Fokozzák az erdészeti ellenőrzéseket

Miniszteri látogatás Maros megyében

Kedden megyénkbe látogatott Costel Alexe környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási miniszter. Kíséretében volt Lucian Mihai Manoiu, a minisztérium ellenőrző testületének igazgatója és Gelu Puiu államtitkár is. A prefektúra kistermében a szűkebb körű megbeszélést követően a miniszter az említettekkel Mara Togănel prefektus társaságában sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a szaktárcához az illegális fakivágások miatt, így nagyszabású ellenőrzést kezdeményeztek. 

A miniszter többek között elmondta, végre meg kell értenie mindenkinek, hogy az erdő milyen nagy kincs, amelyet megőrizni és nem tönkretenni kell. Sajnos, az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a minisztériumba az illegális fakivágásokról, ezért úgy döntött, nagyszabású ellenőrzést végeznek. A minisztérium, az erdészeti őrség és a rendőrség, valamint a csendőrség tagjaiból álló vegyes csapatok 26 erdészeti igazgatóságon (26 megyében) vizsgálódnak. Maros megyében 10 csapat „lepte el” az erdőkerületeket, és egy tizenegyedik a marosvásárhelyi erdőkerületet ellenőrzi. 

Elsősorban azt vizsgálják, hogy betartják-e az erdészeti üzemtervekben foglaltakat, az engedélyezett famennyiséget termelik-e ki, ugyanakkor szigorúan ellenőrzik a faanyag szállítását, forgalmazását is. Azt is hangsúlyozta, hogy a Maros megyei igazgatóságon soha nem volt ilyen szintű ellenőrzés, annak ellenére, hogy „gondok vannak”. Kilenc hónapja vette át a szaktárca irányítását, az utóbbi fél évben gyakrabban ellenőriztek, ez idő alatt országos szinten 1006 alkalommal vizsgálódtak, összesen 1100 bűnügyi kivizsgálást kezdeményeztek, ebből 1052 esetben illegális fakivágásért indítottak eljárást. Megtudtuk, hogy nemsokára tovább szigorítják az erdészeti törvényt (Codul silvic), amely nem csak az engedélyeztetést, hanem a büntetési arányt is megváltoztatja. Ezenkívül tervezik a faanyagszállítmányok teledetekciós követését. A járművezetőnek kötelessége lesz három oldalról lefotózni indulás előtt a járművét, és a fényképet bemutatni az ellenőröknek. A menetlevelek online követését is bevezetnék. A törvénytelenül kitermelt és/vagy szállított fát elkobozzák. A közúti ellenőrzések során a legtöbb esetet Brassó (131), Bákó (72), Kovászna (71) megyében jegyezték fel, Kolozs megyében 59, Maros megyében 58 alkalommal állítottak meg olyan járművet, amelynek vezetője nem tudott felmutatni szállítólevelet. Ezt az értéket megközelíti Suceava, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Bihar megye is. Eddig több mint 48.000 köbméter fát koboztak el illegális szállítás miatt. 

A minisztérium az ellenőrzések szigorításával tesz azért, hogy minél nagyobb érintetlen (szűz) erdős területeket nyilvánítsanak védetté. 39.960 hektár erdő szerepel a természetvédelmi jegyzékekben. Ezzel kapcsolatosan a miniszter a Népújság kérdésére elmondta, módosítanák a környezetvédelmi területek gondozásáról szóló törvényt. Mint ismeretes, 2016-ban megjelent a 95-ös számú törvény, amelynek alapján létrehozták a természetvédelmi területek országos ügynökségét (román rövidítése: ANANP), amellyel központosították ezt a tevékenységet, így a számos – korábban komoly beruházásokat végző – nemkormányzati szervezet, közigazgatás hatásköréből kikerült a természetvédelem, mégsem volt hatékony az ügynökség. A miniszter – kérdésünkre válaszolva – kifejtette, újra lehetővé teszik, hogy az ügynökséggel partnerkapcsolati szerződést kötő nemkormányzati szervezetek a ’95-ös törvényt megelőző módon gondozzanak (adminisztráljanak) természetvédelmi területeket. 

