Felfedett Inkognitó

Kiss Tibor Noé, a Jelenkor című folyóirat munkatársa, valamint a Bródy Sándor-díjra jelölt Inkognitó című önéletrajzi és fiktív regény írója volt Szabó Róbert Csaba vendége a Nyári Irodalmi Játékok harmadik rendezvényén.

Kiss Tibor Noé, a Jelenkor című folyóirat munkatársa, valamint a Bródy Sándor-díjra jelölt Inkognitó című önéletrajzi és fiktív regény írója volt Szabó Róbert Csaba vendége a Nyári Irodalmi Játékok harmadik rendezvényén. Az író részleteket olvasott fel regényéből, majd készséggel válaszolt a feltett kérdésekre.

A könyv feszültség és frusztráltság levezetéseként született, hiszen a vívódást fogalmazza meg: férfi vagy nő?

A történet a ’80-as évektől napjainkig tart, nyelvezete aprólékos, részletező. A cselekmény két szálon fut, az egyik szál a gyermekkor ábrázolása, a rossz háttér, a második szál a későbbi jelen, egy nap történetének leírásával. A szerző számára – a kényes téma ellenére is – rendkívül fontos volt, hogy saját nevével jelenjen meg könyve, amelyben segített a pécsi székhelyű Alexandra Kiadó.

A társadalom és a család reakciója másságáról, változott-e a viszonya az emberekkel, kapcsolatai épültek-e vagy rombolódtak – ezekre a kérdésekre kaptunk választ a beszélgetés során. A szerző számára a könyv megírása egyfajta önterápiás munka volt, amelynek során jobban sikerült megértenie saját magát. „Egy barátnőm szerint vásárra vittem a bőrömet azzal, hogy a saját nevemmel felvállalva jelentettem meg az Inkognitót. Ezt a könyv megjelenése után néhány nappal mondta, és akkor hirtelen fel is fogtam, milyen veszélynek tettem ki magamat. A téma érzékenysége miatt tartottam attól, hogy támadások érnek majd, de szerencsére ilyesmire nem nagyon volt példa. Ugyanakkor a könyv megírása és megjelentetése révén rengeteget tanultam önmagamról, s ha mondhatom, teljesebb ember lettem” – nyilatkozta Kiss Tibor Noé.

Az író számára már nem az a fő kérdés, hogy miért lett transznemű – fontosabb neki, hogy miként tud ezzel együtt élni, hogyan tudja elfogadni és elfogadtatni magát a társadalommal. Ez az elfogadtatás gyakran sikeres is. „A legnagyobb örömet az okozta számomra, amikor Pécsett ismeretlenek jöttek oda hozzám egy-egy kávéházban vagy rendezvényen, és elismerésüket fejezték ki. Sokak számára nagyon szimpatikus, hogy én a nyilvánvaló kockázatok ellenére is vállaltam magam női alakban” – mondta az író. Meg kell válogatnia, hogy hol elfogadható a női ruha viselete, melyek azok a rendezvények, alkalmak, ahol bátran kiállhat női szerepben.

Az Inkognitónak a későbbiekben folytatása is várható, hiszen a saját férfi-női énjével való szembesülés számtalan kérdést von maga után. Az újabb és újabb élethelyzetekből örökös bizonytalanság fakad, amelyben meg kell tanulnia élni.

Erdélybe látogatásának célja egy új mű születése volt. Kiss Tibor Noé korábban már több alkalommal járt Erdélyben, és a pécsi Jelenkorban jelent meg olyan novellája, amely Hargitafürdőn játszódik. Bár egy nagyobb lélegzetű, Erdélyben játszódó munkára is készül, egyre inkább szembesül azzal, hogy ehhez hónapokat kellene itt töltenie, két-három hét nem elég ahhoz, hogy megismerje a környéket, a körülményeket és az embereket. Több helyre ellátogatott, a legjobb benyomást a székelyek szívélyessége és temperamentuma, valamint Székelyföld szépsége keltette benne, nagyon közel áll hozzá ez a jellem – mondta el a szerző.

Dolgozik legújabb művén, ami Varjak címen fog megjelenni. A szöveg Kiss Tibor Noé életének egyik gyermekkori helyszínén, az alföldi tanyavilágban játszódik.