Földtulajdonjog-visszaszolgáltatást sürgető törvénymódosító javaslatok

Császár Károly, az RMDSZ Maros megyei szenátora olyan, az utólag kiegészített 18/1991-es, illetve a kataszteri nyilvántartásra vonatkozó 7/1996-os törvényt módosító javaslatokat nyújtott be a szenátusban, amelyek felgyorsíthatják a földtulajdonjog-visszaigénylést. Elsősorban a házak melletti kert és udvar telekelése esetében, valamint az ún. zsebszerződésekkel megvásárolt területek visszaszolgáltatásában tisztázza az eljárást. A kezdeményezésről beszélgettünk a szenátorral.  

 

– Mi indokolta a módosító javaslatokat? 

– Gyulakutai jegyzőként számos nehézséget tapasztaltam a földterületek visszaszolgáltatása során, elsősorban az erre vonatkozó 18/1991-es és a későbbi kataszteri nyilvántartásba vételt szabályzó 7/1996-os törvény hiányosságai miatt, de nem csak. Maros megyei szinten készítettem egy felmérést az önkormányzatoknál, és kiderült, hogy vidéken több ezer olyan eset van, amikor a tulajdonos nem tudta telekelni a házához tartozó területet. Gyulakután például a községben lakók 40%-ának nincs tulajdonjogi irata, bár több évtizede ugyanott laknak. Az esetek többségében a kollektivizálást követően házépítésre kapták a telket, felhúzták a házat, és egyszerűen nem rendezték az okiratokat. Az ilyen helyzetek tisztázásáért többször jártam a segesvári kataszteri nyilvántartóban, és kiderült, hogy a Balavásár és Szováta közötti településeknek nincsenek meg a régi telekkönyvei vagy a kataszteri felmérést igazoló egykori térkép, nyilvántartások (helyrajzi számok), amelyek alapján rekonstruálható lenne a tulajdonjog. Hivatalos megkeresésre azt a választ kaptam, hogy 1944-ben a magyar hadsereg kivonulásakor elvitt minden okiratot, és ami megmaradt, az megsemmisült az 1970-es árvízben. 

– Milyen módosító javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek megoldják ezt a helyzetet? 

– A 18-as törvény 23-as cikkelye kimondja, hogy azok a területek, amelyeket hajdanában a kollektív adott házépítésre, a használók tulajdonába kerülhetnek, akik az épületben laknak, telekelhetik az épület által elfoglalt és a hozzá tartozó telket, illetve a 27-es cikkely második bekezdése szerint azokon a területeken, amelyeket nem kollektivizáltak, és ház van rajtuk, a  lakók kérhetik a helyi polgármesteri hivatalnál birtoklevél kibocsátását az adott területre. Sajnos a megyei földosztó bizottság által elfogadott szabályzat olyan bonyolult bizonyítási eljárást határozott meg, hogy a felméréseim alapján az ügyek 99%-át nem rendezték.  

– Milyen okiratokat kellett benyújtani a megyei földosztó bizottságokhoz? 

– A törvény abszurduma, hogy naprakész telekkönyvet kértek és olyan bizonyító iratokat, amelyeket lehetetlen volt felmutatni. Korábban több polgármesteri hivatallal a közigazgatási bírósághoz fordultunk, hogy könnyítsék meg az eljárást, de elutasítottak. Nem volt egyértelmű a jogszabály, ezért a megyei bizottságok nem vállalták fel a tulajdonjog-rendezést. Mivel a tulajdonosok a házak melletti területeket (kertek, udvarok) évek óta használták, de nem volt erre tulajdonjogi bizonyítékuk, ezért azzal módosítottuk a törvény cikkelyét, hogy konkrétan megállapítottuk: milyen bizonyító iratokat kell elfogadjon a megyei földosztó bizottság. A módosító javaslat szerint, ha nincs más elfogadható bizonyíték, elég a négy szomszéd által közjegyző előtt tett nyilatkozat, amiben elismerik, hogy a házban lakónak mekkora  földterülete van. Ez nem csak a ház által elfoglalt területre, hanem az egész beltelekre (udvar és kert) vonatkozik. A telekelést megelőzően kötelezően topográfiai  felmérésre van szükség, mert  ennek alapján jegyzik be a tulajdonjogot a telekkönyvbe. 

