Felújítják a kisvasút egy szakaszát

Jubileumra készülve

A napokban üzemképes lesz az a gőzmozdony, amelyet egy lelkes – a vasúti szállítás iránt rajongó – csoport üzembe helyezne a keskeny nyomtávú vasúton. A javítási munkálatokat Mihály Ferenc (fotó) nyugdíjas mozdonyvezető irányította, egykori kollégáival, önkéntesek segítségével, és azon fáradozik, hogy turisztikai céllal üzemeltessenek egy szerelvényt a régi nyomvonalon. Azt is megtudtuk, hogy a nagyállomás épületében vasúttörténeti múzeumot létesítenek. Kezdeményezésüket felkarolta a vasúttársaság egyik részlege is. 

Ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték a marosvásárhelyi nagyállomás Meggyesfalván levő mozdonyszínében és az egyik mellékvágányon. 

Mihály Ferenc elmondta, több évtizedig volt mozdonyvezető, és nyugdíjazása után is hű maradt szakmájához. Nem tudta karba tett kézzel nézni, ahogy tönkremegy a keskeny nyomtávú vonal, a holtvágányokra húzott mozdonyok, amelyekből szinte minden mozdíthatót elvittek. Így több lelkes társával, önkéntesekkel tavaly hozzáfogtak a gőzmozdonyok javításához. 

– Be akarjuk bizonyítani, hogy ezeket a mozdonyokat működőképessé lehet tenni. Romániában több helyen alakultak egyesületek, különböző társaságok, ahol megjavították a vasútvonalakat, rendbe tettek mozdonyokat, vagonokat, és turisztikai céllal – igen nagy sikerrel – rendszeres járatokat működtetnek. Az év elejétől dolgozunk. A nyáron beszereztük a hiányzó alkatrészeket a régi vasúti raktárakból. Három gőzmozdonyt és egy dízelmotoros vontatókocsit helyreállítunk, néhány hét múlva hozzáfogunk két vagonhoz is – mondta a nyugdíjas mozdonyvezető. 

Megtudtuk, hogy Marosvásárhely–Parajd között a vonalat 1912–1915 között építették ki. A Nyárádmentén földtulajdonnal rendelkező nagybirtokosok és a beruházókat képviselő MÁV vezetői a nagyteremi kastélyban jelölték ki a nyomvonalat. S bár több földtulajdonos szerette volna, hogy az ő területéhez kerüljön közelebb a vasút, a döntő tényező a Nyárád közelsége volt, hiszen a gőzmozdonyok működéséhez vízre volt szükség. Az első szerelvény 1915-ben indult a nagyállomás mellett létesített mozdonyszínből. 1916 októberében egy nap alatt több ezer katonát szállított Marosvásárhelyről Parajdra. 1918 után pedig az utasok mellett sót, fát és gabonát szállított a székely fővárosba Parajdról, Szováta környékéről és a Nyárádmentéről. Mivel a szovátai viadukt szerkezete meggyengült, 1975-től csak a fürdővárosig közlekedett a szerelvény. Az 1989-es rendszerváltást követően sokáig volt rendszeres járat, aztán csődbe ment. Azóta senki sem viseli gondját a kisvasútnak. A Marosvásárhely–Maroskeresztúr szakaszt egy magánvállalkozó bérelte ki, hogy kis távon szerelvényt működtet, majd miután „rájött, hogy nem nyereséges”, eladta a síneket. Egyedül Szováta és Vármező között működtet járatot egy cég. 

Mihály Ferenc elmondta, az a szándékuk, hogy a nagyállomástól újra lefektessék a síneket Maroskeresztúrig, és ezen járjanak a felújított gőzmozdonyok. Ehhez megkapták az engedélyt a vasúttársaságtól, és ígéretük van az egykori Imatex mögött építendő 10 emeletes szállót felhúzó Alfa Construct cégtől, hogy támogatásként lefekteti a vonalat. Megvannak a sínek, a talpfák, és megfelelő mennyiségű vasúti kővel rendelkeznek. Minden elő van készítve. Sajnos az egykori kicsi vonat mozdonyszínét nem tudják használni, mert az épületet a CFR eladta egy közszállítási vállalatnak. Igaz – tette hozzá Mihály Ferenc –, a terület továbbra is a vasúttársaság tulajdona. 

