Túl a téli napfordulón, túl az év leghosszabb éjszakáján, túl az újjászülető fény ünnepén, különleges év elé nézünk. Az Európai Fizikai Társulat javaslatára az UNESCO támogatásával az ENSZ közgyűlése 2015-öt a fény nemzetközi évének nyilvánította.
Túl a téli napfordulón, túl az év leghosszabb éjszakáján, túl az újjászülető fény ünnepén, különleges év elé nézünk. Az Európai Fizikai Társulat javaslatára az UNESCO támogatásával az ENSZ közgyűlése 2015-öt a fény nemzetközi évének nyilvánította. Az e kezdeményezés jegyében szervezendő programok célja felhívni a figyelmet arra, hogy az emberiség és egyáltalán az élővilág mit köszönhet a fénynek. Azon kívül, hogy éltető erőnk, jó hatással van az egészségünkre, a kedvünkre, kellemessé teszi a környezetünket, forradalmasította az orvostudományt, s az internet révén megkönnyítette a nemzetközi kapcsolattartást az emberek között, valamint a művészet, a gazdaság és a politika terén. Hírhedtté vált sebességével pedig képes átlépni minden határt. Ez az év segít elgondolkozni azon, hogy milyen nagyszerű teremtmény az ember, akinek szeme képes érzékelni a fénynek nevezett elektromágneses sugárzást, s ezáltal a színeket is, szemben a sötétséggel, amely abszolút formájában energia nélküli tér csupán. Nem csoda hát, hogy története során az emberiség mesterséges fénnyel pótolta a fénytelen időszakokat, kezdetben az égésen alapuló eszközökkel, fáklyával, mécsessel, gyertyával, később a gázégők, az izzólámpák, a fénycsövek, a halogénlámpák, a higanygőzlámpák és a LED-ek segítségével.
2015-ben a fény természetével és felhasználásával kapcsolatos eseményekre emlékezünk 1015-től kezdve, amikor az arab Ibn al-Haythma leírta a sötétkamra működését, a relativitáselméleten át (1915) egészen Charles K. Kao tevékenységéig, aki 1965-ben kidolgozta az optikai szál technológiáját, amelyen manapság másodpercenként egymilliószor több adat továbbítható a rádióhullámokhoz képest.
A tudomány, a nevelés, a kultúra, a művészetek területét érintő változatos programok mellett nagy esemény a COELUX-technológia bevezetése, amely zárt térben, ablakok nélküli vagy föld alatti helyiségben a cirógató napfény, azaz a természetes fény fizikai és optikai hatásait kelti. Az egészségügyben, a vendéglátásban, repülőtereken, a metróban, sporttermekben, irodákban, filmszínházakban, ipari létesítményekben tartózkodó személyek számára különböző beállítási lehetőségeivel a trópusok, a Földközi-tenger vagy Észak-Európa fényviszonyait teremti meg az új technológia, amelyet az unió kutatási keretprogramjából támogattak. A csúcstechnológiával készült ablakrendszer a kutatók szerint nyugodttá, derűsség teszi az életét azoknak, akik áldásos hatását élvezhetik. Az áráról még nem értesültünk, de azt egészen bizonyosan tudni lehet, hogy a LED-ekkel és nanoszerkezetű anyagokkal újrateremtett napfény nem fog egyhamar besütni, sőt talán soha, minden sötét lakásba és munkahelyre. De ha be is süt, egyvalamit mégsem tud pótolni. Azt a természetes fényt, ami az emberből áradhatna, ha nem forogna az egyre hidegebb fényforrások irányába a világ. Mert hiába jön el újra meg újra karácsony, hiába a tudomány legújabb felfedezése, ha szívben és lélekben engedünk a sötétség erőinek, s nem az elfogadás, a szeretet, a segíteni akarás természetes fénye világítja meg belső tereinket. A fény évének küszöbén József Attila verssorát parafrazálva kérdezem: vajon készen vagyunk-e a fényességre, s gyémánthidakat építeni elaludt aknák helyén?
