Falak mögött rejtőző évszázadok

Épített örökségünk

(Folytatás április 17-i lapszámunkból)

Nagykároly története kőbe, téglába és tornyokba íródott. A város utcái, templomai és egykori védművei ma is őrzik azoknak az évszázadoknak az emlékét, amikor a település egyszerre volt végvár, nemesi központ és fontos egyházi helyszín. A falak mögött háborúk, újjáépítések, hitbéli küzdelmek és nagy múltú családok története húzódik meg. A várost évszázadokon át formálták a birtokos nemesi családok, a különböző felekezetek és azok az építkezések, amelyek nemcsak védelmet, hanem rangot és identitást is adtak Nagykárolynak. A vár, a templomok, a bástyák és a régi épületek mind arról mesélnek, hogyan vált a település a vidék egyik meghatározó központjává. Történelmi összeállításunkban ezúttal Nagykároly múltjának épített örökségét járjuk körül: azokat a helyeket, amelyek ma is őrzik a város hajdani erejét, hitét és különleges hangulatát.

Emlékeztető

A Nagykároly központjában emelkedő Károlyi-kastély eredetileg erődített várként szolgált. A 15. század végén kezdődött építése, majd a török veszély idején bástyákkal, vizesárokkal és paliszádokkal erősítették meg. A város legrégebbi katolikus templomáról már 1264-ben említés történik, a középkori plébánia pedig a 14. században is szerepelt az egyházi feljegyzésekben. A templom mai formáját a 18. század második felében nyerte el, amikor a Károlyi család támogatásával barokk stílusban átépítették. A templom mellett piarista rendház és iskola is működött, amelyek hosszú időn át meghatározták a város szellemi és vallási életét. A jelenlegi piarista templom 1769 és 1779 között fogadalmi templomként épült. A nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom és plébánia épülete a város keleti részén helyezkedik el. Mai formáját az Ybl Miklós által vezetett felújítás‐restaurálás során nyerte el. A templom belső díszítésében fontos szerepük volt az itt dolgozó asztalos-, műmárványozó, stukkófestő és aranyozó mestereknek, akiknek egy része Bécsből érkezett.

Oltárok, értékek és emlékek

A szentélyhez legközelebb eső, déli kápolnafülkében Nepomuki Szent János oltára foglal helyet. A szent egy vörös drapériás asztalon elhelyezett kereszt előtt imádkozik. A kereszt mellett egy koponya tűnik fel.

A Nepomuki Szent János-oltár mellett található a Szentháromság‐oltár és festmény. A kép középtengelyében a földgolyón ülő Atya és a felhőkön trónoló Fiú, fejük fölött pedig a Szentlélekre utaló galamb jelenik meg. Alakjukat angyalok és puttók serege veszi körül, egyikük kezében keresztet tart.

A Szentháromság‐oltár bal oldalán a Magyar Szent Királyok‐oltár kapott helyet. Az oltárkép felső részében Szűz Mária felhők között trónoló alakja látható. Karján a gyermek Jézust tartja, aki kezét áldásra emelve, a kép alsó részében ábrázolt magyar szent királyokra, Istvánra és Lászlóra, valamint Szent Imre hercegre tekint. 

A kép jobb sarkában, egy kereszt tövében összekulcsolt kézzel imádkozó női alakokat látunk, előtte pedig egy férfit, aki a kezében tartott kalapáccsal szétzúzza a talapzaton álló, a pogány bálványimádást jelképező Pán‐szobrot, utalva ezzel a kereszténység győzelmére. 

Az Avellinói Szent András-oltár azt a pillanatot örökíti meg, amikor a szent szélütés következtében holtan esik össze szentmise közben. Az eszméletét elveszítő Andrást két rendtársa támogatja.

A háttérben kivehető két felnőtt és egy gyermek alakja, arcukon aggodalom és sajnálat tükröződik. A jelenetet felhők között megjelenő angyalok csoportja koronázza.

A következő oltár képe Szent Józsefet ábrázolja, ölében az áldást osztó kis Jézussal. Szent József a kép középtengelyében, lépcsőn áll. A lépcsőfokokon két puttó ül, egyikük kezében liliomot tart, és a középső csoportra mutat. Fölöttük felhők között angyalok láthatók.

Padovai Szent Antalt ábrázolja a következő oltárkép. A kép alsó részében Szent Antalt látjuk, amint térdre ereszkedve megcsókolja a ragyogó fényözönben ábrázolt kisded Jézus bal kezét, jobbjával pedig a lábainál ülő, liliomot és könyvet tartó angyalra mutat.

Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának jelenete a festmény bal felső részében látható: egy szeráf száll Ferenc felé, aki térden állva, széttárt karokkal fogadja Krisztus sebeit.

A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834‐es, ún. érmelléki földrengést követően került sor.

A károk kijavításával gróf Károlyi György Ybl Miklóst bízta meg. 

A felújítás 1857–1860 között történt. A leomlott toronysisak helyére egy újabb, egyszerű síkfödémmel lezárt szint került.

A templom méretei monumentálisak

A 19. század végéig a rendháznak csak a keleti és a nyugati szárnya volt emeletes, míg a déli épületszárny földszintes volt.

1889‐ben Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján a rendház déli szárnya egy emelettel bővült.

A templom méretei monumentálisak: hosszúsága negyvenhat, szélessége tizennyolc, külső magassága huszonöt méter.

Legutóbb 2013–2014‐ben volt a templom külseje részben felújítva.

A plébánia búcsúünnepét – a kirbájt – augusztus 25-én tartják.

Szentháromság vasárnapján is tartanak búcsút. 

A nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus plébánia honlapján olvasható többek között az is, hogy a Gencs felé vezető úton, az ún. „Lyukas halmon” épült a 18. században a Szentháromság tiszteletére egy kápolna. Itt az ünnepen, ill. Nagyboldogasszony napján ünnepi szentmise van, melyen a nagykárolyi hívek és a szomszédos falvak katolikus hívei szép számban vesznek részt.

A torony

A homlokzat alsó szintjét egy gazdag profilozású párkány zárja le, efölött emelkedik a tömör, vízszintes tagolású torony, amelyet ívelt vonalú díszítőelemek, voluták, urnák, szobrok, ablakok és a tornyot három szintre tagoló párkányok tesznek mozgalmassá.

Különös figyelmet érdemel a tornyot díszítő nyolc szobor. Közülük négy a főpárkány fölötti voluták tetején található, négy pedig a torony első emeletének párkányán.

Rosenstingl tervei alapján készült a Károlyi család címere, amelyet a nyugati homlokzaton a torony középső szintjét tagoló félköríves záródású ablak könyöklőpárkánya alá helyeztek el. 

A torony díszítése, tagolása, a nyílászárók kiképzése – a torony legfelső szintjének kivételével – a 18. században lett kialakítva, és egységes képet mutat, az itt megjelenő barokk, enyhén klasszicizáló jellegű tagoló elemekkel, amelyek a templom külső falainak egészén megtalálhatók.

A nagykárolyi piarista templom és a szomszédos rendház jelenleg plébániatemplomként, illetve plébániaként működik.

A templomban a szembemiséző márványoltárt Gui Demeter készítette 1988‐ban.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a segítségért dr. Kálmán Attila tanár, történésznek. Az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte el a szerzőnek. 

Összeállításunkat szakembereink véleményezésével a következő Színes Világ mellékletben befejezésképpen még kiegészítjük. 

Demján László műemlékvédő építész kiegészítése

A valós magyar világ igaz lenyomata Nagykároly

Máig tündöklő a Károlyi név, a családé, amelynek stratégiája mindig is a királyhűség volt. Az uralkodó szolgálatában szerzett érdemek jelentették ugyanis a vagyonszerzés és társadalmi felemelkedés alapját. 

Soha nem az adományokból építették fel kiemelkedő vagyoni meglétüket. A 14-15. században élt elődeik még nem tartoztak a politikát alakító nagybirtokosok közé, a Károlyi család későbbi felemelkedésének alapjait azonban egymagukban ők teremtették meg. Így érhették el és lépkedhettek a nagybirtokosi, bárói, grófi fokozatú grádicsok legmagasabb fokaira. 

 A kastélyépítészet magasiskolája

A nagykárolyi várkastély valójában nemcsak egy család, a magyar nemzet, a valós magyar világ igaz történelmi és szellemi lenyomata. A kastély építési kronológiája is jelzi a különböző korok adottságait és kötődéseit a történelem egy akkori időszakán belüli elvárásainak. Ezért is alakulhatott úgy, hogy Mátyás királytól kapott 1482-es engedély alapján felhúzott egyszerű kőház, a domus lapidea a későbbiekben tovább bővült udvarházzá, belső udvarral, tornyokkal, további külső védfalakkal és bástyákkal, külső sáncrendszerrel. 

Többszöri török támadássorozatot átélt, végül valóságos erődítményszerűre bővítve, a 16. század korának megfelelően bekerült a királyi, északi végvárak sorába. Az idők hányattatásai megedzették a családot és a várat is. 

A császári katonák fogadására alakítgatott, fejlesztett egykori erődítmény végül a 16-17. századra védelmi szempontból elavulttá vált. Közben a család inkább birtokszerzés és a családi javak megszilárdításával eljutott a korabeli arisztokrácia elitjei közé. 

Ezzel a várkastélynak elengedték eredeti rendeltetését, inkább a kastélyos változat köntösébe próbálták bújtatni, kényelmesebb családi és nagyvilági életre igyekezték átformálni. 

Az akkori korok legjelesebb európai és belföldi építészei terveztek és fejlesztették

A Károlyiak rangjukhoz és megalapozott vagyonukhoz illő családi rezidenciává fejlesztették végül a régi nemzetségi fészket. Az akkori korok legjelesebb európai és belföldi építészeivel terveztették, fejlesztették, építgették a mai stíluskavalkád mesteri építészeti példájává a kastélyt. 

A francia és angol formavilág szolidabb jegyeitől a huszárosan kackiás rondellák süvegéig, a héttornyos magyar mesevilág elképzelhetetlen és mégis elképzelhetően megvalósított vízeséses, szökőkutas, sétálós, díszkertes, romantikusan historizáló neogótikus lovagvár nemcsak Nagykároly, az összmagyar építészettörténet legcsodásabb kastélyegyüttesévé válhatott. 

A várkastély és a székesfővárosban emelt palotáinak sora nemcsak egy család, hanem az egész nemzetünk történelmi és szellemi lenyomata

Összegzésként: katonai tevékenységeikkel, céltudatos határozottságuk és kitartó szívósságuk alapozhatta meg a család felemelkedését a magyar arisztokrácia magasságos soraiba. 

A Szatmári-síkság és Tiszahát déli csücske összefutásánál, a Szamos és Tisza folyók határolta homokháton emelt Nagykároly és a szatmári régió mai épített öröksége mind a grófi család saját adományai szerteágazó gyümölcsöskertjének termése. 

Ezeket tovább bővítve, a későbbi hon több pontján is, a kastélyépítészet magasiskolájaként adhatták a magyar haza szolgálatára. 

Mégis, a család két leglényegesebb, nagy-magyarországi vidékein kívül épített hagyatéka a nagykárolyi várkastély és a székesfővárosban emelt palotáinak sora, amely nemcsak egy család, az egész nemzet történelmi és szellemi lenyomata.