A Figaro Vásárhelyen
2014-04-28 16:25:02
- Kaáli Nagy Botond
Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais legsikeresebb színművét, az Egy őrült nap, avagy Figaro házassága című komédiát viszi színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais legsikeresebb színművét, az Egy őrült nap, avagy Figaro házassága című komédiát viszi színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Keresztes Attila rendezte, Figaro című produkció bemutatójára holnap este 7 órakor kerül sor a színház nagytermében, a készülő előadással kapcsolatosan péntek délben tartott sajtótájékoztatót az intézmény, illetve a társulat vezetősége.
A sajtótájékoztató kezdetén Gáspárik Attila vezérigazgató megemlítette, hogy Bartha Réka munkatársuk Bukarestbe távozik, ahol kabinetvezetői állásra tett szert, a továbbiakban a kulturális és szellemi örökséggel, illetve műemlékvédelemmel foglalkozik. A Tompa Miklós Társulatnak pedig igen gazdag májusi programban lesz része: vendégjátékokat adnak elő Miskolcon, Aradon, Sepsiszentgyörgyön és Temesváron.
Ami a bemutatandó előadást illeti, Keresztes Attila művészeti igazgató, a produkció rendezője, valamint Gáspárik Attila elárulta: az idei évad utolsó, nagyszínpadi premierjére készülődnek. A 250 évvel ezelőtt írt színjáték Beaumarchais legjátszottabb darabja, A sevillai borbély folytatása, amelyben Figaro megszerzi Almaviva gróf feleségét. Itt már az úr szolgája és házasodni akar, de a főuraknak akkoriban járt az első éjszaka joga. A mű pedig arról szól, hogy hogyan lehet ezt kijátszani. És természetesen a szerelemről, a kisemberek kiszolgáltatottságáról is, az előadás mégis egy olyan, közös játék, amelyet a játékosság, a csapatmunka, a jó értelemben vett marháskodás jellemez. A 14 éves korhatár a produkció explicit voltát jelzi, Keresztes Attila pedig elmondta: az általa rendezett vígjátékok sajátosak, abszurdak, és ebben jó partnerekre lelt a Tompa Miklós Társulat színművészeiben, akik számos saját ötlettel is gazdagították a produkciót.
A nézők zenében gazdag előadást láthatnak, Boros Csaba színművész volt ez esetben a zeneszerző, és lesz énekpárbaj is: a társulat tagjai jól énekelnek, kár lett volna ezen adottságukat nem kihasználni. Mindez teljesen új szellemet, színpadi világot teremtett.
A díszlet kapcsán Keresztes Attila megemlítette, nagyon költséges lett volna rekonstruálni a kor színpadtechnikáját, de a barokk-rokokó tobzódást mai térben is meg lehet valósítani.
– Fodor Viola díszletei igen szépek, és teljes egészében kihasználják a színpadot, az alkotó nem félt az ország legnagyobb színpadának terétől. Úgy alakította ki a díszleteket, hogy a színészek is érvényesüljenek ebben a hatalmas térben, ugyanakkor nem tesz úgy, mintha a mű írásától nem telt volna el két és fél évszázad: az előadás ma játszódik, de a barokk és rokokó szellemiségét próbálja megidézni, a díszletek, jelmezek gyönyörűek. Mindennek következményeként a múlt és a jelen nagyon érdekes ütköztetése jön létre, olyan színházat próbálunk csinálni, amelyben magunkra ismerünk.
A sajtótájékoztatón jelen volt az Almaviva gróf szerepében fellépő Bokor Barna és a Figarót alakító Galló Ernő is. Előbbi elárulta: ha a közönség is annyit fog szórakozni, mint ők a próbák során, akkor a színháznak nyert ügye van. Az előadás egy óra negyven perces időtartamú, szünettel, igazi, tavaszi hangulatú, derűs produkció.
Galló Ernő elmondta: ugyan vígjátékról van szó, őt mégis teljesen más útra terelte a megformálandó karakter. – Időre volt szükségem, amíg kikristályosodott bennem, hogy milyen ez a Figaro. A neve hallatán sokan eleve bohózatra gondolnak, commedia dell'arte figurára, de a mű második felében elhangzik egy monológ, amelyből kiderül, hogy nem a tipikus szolga-bohóccal van dolgunk. Morális és társadalmi problémákat feszeget, a saját énjét keresi. Mély és összetett figura, sokkal bonyolultabb egy tipikus, vígjátéki karakternél.
Az április 30-án este 7 órakor bemutatandó, nagytermi előadásban fellép Bokor Barna, Nagy Dorottya, Galló Ernő, Gecse Ramóna, Kilyén Ilka, Gáspárik Attila, Kádár Noémi, Boros Csaba, Ördög Miklós Levente, Tollas Gábor és Bányai Kelemen Barna. Zeneszerző: Boros Csaba, díszlettervező: Fodor Viola, jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias. Rendező: Keresztes Attila.
