Fontos, hogy ez a közösség nyelvében, szívében őrizze magyarságát

Tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában Szili Katalin, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke és Kerényi György kabinetfőnök az EMNT vezetőivel, közéleti személyiségekkel, értelmiségiekkel találkozott.

Tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában Szili Katalin, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke és Kerényi György kabinetfőnök az EMNT vezetőivel, közéleti személyiségekkel, értelmiségiekkel találkozott.

A találkozót követő sajtótájékoztatón a politikus elmondta, hogy a megbeszélésnek alapvetően az autonómia és a regionalizmus kérdése volt az apropója. Egyfelől tájékoztatta a megjelenteket, hogy a nemzeti összetartozás bizottság és ezen belül az autonómia albizottság mit tett az elmúlt évben az autonómia kérdésében. Hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartják egyrészt, hogy a XXI. századi Európa valóságában asztalra tehessenek egy olyan kérdést, amely részben az önrendelkezés, részben a regionalizmus keretében segít, hogy gazdasági fellendülés részesei lehessenek a nemzeti közösségek. Ennek az egyik kulcsa a szubszidiaritás, a helyben történő döntések meghozatalának a lehetősége lehet.

Megköszönte az információkat, amelyek arról szóltak, hogy a Székelyföld autonómiája, Székelyföld regionalizációja alapvetően nem etnikai kérdés, minden Székelyföldön élőnek az az érdeke, hogy ez a térség saját lehetőségeivel kapcsolatosan saját döntéseket hozhasson, ami a gazdasági fellendülés feltételeit is jelenti, ugyanakkor lehetőséget biztosít a szülőföldön való boldogulásra, megmaradásra.

A tanácskozáson szóba került az orvosi egyetem kérdése is, hiszen, amint elhangzott, Európában egyedülálló egy nemzetiségi fakultás bezárása. Ezért azt is közös érdeknek nevezte, hogy ennek a közösségnek a meglévő intézményei, amelyek nemcsak jól működnek, hanem segítik is a közösség értelmiségi létét, jövőjét, tovább működjenek. Elhangzott az is, hogy az autonómia albizottság az elmúlt évben foglalkozott a Székelyföld autonómiájával, azokkal a törekvésekkel, amelyek Erdélyben az autonómia kérdésében megfogalmazódtak.

Újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki: – A látogatás tulajdonképpeni célja a makfalvi székely majálison való részvétel, de számomra rendkívül fontos, hogy valamennyi politikai erővel és civil szervezettel jó kapcsolatot ápoljunk. Az is elsődleges kérdés, hogy a székelyföldi autonómiatörekvésekben vagy az annak előszobájának tekintett regionalizáció kérdésében egyrészt teremtsünk egy közös tudást, hogy milyen irányba mozdulunk, hiszen ez nemcsak etnikai kérdés, hanem az itt élők boldogulásának, gyarapodásának és szülőföldön való megmaradásának lehetőségét is jelenti. Az autonómia albizottságban már tárgyaltuk azt a három elképzelést, amelyet részben a Székely Nemzeti Tanács, részben az EMNP, illetőleg az RMDSZ az asztalra tett. Mi a bizottságban elfogadtuk, hogy a három nem egymást kizáró és nem egymással versengő, hanem egymást kiegészítő kezdeményezés. Éppen ezért a polgári kezdeményezés valamelyikét aszerint támogatjuk, ahogy az Európai Bizottság elfogadja. E mögé valamennyien fölsorakozunk.

Az elnök asszony szerint elértünk egy olyan szakaszba, ahol nem a pártpolitikai egymásnak feszülés, hanem önmagában az az ügy, ami az egységes régió kialakítását s az autonómiaelképzelések európai módon történő megvalósítását jelenti. – Miért ne beszélhetnénk mi magunk autonómiáról, hiszen egy európai ország olyan közösségéről van szó, ahol a szubszidiaritás elve alapján is nagyon fontos, hogy helyben döntsenek azokról az elképzelésekről, amelyek a közösséget érintik, beleértve akár az orvosi és gyógyszerészeti egyetem kérdését is, de ugyanúgy azt is, ami a gazdasági lehetőséget jelenti: munkahelyek, infrastruktúra, hiszen ez mindannyiunk és természetesen az itt élők elsődleges ügye.

Mint mondta, az a fontos, hogy ez a közösség ne fogyjon, hanem gyarapodjon. – Számunkra az a fontos, hogy ez a közösség nyelvében, szívében őrizze azt, ami a magyarságé.