Fiataljaink itthonmaradásáért
Tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnálattal olvastam írását, amelyben engem „jobb sorsra érdemes egyetemalapító”-nak nevez, akiről azt feltételezi, hogy „szétverni, rombolni” akarok „törpepárt” bástyájaként.
Tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnálattal olvastam írását, amelyben engem „jobb sorsra érdemes egyetemalapító”-nak nevez, akiről azt feltételezi, hogy „szétverni, rombolni” akarok „törpepárt” bástyájaként.
Én azért vállaltam vezető szerepet az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetében, mert nem értek egyet a mai értékrenddel, amelynek legfőbb jellemzője a pénz és a korrupció. Hiszek egy olyan társadalom felépítésében, amely az igazi emberi értékeken, a tisztességen, becsületen, gerincességen, a munkán alapszik. Tudom, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, de el kell kezdeni. Ha nagyon akarjuk, ha bízunk abban, hogy ez lehetséges, ha a társadalom széles rétegei támogatni fogják ezt az új világnézetet, akkor ez a cél elérhető.
Nem azért iratkoztam be az Erdélyi Magyar Néppártba, mert egy másik pártot szét akarnék verni, sőt… Ha vannak olyan választópolgárok Marosvásárhelyen, akik valamilyen okból nem akarnak a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező pártra szavazni, akkor legyen lehetőségük egy másik olyan párt jelöltjeit támogatniuk, akik az érdekeiket képviselik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy megszólítsa azt a mintegy 600.000 erdélyi magyart, akik 2008-ban távol maradtak a szavazástól. Én magam azért csatlakoztam a Néppárthoz, mert úgy ítéltem meg, hogy tapasztalatommal segíteni tudom ezt a fiatal és lelkes csapatot, akik hisznek Erdélyben, hisznek Marosvásárhelyben. Elutasítom, hogy rombolásnak, szétverésnek minősítse a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és annak egyik alapítóját, és megbélyegezze azt a több ezer erdélyi magyar fiatalt, aki úgy döntött: Erdélyben magyar anyanyelvén kívánja elvégezni felsőfokú tanulmányait. Ezek a fiatalok jelentik a jövőt és a megmaradást erdélyi magyarságunk számára. Ezek a fiatalok érezhetik, hogy idehaza is lehet részük minőségi anyanyelvi oktatásban, és azt is láthatják, hogy ha van akarat és összefogás, akkor – még ha olykor nehéz is – a semmiből egy új egyetemet tudunk teremteni. Biztosíthatom, hogy sem a Néppárt, sem én nem „gaz ellenfelekkel” hadakozunk, hanem az emberek gondjaira próbálunk a lakossággal közösen megoldásokat találni, ehhez pedig csak a lakosság segítségére, támogatására van szükségünk.
Dr. Hollanda Dénes
nyug. professzor emeritus
*Replika a Népújság május 30-i lapszámában megjelent Elveszejtett demokrácia című írásában közöltekre.
Szerkesztői megjegyzés:
Tisztelt Professzor Úr!
Örvendek, hogy jegyzetem válaszadásra ösztönözte. Meggyőződésem, hogy kis közösségünk számára hasznos lehet az őszinte, problémafeltáró vita. Az elmúlt két évtized hibáit, félresiklásait véleményem szerint ennek hiánya is okozhatta. Ugyanakkor csodálkozom, hogy szerény kis jegyzetemet miként érthette ennyire félre. Én nem az Ön pártválasztásáról írtam, ezért számomra érthetetlen a magyarázkodása. Köztudott, hogy a professzor úr nem szimpatizál az RMDSZ-politikusokkal, mivel nem megfelelő időben és mértékben támogatták az Ön egyetemalapító szándékát. Egyébként a Népújság első perctől nagy teret szentelt ennek a kezdeményezésnek. Nemrégiben is egész újságoldalas interjúban méltattuk az Ön érdemeit. Ezt azért említem, hogy emlékeztessem: távolról sem vagyunk elfogultsággal vádolhatóak, és soha nem kérdőjeleztem, kérdőjeleztük meg a Sapientia EMTE létjogosultságát. Mi több, diákjai gyakorlatát mindig támogattuk.
Egy gondolat erejéig visszatérnék az inkriminált jegyzetemhez. Abban a „fiatal és lelkes csapat” etikátlan, a névtelenség lövészárkából küldött rágalmazó, közösségünket szétverni, rombolni akaró internetaknáiról, lejárató kampányáról írtam. Az Ön iránti tisztelettel, remélem, nem ezt akarja védelmezni.
Karácsonyi Zsigmond
