*Illusztráció
90 százalékuk állítja, hogy a diákjai között vannak, akik zaklatás áldozatai
A tanárok és iskolai tanácsadók 90 százaléka úgy látja, hogy a tanítványai között vannak, akik iskolai zaklatás (bullying) áldozatai – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet legújabb felméréséből. A szervezet ennek fényében megnyitotta az Antibullying Erőforrásközpontot, amely gyerekeknek, tanároknak és szülőknek nyújt segítséget a zaklatás felismerésében, megelőzésében és kezelésében, valamint az iskolai légkör javításában.
A tanárok és iskolai tanácsadók 90%-a úgy véli, hogy az általuk tanított diákok az iskolai zaklatás jelenségének áldozatai. A környezet szerint vizsgálva, a bukaresti iskolák válaszadói jelzik legnagyobb arányban a zaklatás gyakori előfordulását (28,1%), míg a vidéki iskolákban oktató pedagógusok 13,4%-a állította azt, hogy rendszeresen szembesülnek a jelenséggel.
A felmérést közel 2.500 pedagógus (általános iskolai tanár, iskolaigazgató, iskolai tanácsadó) töltötte ki idén október 10–16. között. A válaszadók 42,6%-a vidéki iskolákban, 28,9%-a megyeszékhelyi tanintézetekben, 21,5%-a kisebb városokban, 7%-a pedig Bukarestben foglalkozik gyerekekkel. A legtöbb résztvevő (72,4%) több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
A felmérésben részt vevők 43 százaléka bízik az anonim bejelentési mechanizmusok hatékonyságában, és csupán egynegyedük (25,6%) tartja hasznosnak azt, hogy az iskola által erre kijelölt tanárokhoz lehessen fordulni a zaklatással kapcsolatos esetekben, még kevesebben (17,5%) gondolják azt, hogy a gyerekek közvetlen részvételének – azaz kijelölt diákképviselőknek – lenne érdemi szerepe az áldozatok támogatásában.
A megelőző programok részei kell legyenek az iskolai mindennapoknak
A válaszadók szerint az antibullying programok akkor lehetnek hatékonyak, ha folyamatosan jelen vannak az iskolák életében. A válaszadók 31 százaléka véli úgy, hogy ezek folyamatosan részei kellene legyenek az iskolai mindennapoknak, 30 százalékuk állította azt, hogy minden tanárnak foglalkoznia kell vele, amikor erre utaló jeleket lát a diákok viselkedésében. Elenyésző azon válaszadóknak a száma, akik úgy gondolják, hogy ezek a megelőző aktivitások nem tartoznak az iskola feladatkörébe (0,4%), vagy csak az Iskola másként program idején kellene megszervezni ezeket (1%).
A félénkebb gyerekek válnak áldozatokká
Arra a kérdésre, hogy mely tényezők növelik a diákok zaklatásnak való kitettségét, a legtöbb válaszadó (60%) a félénkséget vagy visszahúzódó természetet említette.
Ezt követte a fizikai megjelenés (50,2%), az öltözködési stílus (40,9%), a zaklatás célpontjává vált gyerek érzékenysége (39,8%), illetve a család anyagi helyzete (39%).
A zaklató viselkedésért a legtöbben magát az elkövető diákot tartják felelősnek (73,5%), majd a szülőket/családot (65%) és a kortárs közösséget (61%).
A megkérdezettek 11,4%-a szerint az áldozat is részben felelős, 17,4%-uk szerint pedig a tanárok is felelősek ezen a téren, míg az iskola vezetését csak 9,6%-uk tartja felelősnek.
Százból mindössze hét tanár véli úgy, hogy a felelősség közös: a zaklató diák, családja és az iskola (tanárok, vezetőség) között oszlik meg.
Bár 10 válaszadó közül 9 úgy nyilatkozott, hogy jól ismeri a bullying jelenségét, és a gyakorlatban is képes felismerni, a részletes kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy sokan még mindig tévesen azonosítják a jelenséget.
