Fáradhatatlan munka a vidékfejlesztésért

Amikor egy olyan alapítvány ünnepli fennállása 25. évfordulóját, amelynek célja a vidéken élők életminőségének javítása, akkor nem a statisztikai eredmények ismertetése a fontos. Az a lényeg, hogy vannak emberek, akik másokon segítenek azért, hogy mindannyiunknak jobb legyen. És ez ma már egyre ritkább. A szászrégeni székhelyű FAER Alapítvány svájci támogatással jött létre és működik. Többek között mikrohiteleket nyújt, tanfolyamokat szervez, segít a szociálisan hátrányos helyzetűeken. Munkatársai 25 éve végzik a dolgukat. 

Az alapítvány fennállása 25. évfordulója alkalmából ünnepi ebédre hívta meg jelenlegi, egykori munkatársait és mindazokat, akikkel dolgoznak, azon önkormányzatok képviselőit, ahol programot indítottak és vezettek, együttműködőket, akik nélkül nem teljesedett volna ki negyed évszázados munkájuk. A történet valamikor az 1990-es években, a rendszerváltást követő években kezdődött, amikor az Operation Village Roumain, az elhagyatott romániai falvakat támogató program keretében egy svájci család az azelőtt létrejött testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Saint Legier faluból Monosfaluba látogatott. Mivel volt köztük egy mezőgazdasági szaktanácsadó, felkínálták a lehetőséget arra, hogy a Felső-Maros menti faluban is hozzanak létre egy olyan struktúrát, ami lehetővé teszi a hazai gazdáknak a svájci képzést. Dióhéjban valahogy így indult a FAER alapítvány, amelyet 1992. december 3-án jegyeztek be, de tevékenységét 1993-ban kezdte meg. Eleinte lehetővé tették, hogy román gazdák Svájcban szerezzenek tapasztalatot, illetve svájci szakemberek adtak szaktanácsokat hazai farmereknek. 1994 és 2004 között 154 gazdálkodó vett részt Svájcban különböző elméleti és gyakorlati tanfolyamokon. Ezt követték azok a hazai felkészítők, amelyeket – különböző anyagi támogatásnak köszönhetően – itthon szerveztek. Ezeken 25 év alatt 9625 gazda vett részt Maros, Hargita és Beszterce megyéből. A mezőgazdasági téma mellett törvény- és gazdasági alapismereteket is el lehetett sajátítani. 80 gazdaszövetkezetet (termesztők, állattenyésztők, feldolgozók, kézművesek stb.) segített abban az alapítvány, hogy termékeik népszerűsítéséért részt vegyenek különböző kiállításokon, vásárokon. 2010 és 2015 között a román–amerikai alapon keresztül sikerült finanszírozni a farmerképző tanfolyamokat. Mivel fontos, hogy ne csak a mezőgazdaságra, hanem az ezt kiegészítő faluturizmus fejlesztésére is összpontosítsanak vidéken, az alapítvány a szakágat kiegészítő különböző képzéseket (szakács, pincér, stb.) indított be. A bukaresti Amfiteatru Alapítvánnyal közösen 700 személynek kézbesíthettek szakdiplomákat. Ezenkívül pedig felnőttoktatókat is képeztek, akik településeiken vagy abban a kistérségben, ahonnan származtak, to-vábbadhatták a tapasztalatokat. 120 oktatót sikerült mezőgazdasági és agroturisztikai téren „hadba állítani”. A panzióadminisztrátor-képző, valamint idegenvezető tanfolyamokon Argeş, Beszterce, Maros és Suceava megyéből összesen 1956-an vettek részt. Egy másik alapítványnak köszönhetően sikerült 1,2 millió értékben hitelkeretet biztosítani azoknak a turisztikai vállalkozóknak, akik konkrét üzleti tervvel álltak elő. 

Amint említettük, a mezőgazdaság és turizmus mellett az alapítvány fontos szakterülete az oktatás támogatása. 2009 és 2014 között a FAER Alapítvány hozzájárulásával 60 iskolában 3870 diákot összesen 18.000 euró értékben díjaztak egy olyan környezetvédelmi program keretében, amelynek az volt a célja, hogy minél több használt papírt gyűjtsenek és értékesítsenek. 

Fontos program volt a vidéki iskolák infrastruktúrájának javítása. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy olyan iskolákat céloztak meg, ahol nem volt vezetékes víz, és a mellékhelyiség is az udvaron állt. 21 iskolának külön-külön 3000-3000 euró támogatást nyújtottak, hogy a helyzetükön javíthassanak, így 209.000 eurót sikerült oktatási intézményekre fordítani, amiből az alapítvány önrésze 63.000 euró volt. A 25 éves tevékenységet ismertető Vasile Zdrenghea mérnök, a FAER Alapítvány elnöke azt is hozzáfűzte, hogy vannak olyan települések, ahova befektettek pénzt az oktatási intézmények körülményeinek javítására, de sajnos gyerek nélkül maradtak, és ez a jelenség egyre gyakoribb napjainkban. 

