok esetben az operettesthez hasonlóan hiánypótló kulturális rendezvényükről, ugyanakkor a fiatal művészeket is a nagyérdemű figyelmébe ajánlotta. Végül dr. Vass Levente polgármesterjelölt kívánt mindenkinek áldott karácsonyi ünnepeket és búbánattól mentes új esztendőt. Az előadás után Náznán Olgával, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Öt esztendővel ezelőtt, Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából szerveztük meg az első operettestet. Míg az első alkalmakkor inkább középkorúak és idősek jöttek el erre a rendezvényre, két évvel ezelőtt már az ifjabb generáció is „beszotyogott,” múlt évben és idén pedig szép számban képviseltettek a huszonévesek a közönség soraiban. A korábbi években is Boros Emese, Trozner Kincső, Buta Árpád és Szabó Levente szórakoztatta a közönséget, tavaly és tavalyelőtt kolozsvári meghívottaink is voltak. Mindenképpen szeretném kiemelni, mennyire büszkék lehetünk erre a négy művészre, ők a mi fiataljaink, és amit itt ma is „műveltek,” az az igazi operett – mondta Náznán Olga. Aki jelen volt, meggyőződhetett, hogy valóban varázslásra képes énekesekről van szó. Művészetüktől megnyugszik, saját hétköznapjain felülemelkedik az ember, és elhiszi, hogy tulajdonképpen nem is a szerelem, hanem minden más – zavaró, kellemetlen, szem- vagy szívrontó esemény – illúzió.