Feltételekhez kötik a fiskális paktum elfogadását
A francia szocialistákkal közösen kidolgozott válságkezelő tervet mutatott be a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kedden Berlinben, Francois Hollande francia elnök berlini látogatásához időzítve.
A francia szocialistákkal közösen kidolgozott válságkezelő tervet mutatott be a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kedden Berlinben, Francois Hollande francia elnök berlini látogatásához időzítve. Az ellenzéki SPD a növekedésösztönző és foglalkoztatás-bővítő elképzelések megvalósításához köti az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum ratifikációját.
Az SPD szerint a megszorításon alapuló Merkel–Sarkozy-féle válságkezelés kudarcot vallott, hiszen a válság nem enyhült, hanem mélyült, és már az euróövezet szétesésével fenyeget. A megszorítást ezért a gazdaságot élénkítő intézkedésekkel kell kiegészíteni.
A fiskális paktum törvénybe iktatásához kétharmados többség szükséges a német törvényhozás mindkét házában. A kormány nem rendelkezik kétharmados többséggel, ezért meg kell szerezni az ellenzék támogatását.
Sigmar Gabriel, az SPD elnöke elmondta: Angela Merkel álságos politikát folytat, amikor azt hangoztatja, hogy a fiskális paktumon nem lehet változtatni, hiszen nincs is ilyen kezdeményezés. Francois Hollande és a német szociáldemokraták is csupán azt sürgetik, hogy a takarékoskodást egészítsék ki növekedésösztönző intézkedésekkel. Merkel csak azért hangoztatja a fiskális paktum érinthetetlenségét, hogy „jól megvédhesse” azt, amit nem is támad senki.
A francia szocialistákkal együttműködésben összeállított, A válságból kivezető út – növekedés és foglalkoztatás című dokumentum szerint létre kell hozni egy beruházási és fejlesztési alapot, valamint el kell indítani egy növekedési és foglalkoztatási programot. Mindenekelőtt a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére kell törekedni, mert a 25 év alatti korosztályt uniós szinten jellemző 22,6 százalékos, egyes országokban pedig 50 százalék körüli munkanélküliség azzal fenyeget, hogy „Európa elveszít egy egész nemzedéket” – hangsúlyozta Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter. Hozzátette: a válság aláássa az uniós integráció 60 év alatt elért eredményeit, a békét, a jólétet, és „az ínség felfalja a demokráciát”.
Frank-Walter Steinmeier parlamenti frakcióvezető – aki Gabriel és Steinbrück mellett a kancellárjelölt-aspiránsokként számon tartott szociáldemokrata „trojka” harmadik tagja – azt hangsúlyozta, hogy a válságkezelés sikere az adósságcsökkentő és növekedésösztönző intézkedések „megfelelő keverékén” áll vagy bukik. Ezért a gazdaságélénkítő lépéseket az adósságteher növelése nélkül kell megtenni. Ennek érdekében az uniós források felhasználása területén „átütemezésre”, a hatékonyság növelésére van szükség, be kell vezetni a pénzügyi tranzakciókat terhelő adót, továbbá meg kell erősíteni az Európai Beruházási Bankot (EIB), a huszonhetek közös pénzintézetét, amely a tőkepiacról bevont források révén kedvező kamatozású hitelt nyújt uniós fejlesztések végrehajtásához.
A belpolitikai folyamatokra vonatkozó újságírói kérdésekkel kapcsolatban Gabriel kiemelte: az észak-rajna-vesztfáliai választás – amelyen a konzervatívok minden korábbinál gyengébb eredményt értek el, az SPD és a Zöldek pedig kényelmes többséget szereztek – megmutatta, hogy a berlini konzervatív-liberális koalíció már nem képes többséget szerezni politikájához. A koalíció egysége megbomlott, pártjai egymással viaskodnak, a kabinet tehetetlen; a legjobb ezért az lenne, ha a kormány nem várna a ciklus végéig, hanem mielőbb megnyitná az utat az országos választások előtt.