A látogatás céljának ismertetését követően a miniszter válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. A Népújság felvetette, hogy sajnos a tapasztalat azt mutatja, legtöbb esetben az erdészek is hozzájárultak a törvénytelen fakivágáshoz. A miniszter azt válaszolta, hogy „nincs erdő száraz fa nélkül”. A Máramaros megyei példát említette, ahol 340 hektár erdőt irtottak ki törvénytelenül, és több mint 100.000 köbméter fát értékesítettek illegálisan. Ilyen méretű kitermeléshez egy egész rendszert kellett felépíteni, amiben mindenki benne volt. Azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek felszámolása nemcsak az egyszerű lakosok dolga kell legyen, hanem a helyi közigazgatási egységeké is. 

A miniszter azt is elmondta, hogy látogatásának másik célja a segesvári hulladéktároló, ahol, amint korábban közöltük, néhány napja óriási tűz ütött ki. A hulladékgazdálkodást is ellenőrzik, mivel nem csak a hivatalosan beindított rendszerek működtetésével van baj, továbbra is irdatlan nagyságú illegális hulladékhegyek gyűlnek fel. A vírusjárvány miatt is egyre többen töltötték a vakációt itthoni turisztikai vonzerővel bíró helyeken, sajnos ennek nemkívánatos nyoma is maradt, így erre is megoldást keresnek. 

A Népújság felvetette, hogy az integrált hulladékgazdálkodási rendszer részleges működtetése miatt az Európai Bizottság szabályszegés miatt eljárást indított az ország ellen. A miniszter elmondta, az unióval kötött egyezség alapján 2020 végéig Romániában 50%-ban kellene működniük az ilyen rendszereknek, de ez az arány mindössze 13,8%. A járvány miatt lehet, hogy meghosszabbítják a kötelezettségvállalás határidejét. A minisztérium az unió által az ország rendelkezésére bocsátott pénzösszegekből a helyi közigazgatóságok számára pályázatot ír ki az újrahasznosításon alapuló integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésére. Ennyit tehetnek, a többi az állampolgároktól, a közképviseleti egységektől függ. Mérlegelik, hogy ne csak a szennyezőt büntessék, hanem a potenciálisan szennyező anyagot termelőket is. Mi több, azt ígérte, nemsokára bevezetik azt a rendszert, amely már több nyugati államban működik, vagyis a pillepalackokat (PET) néhány baniért (máshol eurócentért) visszaváltják a kereskedelmi egységekben, az utóbbiaknak pedig kötelezően le kell majd adni újrahasznosításra. Így, ha ez a rendszer beindul, reméli, hogy sokkal kevesebb műanyag hulladék kerül majd a természetbe. 

A sajtó felvetésére kitért a medveügyre is. Mint ismeretes, a tavasszal született törvény alapján indokolt esetben kilövési engedélyt lehet kérni. 26 olyan megyét említett – köztünk a mienket is –, amelyeket a medvetámadások rizikója miatt megfigyelés alatt tartanak. Megyénkben az idén elméletileg 140 medvére adtak kilövési engedélyt, eddig 15 esetben éltek ezzel a lehetőséggel, és mindössze kilenc állatot ejtettek el. Costel Alexenak az a véleménye, hogy nem ez a hatékony megoldás. A minisztérium a környezetvédelmi alapon (Fondul de mediu) keresztül lehetővé teszi villanypásztorok vásárlását és felszerelését, és finanszíroznak egy kutatási programot, amellyel pontosan felmérik az ország medveállományát, feltérképezik (GPS-szel ellátott nyakörvek segítségével) a medvék vándorlási útvonalát, majd a kutatás eredményének tudatában, az emberek érdekét előtérbe helyezve, de a szigorúan védett állatfajra vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelő intézkedéseket hoznak. 

A miniszter más jellegű kérdésekre is válaszolt. Reméljük, a prefektúra mielőbb közzéteszi a megyénk erdőkerületeiben végzett miniszteri kivizsgálás eredményét.