Előbb elfogadják a betegszabadságon lévő személyeket 10 százalékos egészségügyi járulék kifizetésére kötelező jogszabályt, aztán módosítják, de félreértelmezhetően, és most máris pontosítania is kell a kormánynak a saját maga által kedden elfogadott változtatásokat. Ez az egész huzavona negyedik hónapja tart, mialatt a táppénzen levő betegek zsebéből pár millió eurót kivettek. „Komoly” munka folyik az egészségügyi tárcánál, de szerdán Alexandru Rafila szakminiszter megnyugtatta a háborgókat, főként a betegek egyesületeit. Kijelentette, hogy „minden krónikus beteg mentesülni fog a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettsége alól”. Csak még egy kis türelmük legyen – tehetnénk hozzá. Ugyanis a kormány jelenleg a keddi ülésén elfogadott sürgősségi rendelet pontosításán dolgozik, így az a lista, amely a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól mentesíti, még változhat, és ezt megerősítette a miniszter is. Hogy meddig húzódik el az újabb jogszabály-kozmetikázás, nem lehet tudni.
De valóban, szükség van pontosításokra, hiszen „a gyakori betegségekben szenvedő személyek betegszabadsága idején folyósított juttatás járulékköteles, de egy sor más betegségben szenvedők juttatása nem” szövegezés félreértelmezhető. Melyik gyakori betegségekről van szó, és egy sor más betegség alatt pontosan melyeket kell érteni? Influenzát? Tüdőgyulladást? Vesemedence-gyulladást? Minden betegséget, amely akut? És mi van például a ritka betegségekben szenvedőkkel?
Bár a betegegyesületek a 10 százalékos egészségügyi járulék eltörlését követelik mind a krónikus betegek, mind az akut betegségekben szenvedők esetében, megosztó döntéseken dolgozik a tárca, és ez valamelyest leszereli a krónikus betegek indulatait. A szóban forgó egyesületek mintegy 4-5 millióra becsülték a romániai krónikus betegek számát 2021-ben, pontos hivatalos adatok azonban betegségenkénti országos regiszterek hiányában nincsenek.
Azért meglehetősen különös, hogy ilyen, betegek millióit érintő kérdésekben milyen előszámítások, tanulmányok, adatelemzések nyomán hoz megszorító döntéseket a kormány. Ideje lenne összehangoltan, a szaktárca koordinálásával létrehozni a regisztereket, majd digitalizálni azokat. Az online nyilvántartások egymás közti kommunikációja csak így valósulhat meg. Románia sajnos még a rákregisztert sem tudta kialakítani.
Talán az állami informatikai infrastruktúra alapjának tartott, a digitális közszolgáltatások minőségét nyugati színvonalra emelő, közbeszerzés alatt levő kormányzati felhő mellett az egészségügy digitalizálására is lehetett volna PNRR-projektet készíteni. Vagy kormánypénzt áldozni.
