„Ez egy fantasztikus nap!”

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított gyalui várkastély

Május 17-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a romániai, európai uniós és magyarországi forrásokból felújított gyalui várkastély. A Kolozsvár vonzáskörzetében található műemlék épület az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány irányítása alatt áll, miután az épületegyüttes visszaszolgáltatását követően Nagy Elek üzletember megvásárolta azt a Barcsay családtól. 

 „Ez egy fantasztikus nap. Tíz évvel ezelőtt vásároltuk meg a kastélyt, és akkor még úgy tűnt, a lenyűgöző történelmi múlttal rendelkező épület könnyen az enyészeté lehet. Ma pedig itt vagyunk, és azt látjuk, hogy a gyalui várkastély újra régi pompájában ragyog. Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – jelentette ki Nagy Elek. Az üzletember rámutatott: a várkastély történelmi-kulturális jelentősége kötelezi a kései utódokat az itt felhalmozódott értékek megőrzésére és továbbörökítésére. „Ez a vár évszázadokon át védelmi feladatokat látott el, majd reprezentatív lakóhelye lett a magyar történelem számos jelentős alakjának. A mi feladatunk egyértelmű: meg kell őriznünk ezt az örökséget, szándékaim szerint a jövő gyalui várkastélya nem kizárja, hanem befogadja a falakon túli világot. Hiszem, hogy kiemelkedő és magas színvonalú kulturális komplexummá tud válni ez a hely, amely méltó módon képviseli majd közös kulturális örökségünket itt, Erdély szívében. Legyen a gyalui várkastély a kultúrák találkozásának otthona! Itt, Kelet-Közép-Európában egymásra vagyunk utalva. Ezt felismerve kell együttműködnünk és jövőt terveznünk” – jelentette ki Nagy Elek. 

 „Évről évre megújul egy-egy nagyszerű műemlékünk. Köszönettel elsősorban mégis azon történelmi nagyjainknak tartozunk, akik olyan időtálló várakat álmodtak meg, mint a gyalui. A várkastély visszaszerzése és megmentése történelmi tett, amelyért külön köszönet illeti Nagy Eleket, aki tehetsége és a gondviselés folytán vagyonos ember lett, vagyonának jelentős részét pedig arra fordította, hogy a kastély megmaradjon, és olyan találkozóhelye legyen Erdély népeinek, ahol megőrizhetik saját kultúrájukat és hagyományaikat” – jelentette ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: köszönet illeti továbbá mindazokat, akik tégláról téglára megépítették és felújították a kastélyt, hogy az elfoglalhassa méltó helyét a megmaradás szolgálatában. Semjén Zsolt emlékeztetett: Románia kormánya a regionális operatív programon keresztül 5 millió euróval járult hozzá az épületegyüttes felújításához, ezt a támogatást egészítette ki – mintegy 850 millió forinttal – Magyarország kormánya. „Szimbolikus és nemes a várkastély új funkciója, hiszen az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány tevékenykedik majd a falai között, egy olyan helyszínen, ahol a magyar és a román kulturális sajátosságok egymásra találnak. A különböző nemzetek kultúrája olyan érték, amit az adott nemzeten kívül senki más nem adhat a világnak. Magyarország kormányának nevében is köszönöm azt a nemzetszolgálatot és nemzethűséget, amelynek eredménye e felújított várkastély is” – mondta Semjén Zsolt. 

 Maria Ramona Abrudean, az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta: mindig öröm egy, a gyalui várkastély felújítási munkálataihoz hasonló kezdeményezésből részt vállalni. „Nem volt egyszerű a felújítás, de a befektetett energia meghozta gyümölcsét, így ma már együtt örvendezhetünk a közös sikernek. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány képviselői, a szakértők, a tervezők és a kivitelezők is nagyszerű munkát végeztek, és örvendünk, hogy a hétévnyi munka eredménye magáért beszél” – mondta az ügyvezető igazgató.

 Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere történelmi pillanatnak nevezte a megnyitót, és rámutatott: a várkastély hosszú éveken keresztül elfeledett gyöngyszeme volt a régiónak. „Gyalu történelmi és kulturális gazdagsága vitán felül áll, és szimbóluma a térségre oly jellemző multikulturalizmusnak. A várkastély legyen a jövőben is a békés együttélés szimbóluma, és hirdesse annak fontosságát, hogy egymás kultúráját tiszteletben kell tartanunk. Minden felújított fal azt az egyetértést és megbékélést kell sugározza, amelyre oly nagy szükségünk van a jelenben. Bízunk benne, hogy a várkastély felújításával Gyalu ismét felkerül a turisztikai térképre, befogadótérként pedig – tiszteletben tartva a hely szellemiségét – otthona lehet számos értékes kezdeményezésnek” – mondta a polgármester. 

 Ft. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese elmondta: miközben egy új identitás térnyerésének vagyunk tanúi Európában, amely gyökértelenné teszi a tömegeket, egyre inkább felértékelődnek az olyan létesítmények, amelyek saját kultúránk megtartását szolgálják. „Elődeink várakat és erődöket építettek, hogy az életet védelmezzék és megóvják a békésebb időszakokra. Ez a várkastély is ezt a célt szolgálta, ma pedig szebb, mint valaha, s itt áll teljes pompájában, hogy múltunkra és hovatartozásunkra emlékeztesse látogatóit. Elődeink türelmes munkával alkották meg történelmi örökségünket, ajándékba kaptuk ezeket az értékeket, a mi feladatunk pedig megőrizni mindezt az elkövetkező korok számára” – jelentette ki a püspökhelyettes. 

 Az ünnepélyes megnyitót követő állófogadáson Magyar Levente miniszterhelyettes felidézte azokat az erdélyi műemlék épületeket, amelyeket sajnálatos módon már nem sikerült megmenteni, vagy épp most válnak az enyészetté, majd Nagy Elek vállalását méltatva kijelentette: bár most az ünneplésé kell legyen a főszerep, egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az értékmentő munkát más műemlék épületek esetében is el kell végezni. Barcsay Tamás történészprofesszor, aki négy és fél éves koráig – családjával együtt – a gyalui várkastély lakója volt, és akitől Nagy Elek megvásárolta az akkor még romos ingatlant, elmondta: élete egyik legjobb elhatározása volt a Nagy Elekkel kötött megállapodás, melynek eredményeként a várkastély most újra régi pompájában tündökölhet. „Sikerült megmentenünk valamit, amelynek így nemcsak egy család, hanem egy egész közösség örvendezhet” – jelentette ki Barcsay Tamás. 

Mint ismeretes, a gyalui vár legrégebbi része a XV. század elején épült fel a hajdani Dacia provincia legnagyobb castrumának romjai közelében. A gótikus stílusjegyeket mutató épületegyüttes az első szabályos alaprajzú erdélyi vár volt, amely tömegében és számos falában is eredetinek számít, és csak a későbbiekben nyerte el a ma ismert várkastély jellegét, és alakult át lakóépületté. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány célja egyértelmű: a rendkívüli kulturális-történeti értékkel bíró műemlék épületet meg kívánja őrizni, és minden rendelkezésére álló eszközzel azon munkálkodik, hogy a nagy múltú falak között – az értékteremtő és értékmentő munka eredményeként – újra élet legyen. 

 (Sajtóközlemény)