A projekt részeként vasúttörténeti múzeumot rendeznek be a nagyállomás épületében, a volt vendéglő helyén. A múzeumot jövőben avatnák fel, mivel 150 évvel ezelőtt futott be az első szerelvény a marosvásárhelyi állomásra. A múzeum létesítését engedélyezte a vasúttársaság. Három helyiségben mutatnák be a Székely körvasút kiépítését, illetve a vasúti szakágazat történetét. Az egyik gőzmozdony és a dízelmotoros vontató holtvágányon, kültéri múzeumban lesz, ahol különböző irányítóeszközök, a gőzmozdonyokat ki- szolgáló szivattyúfejek és sok más korabeli eszköz lesz kiállítva. A munkájukat segítik a brassói műszaki egyetem szállítási fakultásának diákjai, gyakorlatként. A múzeumi részleg dokumentációjában Virág Sándor segített, aki a budapesti közlekedéstörténeti múzeumban és sok más helyen is járt. Gazdag fotó- és dokumentációs anyag gyűlt össze, igazi kuriózum lesz. Ha sikerül, egy múlt század eleji indóházat is berendeznek. 

Mihály Ferenc azt is elmondta, hogy jövő hónapban a keskeny nyomtávú vasutat működtető egyesületek képviselői a Máramaros megyei Visón vagy a Hunyad megyei Krustyón találkoznak, hogy létrehozzanak egy országos szervezetet, hogy a CFR által nem használt vonalakat – leginkább kis nyomtávú – adják át olyan egyesületeknek, szervezeteknek, amelyek idegenforgalmi céllal működtetik majd. Mihály Ferenc szerint van ahol még megmenthető az infrastruktúra, nem igényel nagyobb beruházást a helyreállítása. A működtetés sem költséges. Külföldön ez komoly helyi jövedelemforrásnak számít, és nemcsak a működtetők nyernek, hanem a környéken lakók is, hiszen hozzájárulhat a turizmus fellendüléséhez. De ebből nem lehet meggazdagodni – teszi hozzá a volt mozdonyvezető. 

Jelenleg Szeben megyében hét kilométeres szakaszon működtetik külföldi beruházó segítségével. A vagonokat egy Moldoviţáról kölcsönzött gőzös húzza. A Mezőségen a Lekence és Teke közötti járatot a marosvásárhelyi mozdonyszínből származó mozdonnyal működtették. A mozdony elromlott, jelenleg egy dízelhajtású kismotorral végzik a vasút karbantartási munkálatait. 

– Sajnos, a vasúttársaság tönkretette az infrastruktúrát, nem volt jövedelmező, mindent eladtak. Nem állt érdekükben, hogy ezeket a létesítményeket turisztikai céllal működtessék. Erről a holtpontról szeretnénk elmozdítani a helyzetet – mondta Mihály Ferenc.

Az ötletet felkarolta Vîlcan Adrian, a CFR brassói regionális igazgatósága 7-es pályakezelő rész- legének vezetője is, akinek a közbenjárására megkapták az engedélyeket. Az igazgató elárulta, sikerült egy egykori „királyi” vagont beszerezni, valamint egy Buick típusú vasúti járművet. Ezeket is helyreállítják, és üzembe helyezik. Szándékukban áll a szerelvényt a vidrátszegi repülőtérig közlekedtetni. Erre is van jóváhagyás. Megtudtuk, hogy jövőben hozzáfognak a Székelykocsárd–Marosvásárhely közötti széles nyomtávú vonal felújításához, és a tervek szerint ezzel párhuzamosan lefektetik a keskeny nyomtávú vonalat is. Erről is egyeztettek a vasúttársaságnál. Az igazgató támogatja és örvendetesnek tartja a múzeum létrehozását, hiszen ez új színfoltja lesz majd a marosvásárhelyi turisztikai kínálatnak. Most olyan fázisba jutott a projekt, hogy konkrétumokról is beszélhetünk – mondta, majd hozzátette, reméli, Soós Zoltán megválasztott polgármester volt múzeumigazgatóként támogatja majd a projektet, és Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke is melléjük áll. 

Mint ismeretes, a megyei tanács kifejezte szándékát, hogy átvenné a Marosvásárhely–Szováta közötti vonalat, amelynek a helyére kerékpárutat építene. Ez homlokegyenest ellentmond a vasútbarátok kezdeményezésének. Jogilag. Mert gyakorlatilag találhatnának megoldást. Ugyanis a jogszabály szerint a vasút mellett – a sínektől öt méterig – a CFR tulajdonában levő védett zóna van. Ha ezzel együtt adják át a megyei tanácsnak a tulajdonjogot, talán kompromisszumos megoldás születhet: helyreállíthatják a vasútvonalat, és mellette kiépíthetik a kerékpárutat. Ehhez jogi személyiséggel rendelkező partner kell, aki felvállalja a vasútvonal felújítását és működtetését. 

Reméljük, hogy a civil kezdeményezést felkarolva, az állami vállalatnak (CFR) és a megyei tanácsnak, valamint a kis nyomtávú vasútvonal által érintett helységek önkormányzatainak sikerül olyan életképes tervet, megoldást találniuk, ami garantálja, hogy az elképzelés hosszú távon fenntartható, amivel valóban fellendíthető a turizmus megyénkben, mert a jelek szerint az érintettek közül mindenki ezt szeretné. Csak összefogás kell a közös cél érdekében.