EU-csúcs – az EU jövőjéről döntenek
Az Európai Unió jövőjéről, a tervezett lépések menetrendjéről tanácskoznak a tagállamok állam- és kormányfői az Európa Tanács ma kezdődő ülésén, történelmi jelentőségű, végleges döntések azonban nem várhatók – mondta Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára egy szerdai budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az Európai Unió jövőjéről, a tervezett lépések menetrendjéről tanácskoznak a tagállamok állam- és kormányfői az Európa Tanács ma kezdődő ülésén, történelmi jelentőségű, végleges döntések azonban nem várhatók – mondta Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára egy szerdai budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az államtitkár kiemelte, a csúcstalálkozón a tanács elnöke, Herman Van Rompuy javaslatait vitatják meg a tagállamok, arról beszélnek, milyen intézkedéseket kellene hozni rövid, közép- és hosszú távon.
Azt mondta, a piacok kicsit megnyugodtak az elmúlt fél évben, így az euróövezet is lélegzethez juthatott, de folytatni kell a megkezdett munkát, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését a tagállamok között.
A tanács elnökének tervével kapcsolatban kifejtette: annak egyik eleméről, a közös bankfelügyeletről tárgyalnak szerdán az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, és jó esély van arra, hogy kompromisszumra jutnak. A fő kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a bankok mekkora körére terjesszék ki a felügyeletet: mindegyikre vagy csak a pénzintézetek egy részére – mutatott rá.
Herman Van Rompuy egy másik javaslatának célja a költségvetési fegyelem megteremtése – emlékeztetett Győri Enikő. Véleménye szerint eddig is sok lépést tettek már ennek érdekében, de továbbiakra van szükség ahhoz, hogy a tagállamok ne növeljék a költségvetési hiányukat. Ezzel kapcsolatban a versenyképesség ösztönzése is fontos feladat, amihez pedig a strukturális reformok elkerülhetetlenek – közölte.
Kitért arra is, hogy ugyancsak foglalkozik a tanács elnökének jelentése a gazdaságpolitikai koordinációval, ebben a témában erősen megoszlik a tagállamok véleménye, hiszen például az adópolitikát több tagállam inkább nemzeti hatáskörben tartaná.
Hangoztatta, Magyarország nem szeretné, ha intézményesülne az euróövezet tagjai és az azon kívüli országok közötti különbségtétel, nem lenne jó, ha az eurózóna megerősödve az EU-t „bontaná le”. Az sem lenne szerencsés, ha az unió közös politikái sérülnének az euróövezet megújulása miatt – tette hozzá Győri Enikő.
