Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-12-27 16:07:26
A Financial Times csoporthoz tartozó neves The Banker szakfolyóirat az év európai pénzügyminisztere címet adományozta a romániai szaktárcát irányító Gheorghe Ialomiţianunak. Az adományozó indoklása szerint az elismerést a strukturális reformok végrehajtása terén elért eredményekkel, a pénzügyi egyensúly és az adótörvénykezés stabilitásának fenntartásával érdemelte ki a díjazott, egy olyan esztendőben, amikor az ország makrogazdasági adatai érezhetően javultak a megszorító intézkedések eredményeként. A lap arra is kitér, hogy Románia idén márciusban sikerrel lezárta 2009-ben kötött kétéves IMF-hitelegyezményét, és újabb kétéves készenléti kölcsönegyezményt kötött a nemzetközi hitelezőkkel, a Fitch hitelminősítő pedig júniusban a befektetők számára ajánlott besorolásúra javította az ország minősítését egy olyan időszakban, amikor az eurózóna tagállamainak minősítései negatív tendenciát mutattak.
A bankpiaci szaklap elismerése nem kis meglepetést váltott ki a romániai gazdasági médiában és az elemzők körében, ráadásul joggal. A tárcavezetőt az üzleti szféra is többször kritizálta már amiatt, hogy hiányzik belőle a kezdeményezőkész-ség, az elemzők a kormánynak a nemzetközi hitelezőkkel megállapodott intézkedései egyszerű végrehajtójának tartják. Joggal, hiszen az ország pénzügyi politikáját gyakorlatilag a nemzetközi hitelezők szabják meg, a különböző intézkedésekkel kapcsolatban gyakran a „meg-állapodás” kifejezés használata is diplomatikus túlzás, hiszen jó néhány példán láthattuk, hogy a kormánynak legfeljebb szigorúan megszabott korlátokon belül van mozgástere.
Abban nincs vita, hogy a román államháztartásra ráfért a ráncba szedés, és ezt a kormány az utóbbi évek pénzügyéreivel végre is hajtotta úgy, hogy a nemzetközi hitelezők által megírt receptet alkalmazta. Ez a díj azt mutatja, hogy az államháztartási reformintézkedéseket birtokosa végrehajtotta, akár egy jó diák a házi feladatot, és ennyi a bankpiaci szakértők meggyőzéséhez már elegendő. Azonban az adófizető ennél többet is várna a pénzügyek felelősétől. Például olyan adópolitikát, ami serkentse a gazdaság működését, hogy az államkincstárba több szétosztható pénz folyjon be. Ilyesmivel azonban a miniszter, elődeihez hasonlóan, továbbra is adós. A hasonlatnál maradva, jó diák, aki a házi feladatot meg tudja oldani, de nem eminens, aki kutatómunkára is alkalmas lenne. Ha ez utóbbi osztályba tartozó szakemberek álltak volna a pénzügyi tárca élén legalább az utóbbi években, talán az eddigi válságot is kisebb áldozatokkal vészeltük volna át, nem is beszélve a cseppet sem rózsásnak tűnő jövőről.