Csak a válaszadók fele (52,4%) ismeri el a zaklatás szándékosságát (az arány az iskolai tanácsadók körében a legmagasabb – 77,2% ), és még kevesebben (48%) ismerik el ismétlődő jellegét (tanácsadók esetében 80,8%). Ezzel szemben a válaszadók ötöde úgy gondolja, hogy a bullying spontán konfliktusok formájában is megjelenhet.
A felmérés eredményei szerint zavar mutatkozik a jelenségben részt vevő szereplők megértésében: 31,3%-uk úgy véli, a bullying kizárólag diákok között történik, 30,6%-uk szerint diákok tanárokkal szemben is elkövethetik, míg közel 20%-uk a bullyingot a tanári visszaélésekkel téveszti össze. A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (75,4%) érzi magát jól vagy nagyon jól felkészültnek a diákok közti zaklatás megfelelő kezelésére. Az általuk leggyakrabban említett leghatékonyabb beavatkozások:
– a szülők érzékenyítése a pozitív nevelésre (72%);
– a tolerancia és kölcsönös tisztelet előmozdítása nem formális tevékenységekkel (64,1%);
– a csoportkohéziót erősítő aktivitások szervezése (62,4%).
A szankciók önmagukban nem szorítják vissza a bántalmazást
Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek Meg a Gyermekeket ügyvezető elnöke kiemelte: több mint 10 éve dolgoznak együtt tanárokkal, szülőkkel és főként gyerekekkel az iskolákban és a közösségekben azért, hogy megváltoztassák a zaklatással kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Fontos, hogy minden szereplő megértse a saját felelősségét, és részt vállaljon egy olyan jelenség felszámolásában, amely súlyos következményekkel jár a gyerekek szociális és érzelmi fejlődésére nézve.
– Az iskola biztonságos hely kell legyen a gyerek számára. Tapasztalataink és az iskoláktól származó adataink azt mutatják, hogy a szankciók önmagukban nem szorítják vissza a zaklatást, sőt, fokozhatják a marginalizációt és a gyerekek sebezhetőségét. A hatékony megoldások megelőzésen, valós részvételen és egészséges kapcsolatok építésén alapulnak az iskolai közösségekben. Létfontosságú, hogy a diákok aktív szerepet vállaljanak a biztonságos környezet kialakításában, olyan felnőttek mellett, akik meghallgatják és bevonják a problémák orvoslásába.
A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet több mint egy évtizede foglalkozik az iskolai zaklatás jelenségével Romániában, és igen hatékony programokat fejlesztett ki a 3–17 éves korosztály számára. E kezdeményezések révén a szervezet döntő szerepet játszott a bullying súlyosságának felismerésében, valamint tudományosan megalapozott, a gyerekek biztonságára összpontosító, közösségi szintű megoldások kidolgozásában.
A most elindított Antibullying Erőforrásközpont fizikai és online térben is működik, ahol az iskolák és óvodák valós támogatást kapnak a biztonságos, befogadó oktatási közösségek kialakításához. A központ által kínált szolgáltatások a romániai óvodák, iskolák és családok igényeire válaszolnak: szakemberek (tanárok, iskolapszichológusok, adminisztratív dolgozók, gyermekvédelmi szakemberek, iskolai biztonsági referensek) képzése, tudományosan elismert módszertanok fejlesztése és biztosítása az iskolák számára a bullying megelőzése érdekében, tanácsadás és támogatás gyerekek, szülők és pedagógusok számára, valamint a speciális beavatkozást igénylő esetek továbbirányítása, a gyerekek és fiatalok bevonása a megelőző programokba, tájékoztató és érzékenyítő kampányok szervezése gyerekeknek, tanároknak és szülőknek, a jelenséget feltáró kutatások és elemzések, valamint az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai javaslatok, amelyek a biztonságos és befogadó iskolai környezet kialakítását szolgálják. A központ csapatát oktatási szakértők, trénerek, pszichológusok, pszichopedagógusok alkotják.