A 27-es cikkely második bekezdése szerint, amennyiben a terület nem volt kollektivizálva és utólag eltulajdonítva, akkor a használója kérheti a birtoklevelet, amennyiben igazolja, hogy a földterület szerepel a mezőgazdasági lajstromban vagy a kataszteri regiszterben, és a használó fizeti rá a földadót. A 36-os cikkely szerint azon területek esetében, amelyek a román állam tulajdonában vannak, de használatba adódtak (sz.m.: proprietar statul român – dat în folosinţă gratuită), és időközben házat húztak a telekre, az előzőhöz hasonlóan, ha a használó nevén szerepelnek a nyilvántartásban, kérni lehet a tulajdonjogot. Ebben az esetben nem kell a szomszédok nyilatkozata.  

– Tudomásom szerint a másik törvénymódosító javaslat lehetővé teszi a zsebszerződések alapján kötött adásvétel esetében a tulajdonjog elismerését. 

– Hogy ne a bíróságon dőljön el a tulajdonjog (például elbirtoklás), lehetővé tettük az első telekeléskor, hogy amennyiben a használó ún. zsebszerződéssel vásárolta a területet, bejegyezheti a telekkönyvbe a  birtoklási jogát. A bejegyzési kérést a területi kataszteri hivatalhoz kell benyújtani, a következő okiratokkal: a kataszteri felmérés dokumentációja, az önkormányzat által kibocsátott igazolás, amiből kiderül, hogy a birtokló használja a területet, és törleszti az adót. A polgármesteri hivatalnak azt is igazolnia kell, hogy a terület nincsen helyi és/vagy állami köz- vagy magántulajdonban. Emellé szükséges négy szomszéd által közjegyző előtt tett nyilatkozat, amiben elismerik, hogy valóban a birtokos használja a szóban forgó területet. Ha az igénylő házas, el kell döntenie, hogy megosztja házastársával a tulajdonjogot vagy sem.  Igazolnia kell azt is, hogy nem adta el, és nincs kivéve a terület a polgárjogi forgalomból, továbbá nem áll bírósági eljárás alatt. Amennyiben többen tartanak igényt a tulajdonjogra, akkor meg kell jelölni, hogy ki mennyi részt birtokolna. Az említett akták mellé csatolni kell a zsebszerződés másolatát is. Amennyiben három éven belül senki sem támadta meg a telekkönyvbe jegyzett birtoklási jogot, a telekkönyvi hivatal automatikusan bejegyzi a tulajdonjogot. Ha valaki mégis ellenszegül, akkor peres úton lehet majd tisztázni a helyzetet. 

– A javaslat óriási előrelépést jelenthet a földtulajdonjog rendezésében, hiszen nem kell hagyatéki tárgyalást kezdeményezni, vagy megkeresni a tulajdonosok leszármazottjait, netán az élő, de időközben külföldre távozott tulajdonosokat, és kiiktatódott a közjegyzői eljárás is. Mikorra várható a törvény hatályba helyezése? 

– Remélem, hogy a telekkönyvi jogszabály módosítását július elején elfogadja a képviselőház is. Amennyiben a képviselőház is elfogadja a 18-as törvényben eszközölt módosító javaslatokat, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után 120 napon belül kell benyújtani a tulajdonjogot igénylő kérvényt a polgármesteri hivatalhoz. A törvénymódosító javaslatainkkal elsősorban a mezőgazdászokat, azokat szeretnénk segíteni, akik megdolgozzák a földeket, vidéken élnek, és így létbiztonságot adhatunk nekik.