Noha mindjárt egy hónapja ötletelnek, hogy miként lehetne megspórolni 20 milliárd lejt az idei költségvetésben tátongó lyuk befoltozására, a kormánynak még nincs életképes megoldása erre a problémára. A tehetetlenséget látszatintézkedésekkel leplezik, a hibás tervezésből eredő húszmilliárdos hiányt minden bizonnyal a beruházások második félévi lefaragásával oldják majd meg.
A kormányzati spórolós ötletbörze a közszférai létszám és bérek befagyasztásával és a dologi kiadások visszavágásával indult, amikkel elemzők szerint 2-3 milliárd lejt lehetne megtakarítani. Jóindulattal is a célösszeg alig több mint tizedét, de igyekezetnek már ez sem rossz, még ha egyes szakszervezeteknek már ettől is elgurulni látszanak a nyugtatói.
Újabban az is felmerült, hogy az államelnöknél többet kereső állami alkalmazottaknak az államfői bért meghaladó fizetéshányadára vessenek ki többletadót. Ez az ötlet nagyobb port is kavart az összes többinél, mert egyrészt a közvélemény is jobban ráharap a „gazdagok” megadóztatására, és még szakértői körökben is beindult a találgatás, hogy ez akár egy jelentősebb adóreform előszele is lehetne. Noha szívesen elolvasnánk a jogi indoklását is egy ilyen, az állami és versenyszférai alkalmazottakat harsányan diszkrimináló tervezetnek, az ördög ez esetben is a számok részleteiben bújik el. Az egyik gazdasági hírportál adatai szerint 30,5 ezer ember keres többet az elnöknél az országban, ezekből 13 ezer van állami bérlistán. Pontos fizetéseket ugyan nem tudni, de még ha azt is feltételezzük, hogy mindannyian kétszer annyit keresnek, mint az elnök, akkor is ennek a pluszadónak a rájuk való kivetése csak mintegy 300 millió lejes bevételt eredményezne. Ez a befoltozni tervezett lyuknak jóindulattal a gigantikus másfél százalékát teszi ki.
Vékony tehát a fantáziája a kormány számlálóművészeinek, nem csoda, hogy eszükbe sem jutott, hogy például a speciális nyugdíjakból mintegy tízmilliárd lej is megspórolható lenne. Csak ebből a hiány felét lehetne fedezni.
De onnan is látszik, hogy esélytelen ez az egész spórolós ötletelés, hogy már májusban járunk, azaz konkrét intézkedéseket is leghamarabb már csak júniustól lehetne életbe léptetni, tehát a hipotetikusan megtakarítható összegeket is felezni kell. És annak is komoly szerepe lehet a dolgokban, hogy a hamarosan esedékes kormányfőrotálással a hatalom középpontjába kerülő szociknak csak egy púp hiányzik a hátukra jobban annál, hogy nadrágszíjhúzással indítsák a regnálásukat.
Így nem látszik más esély a takarékoskodásra, mint hogy a félévkor esedékes költségvetési kiigazításnál visszavágják a beruházási kereteket. Befektetési célokra rekordmagas, 112 milliárd lejt tervezett a kormány idénre, egyes elemzők szerint azért is fogott ennyire vastagon a ceruza, hogy ha hibás lesz a matek, legyen honnan lefaragni. Ha az esztendő első negyedében az osztogatás volt a kormányzati kommunikációs jelige, a második fél évben ennek a fosztogatás veszi át a helyét.
