Évente 20 ezer koraszülött

November 17. a koraszülöttek világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Romániában évente 20 ezer csecsemő születik meg idő előtt, világszinten pedig évente 15 millió koraszülött szerepel a statisztikákban. Bár a koraszülött csecsemőknél fellépő szövődmények sok esetben a gyerek halálához vezetnek, az utóbbi évek során jelentősen nőtt a túlélési esélyük, annak köszönhetően, hogy az újszülöttosztályok intenzív terápiás részlegeinek a felszereltsége javult. 

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet évek óta azon munkálkodik, hogy csökkentse Romániában a gyermekhalandóságot, egy országos program keretében eddig közel kilencmillió lej értékben vásároltak egészségügyi felszereléseket, és azokat az egyes kórházak újszülöttosztályainak adományozták. Annak köszönhetően, hogy a koraszülöttek ellátásához és életben tartásához szükséges felszerelések adottak a kórházi részlegeken, sikerült csökkenteni a koraszülöttek elhalálozási arányát. Míg 2010-ben a csecsemőhalandóság 10,6 ezrelék volt,  2015-re ez az arány 8-ra csökkent. Bár előrelépés történt ezen a téren, az Európai Unió szintjén Románia még mindig első helyen áll a csecsemőhalandóság tekintetében, az európai átlag ugyanis 4,5 ezrelék. 

Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet vezérigazgatója hangsúlyozta, bár történtek jelentős előrelépések,  Romániában még mindig számos kórházban gondot okoz a  felszerelés hiánya. Az I. fokozatú szülészetek 13 százaléka nem rendelkezik a koraszülöttek ellátásához szükséges inkubátorral, a II. fokozatú intézmények szülészeti részlegeinek az 56 százalékában pedig nincsen légzéssegítő készülék. – Ezek a felszerelések feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a koraszülött csecsemőket életük első napjaiban megfelelően el tudják látni. A koraszülött nem egyszerűen egy olyan baba, aki a terhesség 37. hete előtt jön a világra. A koraszülöttség egy állapot, amikor számos rövid-, illetve hosszú távú szövődmény merülhet fel, a szervei nincsenek kellőképpen kifejlődve. Az első életévük betöltése előtt elhalálozott koraszülött babák közül legtöbben a fellépő szövődmények miatt vesztik életüket. 

Idén a Mentsétek meg a gyermekeket több mint 490 ezer eurót fektetett az újszülöttosztályoknak szánt felszerelésekbe, inkubátorokkal, újraélesztő asztalokkal, légzéssegítő készülékekkel és más, a koraszülöttek túlélését segítő felszerelésekkel látták el a kórházi részlegeket. 

 

Magyarországon csökkent a csecsemőhalandóság

Példa nélküli sikernek tartja a Magyar Gyermekorvosok Társasága, hogy Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság. A szervezet szerint a javulás az új gyógyító eljárásoknak és a jobb műszerezettségnek köszönhető.

A társaság ugyanakkor az MTI hírügynökséghez eljuttatott közleményében kiemelte: az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon szakemberek szerint a gyermekek 8,4 százaléka születik meg túl korán, és az Európai Unión belül is Magyarország azon országok egyike, ahol a legtöbb koraszülött jön világra, a koraszülések magas arányát népbetegségnek kell tekinteni.

    Magyarországon a csecsemőhalálozás – az egyéves kor előtt meghalt gyermekek száma ezer élve születésre vetítve – legfontosabb oka jelenleg a koraszülés. Az idő előtt születettek közül csaknem másfél ezren extrém alacsony – 1500 gramm alatti – születési súllyal érkeznek. Közülük kerül ki a csecsemőhalottak 80 százaléka és a megbetegedettek 90 százaléka. A maradandóan károsodott gyermekek zöme is ebből a körből kerül ki, elsősorban bélelhalás, súlyos agyvérzés, krónikus tüdőbetegség fenyegeti őket, de a vakság, a süketség, továbbá a mozgásfejlődési elmaradás és a tanulási nehézségek is még mindig sújtják ezeket az újszülötteket.

Magyarországon a koraszülött-intenzív ellátás (PIC) az orvoslás egyik leggyorsabban fejlődő területe, 4-5 évente újul meg az orvosok tudása, valamint a lélegeztető gépek és a monitorok tudásszintje. A koraszülöttek javuló életben maradási esélyéhez a technikai fejlődés mellett jelentősen hozzájárult az is, hogy a korábbi agresszív, invazív kezelési elveket egy noninvazív, gyengédebb, kevésbé ártalmas terápiás szemlélet váltotta fel az elmúlt években.

Hozzátették, egy másik jelentős túlélési tényező az újszülöttek anyatejjel történő táplálása. Bár a szoptatással táplált újszülöttek számában Magyarország évtizedeken keresztül az éllovasok között volt, az elmúlt években egyre kevesebben szoptatnak, ebben a megyék között is jelentős a különbség. A koraszülött-intenzív ellátásban dolgozó szakemberek mozgalmat indítottak azért, hogy ismét növekedjen az anyatejjel tápláltak száma.

A neonatológiában is teret hódít a felfogás, hogy a kezelt gyermekeket és szervezetüket egységes egésznek, őket magukat pedig a család szerves részének kell tekinteni. Így a csúcstechnológiás felszereltség, a korszerű gyógyszerek és a kezelési eljárások kiegészülnek a családok bevonásával. Ide tartozik az anyatejes táplálás vagy a bőr-bőr kontaktus lehetősége, ezek jelentősen hozzájárulnak a gyakran 1000 gramm alatti gyermekek egészséges túléléséhez. A szakemberek szerint a koraszülöttosztályokon a családintegrált gondozás lehet a jövő, ennek lényege, hogy a szülők a nap egy részében koraszülöttjeik valós ápolóivá válnak.

Az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek évente átlagosan 1200 körüli számával kalkulálva, csupán ebben a csoportban évente mintegy 7200-ra tehető azon 6 év alatti gyermekek száma, akik egy adott évben intenzív korai fejlesztést igényelnének; a kora gyermekkori intervencióban részesülő gyermekek 15 százaléka 3 éves korára, 30 százaléka 5 éves korára „problémamentessé” válik.

Magyarországon jelenleg 21 újszülött-intenzív osztályon történik az évente mintegy 6500 koraszülött és beteg újszülött gyógyítása.