Mintegy 4 milliárd lejt veszíthetnek a bankok, ha érvénybe lép a hitelcserére vonatkozó törvénytervezet, amelynek elfogadásában a képviselőház a fő döntéshozó kamara – állítják a Román Nemzeti Bank képviselői.
Mintegy 4 milliárd lejt veszíthetnek a bankok, ha érvénybe lép a hitelcserére vonatkozó törvénytervezet, amelynek elfogadásában a képviselőház a fő döntéshozó kamara – állítják a Román Nemzeti Bank képviselői. A szóban forgó jogszabálytervezet a fizetés nélküli bankkölcsöntörlesztést tenné lehetővé a jelzálogba helyezett lakásokkal, a fizetésképtelenné vált adósok így elkerülhetnék a kényszervégrehajtást, számláik zárolását, a bankok által alulértékesített ingatlanok után fennmaradó adósságokat.
A bankok és ügyfeleik között a felelősség-megosztást lehetővé tevő tervezet kapcsán az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy ennek eredeti formában történő jóváhagyása (többek közt visszamenőleges és egységesen történő alkalmazása minden hiteltípus esetén) megingathatja a bankszektor stabilitását, és kedvezőtlen hatással lehet a makrogazdaságra, mintegy 2,8 milliárd eurós kárt okozva a nemzetgazdaságnak.
A svájcifrank-hitelek miatt kirobbant botrány még le sem csengett jól, máris újabb van a láthatáron. Az aggódó bankok attól tartanak, hogy sok százezer adós kölcsönét a jelzálogba tett ingatlannal váltja ki,
a pénzintézetek így ingatlanügynökségekké változnak, az ingatlanokat pedig nem tudják megfelelő áron értékesíteni. Természetesen azokról az ingatlanokról van szó, amelyeket a bank által preferált szakembert értékelt fel, és amelyekre kezes vállalt garanciát.
Az elmúlt években visszaesett ingatlanpiaci árak mintegy 10 százalékos további zuhanásával, újabb perek ezreivel, az Első ház program ellehetetlenítésével, a hitelnyújtás megszigorításával riogatnak a szakemberek, ha a fent említett hitelcseretörvény tervezetét jóváhagyja a képviselőház, amelynek illetékes szakbizottsága ma kezd erről tárgyalni.
A vitában elsősorban elvi szempontokat kellene tisztázni, hiszen miközben a kezdeményező szerint a törvénynek fogyasztóvédelmi jellege kell legyen, ne diszkrimináljon (magánszemély, ingatlanbefektetők, a hitel összege között), a kormány, a jegybank, a pénzintézetek a szociális jellegre „erősítenek”. Ha a banki szférától függne, igen korlátozott számú hitelszerződés esetében történhetne meg a fizetés nélküli bankkölcsön-törlesztés, kimaradna belőle az Első ház program, 150 ezer euró alatti kölcsönök esetében lenne alkalmazható, bevezetnék a 65 százalékos eladósodottsági értéket, az ingatlanfejlesztők pedig körön kívül esnének. Az láthatólag nem aggasztja őket, hogy ilyen korlátozó előírások törvénybe foglalása az alkotmánybíróságra juttathatja a jogszabályt, amelynek alkalmazása valószínűleg jó sokáig elhúzódhat. A képviselőházban természetesen még módosulhat a tervezet, talán sikerül egy kiskapumentesített, nem a banki szférát kiszolgáló törvényt megalkotni.