 Az előző programhoz kötődik némiképpen a szociális tevékenységük is, amelyet 2011-től Strasser Andrea koordinált, és elsősorban a roma közösségeket vette célba Bihar, Szilágy, Kolozs, Fehér, Maros, Hargita és Kovászna megyében. Az e szakterületen dolgozó alapítványokkal vették fel a kapcsolatot, így – Maros megye kivételével, ahol a FAER koordinálta a programot – Bihar, Szilágy, Kolozs és Kovászna megyében a Diakóniai Alapítvány, Hargita megyében a Caritas, míg Fehér megyében az Ortodox Jótékonysági Egyesület segítségével dolgoztak, bevonva a kiválasztott települések polgármesteri hivatalait is. Így az említett megyékben összesen 90 településen 518 érintett csoportot (nagycsaládosokat) vontak be, az iskola utáni programban 7795 diák és a nyári óvodában 2575 gyerek vett részt. Ezenkívül 125 tanárt is kiképeztek arra, hogy a célcsoporttal foglalkozzanak. Az sem mellékes, hogy a programnak köszönhetően 1600 személynek sikerült személyazonossági igazolványt kiállítani. 

Maros megyében a romaprogramba Dicsőszentmárton, Segesvár, Marosludas, Radnót, Maroskece és Rücs kapcsolódott be, ebben egészségnevelő tevékenységet is végeztek. 

Egy másik alpontja ennek a programnak a romák életkörülményeinek a javítása volt. Az önkormányzatok segítségével felkerestek olyan családokat, amelyek többen laktak egy fedél alatt tisztálkodási lehetőség nélkül vagy csupán egy helyiséggel rendelkező építményben. Az alapítvány biztosította az építőanyagot, és szakmérnökök irányításával a család kellett kibővítse az épületet. Így sikerült 22 új házat, 41 fürdőszobát és konyhát, ezenkívül pedig 21 fürdőszobát (ahol csak ez nem volt) kialakítani. Ilyen programban részesült többek között Gernyeszeg is. Ehhez még hozzájárult az is, hogy az érintetteknek megpróbáltak munkát szerezni. 700 alkalommal közvetítettek a vállalkozók és munkavállalók között, és ennek eredményeként 180 személyt alkalmaztak. 

A valós helyzethez viszonyítva nem sokat jelent mindez, azonban bebizonyították azt az önkormányzatoknak – egyes helyen visszafogottan viszonyultak a kezdeményezéshez –, hogy összefogással, akarással lehet eredményeket elérni – mondta az elnök. 

A továbbiakban Vlasa Ioan mérnök, az alapítvány igazgatója számolt be a hitelprogramról és arról, hogy miként sikerül finanszírozni a programokat. 

Nem megyünk bele a részletekbe, csupán azt hangsúlyozzuk, hogy a megyei önkormányzatokkal közösen elindított hosszú távú programokban az elején nagyobb része volt az alapítványnak, majd fokozatosan átvette a szerepet az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány munkatársainak sikerült bizonyos kérdésekben (szociális, oktatási program) érzékennyé tenni a helyi és megyei önkormányzatokat, és olyan megoldásokat kezdeményezni, amik a továbbiakban helyi önerőből is fenntarthatók. 

Vlasa Ioan szerint a kezdetekből mintegy 5500 vállalkozó – nagyrészt fiatal farmer – fordult vidékfejlesztési hitelekért az alapítványhoz. Mivel csak a vállalkozásokhoz szükséges – behatárolt mennyiségű – hitelt nyújthattak, sokan továbbléptek. De az mindenképpen jó eredmény, hogy az indulásnál ott állhatott az alapítvány is. Ma több svájci és hazai hitelfolyósító pénzintézettel dolgoznak, és az alapítvány is létrehozott egy részvénytársaságot, amelynek jövedelméből tovább támogatják a hozzájuk fordulókat. S hogy jól végzik dolgukat, igazolja az is, hogy nemrég az Európai Tanács szakhatóságának az elismerésében részesültek. 

A pénteki ünnepi találkozó hátralevő részében a 25 éves eredményeket bemutató felszólalásokat követően azok léptek mikrofonhoz, akik saját vagy az általuk képviselt intézményeik nevében köszöntötték az alapítványt, és alátámasztották azt, hogy valóban fontos és hasznos tevékenységet fejtettek ki 25 év alatt. Többek között Ilie Frandeş volt szászrégeni tanácsos, Bordás Attila, a LÁM alapítvány képviselője, Náznán Jenő agrármérnök, az alapítvány igazgatótanácsának egykori tagja, Sician Valer állattenyésztési mérnök, a marosszentgyörgyi Semtest BVN igazgatója – az egyik svájci tapasztalatcsere-program résztvevője, valamint az egyik főtámogató, a HEKS-Románia igazgatója, a moldovai köztársasági, bălţi-i testvéralapítvány, a felnőttképző program egyik oktatója és a kapcsolatot létrehozó svájci hölgy is elismerően beszéltek a szászrégeni FAER Alapítványról. Többek között arra is biztatták a munkatársait, hogy ne hagyják abba, és a következő EU-támogatási ciklusban is kezdeményezzenek hasonló programokat.