Felújítják a Teleki-házat

Több mint 200 éves műemlék épület

A marosvásárhelyi Teleki-ház a város szívében álló A kategóriás műemlék épület. Itt a Marosi és a Maros-Mezőségi Református Esperesi Hivatal, a vártemplomi egyházközség irodái kaptak helyet. A több mint 200 éves épület megrongálódott, és sürgős beavatkozásra volt szükség, hogy megmentsék az enyészettől. A munkálatokról Henter György vártemplomi lelkipásztor számolt be lapunknak. 

„Új köntöst” kap széki Teleki Domokos palotája

Az elején nem árt, ha kis visszapillantóval felvázoljuk a ház történetét. A telek 1787-ben lett gróf széki Teleki Domokos tulajdona. A palota építését 1801-ben kezdték el. A következő évben befejezték az építést, az emléktáblán mégis 1803 szerepel. A palotaépítő a Teleki család marossárpataki ágának sarja, Teleki Lajos és Bethlen Kata fia. A fiatal Teleki pályáját katonaként kezdte, de később hosszú időre Torda vármegye főispánja lett. Költőként is ismert. Palotáját, a Teleki-házat egy ideig a Görög család birtokolta, de később a Telekiek visszavásárolták. Emléktábla jelzi, hogy 1849-ben ebben a palotában szállt meg Bem József. A forradalmat követően itt lakott az első osztrák császári kerületi főbiztos, Eperjesi József lovaskapitány. A marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet 1935-ben vásárolta meg az épületet. Az ötvenes években az akkor megalakult városi egyházközségeket tömörítő kuratórium tulajdonába került. A hatvanas-hetvenes években lakókat költöztettek be ide, nem az egyház használta az egészet. A Teleki-palota az egyház és a város kincse, a Marosi és a Maros-Mezőségi Református Esperesi Hivatal, a vártemplomi egyházközség irodái működnek benne. 

Elkezdték az alap megerősítését 

– Tavaly nyáron a tervekről számoltunk be, idén már elmondhatjuk, hogy a Teleki-házban elkezdődtek a munkálatok, pontosabban az épület alapjának megerősítése. A téglaalap körülbelül 70 százalékát alá kell betonozni, mert ugyan kétszáz évig bírta, de mostanra már megrongálódott. Emiatt az épület falai több helyen megrepedeztek. Látszik is, hogy nyomul az épület, ajtók, ablakok ferdültek el. Az aláalapozás az első munkaszakasz. Ennek során a pincéből több mint 40 cm föld- vagy betonréteget kellett eltávolítani. Nem csak a falak mentén, hanem a teljes pince belsejéből. Ez rendkívül nagy és nehéz munka volt. A déli rész alábetonozását be is fejezték. Amikor a teljes alábetonozás megtörténik, folytatják a vízelvezető rendszer beépítését kívül-belül, hiszen nagyon nedves az épület. A víz a talajból a vár dombja felől szivárog, de a rossz esővízcsatorna is felelős ezért – mondta Henter György vártemplomi lelkipásztor.

A költségek felét a magyar állam biztosítja 

– Milyen munkálatok következnek? – tettük fel a kérdést annak tudatában, hogy az épületben intézmények működnek.

– A második lépés a tetőszerkezet felújítása lesz. Úgy gondoljuk, hogy ezt ősszel el tudjuk kezdeni, és a falak alábetonozása mellett az épületgépészeti munkák is elkezdődnek, kicseréljük a villany-, a víz és fűtéshálózatot is. A nyáron ennek nem lehet nekifogni, mert az épületben több intézmény működik. Ezért is kezdtük az épületjavítást ott, ahol nincs tevékenység. Amikor azokhoz a részekhez érünk, ahol irodai munka folyik, az irodákat át fogjuk költöztetni. Vagy az épületen belül átcsoportosítjuk őket, vagy a szomszédos egyházi tulajdonban levő épületbe, a volt bábszínház épületébe költöztetjük a hivatalokat. Ez nehéz lesz, hiszen mindent ki kell mozdítani szekrényekkel, iratokkal együtt – mondta a lelkész. 

– A Teleki-ház felújítása milyen anyagi forrásból történik?

– A Teleki-ház a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának, tehát a tíz református gyülekezet vagyonközösségének a tulajdona. Ezért a kuratórium a bevételeiből 50 ezer eurót szánt erre a munkálatra. Mivel a Teleki-házban kap helyet két esperesi hivatal, a Marosi és a Maros-Mezőségi, a két egyházmegye közössége is 10-10 ezer euróval járul hozzá a munkálatok fedezéséhez, ez összesen 70 ezer euró. Ugyanennyit a magyar állam támogatásából folyósít az Erdélyi Református Egyházkerület. Tehát 140 ezer euró áll rendelkezésünkre, ami nem lesz elég. Meg kell vizsgálni, hogy a kuratórium mennyit tud még elkülöníteni a Teleki-ház felújítására. Reméljük, hogy a magyar állam támogatásából is részesülünk még. A Teleki-ház felújítására magánszemélyek nem adományoztak. 

A kuratóriumnak szívügye a Teleki-ház 

– Kik a tervezők, illetve a kivitelezők? 

– A tervező Keresztes Géza műépítész, a statikus Csákány Dezső. A kivitelezéssel Szabó Zsolt vállalkozó és csapata foglalkozik. Nagyon nehezen kaptunk kivitelezőt, mert az alábetonozás igen nehéz fizikai munkát igényel, hiszen óriási mennyiségű földet és feltört betont kellett eltávolítani a pincéből. El kell mondani, hogy a Teleki-ház munkálatait Bende Sándor, a kuratórium adminisztrátora felügyeli. Itt van, szakmabeliként végigköveti a munkafázisokat. Ténylegesen szívvel-lélekkel vállalja a feladatot. Nagyon jól együttműködünk, nélküle nagyon nehéz lenne lebonyolítani az építkezést. Jóllehet itt is Kirizsán Ildikó az építőtelep-vezető, Bende Sándor is mindennap itt van – nyilatkozta Henter György. 

Az építkezés elkezdődött. A marosvásárhelyiek számára örvendetes hír, hiszen épített örökségünk eme gyöngyszeme nem az enyészeté lesz, hanem az utókor kincse.